Készült: 2024.09.21.23:10:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

187. ülésnap (2016.11.14.),  47-50. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:41


Felszólalások:   43-46   47-50   51-54      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Vágó Sebestyén, a Jobbik képvi­selője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszteréhez: „Katasztrofális ágazati bérhelyzet: tesznek végre érdemleges lépést is a megoldás érdekében?” címmel. Vágó Sebestyén képviselő urat illeti a szó.

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! November 12-én ünnepeltük a segítő szak­mában dolgozókat a szociális munka napján. Saj­nos, elmondhatjuk azt, hogy idén is, mint az elmúlt években mindig, nem tudtak a szféra dolgozói fel­hőtlenül ünnepelni. Önök évek óta hitegetik az ága­zati dolgozókat az életpályamodell bevezetésével, választásoktól, kampányoktól függően hol intenzívebben, hol gyengébben. Persze, ismerem a gépies választ a pótlékokról, kiegészítésekről, de ön is tudja, hogy ezzel nem lehet elkerülni a tényleges bérfejlesztést.

Mi a baj a pótlékolással? Nem elegendő ahhoz, hogy élhetővé tegye a dolgozók fizetését, egy értelmezhetetlen táblázat alapján igazságtalanul osztja el a fennálló keretet, ráadásul bármikor egy tollvonással megszüntethető. Látjuk, hogy milyen helyzetben van az ágazat. Mára ott tartunk, hogy a szociális ágazat a legrosszabbul fizetett az országban. Náluk már csak a közmunkások keresnek rosszabbul. Nem veszik észre, hogy ez az állapot szakmai katasztrófahelyzetet fog okozni? Nagy a pályaelhagyás, sokan akár diplomával inkább segédmunkát vállalnak Nyugaton, mert a saját létfenntartásukat nem akarják veszélyeztetni. Mára elmondható, hogy a területen nem maradnak mások, mint azok, akikben olyan magas a hivatástudat, hogy ezeket a kockázatokat és veszélyeket is vállalják, illetve maradnak még azok, akik vagy ugródeszkaként tekintenek erre a szakmára és kis szakmai tapasztalattal esetleg más pályára vagy Nyugatra mennek, vagy akár kényszerpályaként választották ezt a munkát.

Ha ez a helyzet nem változik, vagyis nem lesz egy normális mértékű béremelés, illetve életpályamodell, ami hosszú távú kiszámíthatóságot biztosíthatna, a rendszer összeomlik, a végeken nem lesz, aki fenntartsa és működtesse. Előszele ennek az, hogy december 5-ére a szociális dolgozók meghirdették sztrájkjukat, háromórás munkabeszüntetéseket. Vegyék észre ezeket a jeleket!

Tisztelt Államtitkár Úr! Mikorra várható a szociális ágazat bérrendezése, a szociális életpályamodell bevezetése? Lesz‑e egyáltalán valamikor, vagy már végleg lemondtak róla? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Fontosnak tartottuk, hogy a magyar gazdaság erősödését lássák a fizetési papírjukon, ha csak részben és első lépésekben, de azok is, akik a szociális szférában dolgoznak, hiszen annak a 95 ezer embernek a munkája pótolhatatlan a magyar társadalmi, jóléti ellátórendszerben.

(12.20)

Éppen ezért, ha az elmúlt két évet nézem, az is több mint 60 milliárd forintnyi többletbér-fedezetet mutat a költségvetési számokban.

2014 januárjában vezettük be az ön által is említett ágazati bérpótlékot, erre 12,8 milliárdot fordítottunk, ez 6 ezer és 17 ezer forint közötti többletjuttatást jelentett az ágazatban dolgozóknak. Ezt követte 2015-ben a kiegészítő juttatás, amely 7,6 milliárd forint értékű volt 2015-ben, idén pedig 15,5 milliárd forint értékű. Ez átlagosan 16 ezer forintot jelentett az ágazatban dolgozóknak.

Míg az első pótlékot mindenki megkapta és valamelyest egységes elvek szerint, a másodiknál a magasabb végzettségű, nagyobb tapasztalattal rendelkezőknek magasabb összeget kívántunk biztosítani, pontosan azért, hogy a pályán tudjuk tartani azokat, akiknek a tapasztalata, a kitartása nagyobb volt az elmúlt esztendőkben. Így ez 40-50 ezer forintos, vagy egyes esetekben akár 70 ezer forintos béremelést is jelenthetett, de általában 40-50 ezer forint volt az, amit sokan haza tudtak vinni.

Ha megnézem egypár konkrét példával: egy szakirányú végzettségű gyermekfelügyelő, aki már hosszabb ideje a pályán van, 37 éve, 36 ezer forinttal kap most többet, mint három évvel ezelőtt. Egy főiskolai végzettségű, tehát egy magasabban kvalifikált pályakezdőnek az induló bére, tehát aki most indul a pályán családgondozóként, most 43 700 forinttal magasabb, mint ezelőtt három-négy évvel. Aki pedig szociális tanácsadóként most pályakezdő, ő is 52 ezer forinttal keres többet, mint aki a pályát kezdte ezelőtt három-négy évvel.

Ez az első két lépés, amit megtettünk. Ezeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) kívánjuk a jövőben folytatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:   43-46   47-50   51-54      Ülésnap adatai