Felszólalás adatai

ÉKES JÓZSEF (független): Elnök úr, köszönöm a szót. Keller László képviselőtársamhoz szeretném intézni a mondataimat elsősorban, hiszen három kérdést tett fel képviselőtársunknak, Tállai Andrásnak. Keller képviselőtársam, ön ezt a kérdést föltette önmagának a ’98 és 2002 között történt hozzászólásaival kapcsolatban. Mert ha nézzük, ’98-ban 13 egész néhány tized százalékos volt az infláció mértéke, ez csökkent le 2002-ig 5 százalékra. Képviselőtársam, ön akkor olyan hangos volt ebben a parlamentben, és olyan szitkokat szórt az akkori kormányra, hogy ugyanazt a megfogalmazást nyugodtan meg lehetne tenni önnel kapcsolatban, mint amit ön is megtett Tállai Andrással kapcsolatban. Pedig akkor az infláció mértéke két számjegyűről egy számjegyűre változott. Óriási nagy különbség van.

Most tulajdonképpen az akkorihoz képest romlott az infláció mértéke, nőtt az államadósság, külső államadóssággal együtt. Tehát a problémák ott kezdődnek, hogy önmagában az, hogy hozzávesszük és az európai uniós tagországokhoz viszonyítjuk a magyar gazdasági növekedést, önmagában kevés. Tessék megnézni, hogy a tíz csatlakozó országhoz viszonyítva a magyar gazdasági növekedés jelen pillanatban hol tart. Egyet nem szabad elfelejteni, hogy azok az országok 50 éven keresztül rendre hozták a gazdasági növekedést, és Magyarország, ha utol akarja érni őket, sokkal nagyobb sebességgel és mértékben kellene ugyanazt megtenni.

A vállalkozókkal kapcsolatban a vállalkozók terhei nőttek-e vagy csökkentek? Igenis nőttek a magyar vállalkozások terhei. Hogy rengeteg tőke áramlott be az országba - képviselőtársaim, hány nagy multinacionális bevásárlóközpont épült az elmúlt időszakban? Termelői szféra jött-e, vagy pedig olyan kereskedelmi láncok hozták be a tőket, amelyeket lehet, hogy a magyar vállalkozások is meg tudtak volna tenni, és akkor a hazai termékpiac-védelem is sokkal jobbá vált volna ebből a szempontból. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm, elnök úr, majd folytatom még.