Készült: 2024.05.21.06:37:24 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

249. ülésnap (2005.09.27.), 8. felszólalás
Felszólaló Pásztohy András (MSZP)
Beosztás földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:20


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Valóban, képviselő úr olyan kérdést feszeget, amellyel nagyon sokan foglalkoznak ma, akár a fogyasztás oldaláról, akár a minisztérium, illetve a kormányzat részéről. Meg kell nyugtassam, hogy a magyar élelmiszerjog megfelelően szabályozza a feltett kérdésben megfogalmazottakat. Ennek értelmében nincs lehetőségük az élelmiszer-ipari vállalkozóknak arra, hogy tej megnevezéssel ne száz százalékban tejnek minősülő terméket forgalmazzanak.

A nyers tej, a hőkezelt tej és a tejalapú termékek előállításának, forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 1/2003. (I. 8.) FVM-ESZCSM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján a hőkezelt tej fogalmáról egyértelműen kimondja, hogy emberi fogyasztásra szánt, tehén-, juh-, kecske-, vagy bivalytej esetében alkalmazható ez a fogalom, hogy tej. Amennyiben a tej valamely összetevője vagy egy bizonyos tejtermék, például tejpor felhasználásával készül egy élelmiszer, a tej vagy tejtermék adott élelmiszerben lévő százalékos összetétele alapján, a rendelet 2. § (5) bekezdése alapján csak tejalapú terméknek minősülhet az adott készítmény, amelyet fel kell tüntetni. A rendelet szabályozza azt is, hogy ha a tej alkotórészeit részben vagy egészben más összetevővel helyettesítenék, például növényi zsírral, nem használható a tejalapú termék megnevezés sem.

Az élelmiszerek jelöléséről szóló rendelet kimondja, hogy azt a megnevezést szabad alkalmazni, amelyet jogszabályi előírások határoznak meg. Ennek hiánya esetén a Magyar Élelmiszerkönyv irányelveiben meghatározott megnevezést kell alkalmazni, az élelmiszer megnevezésének elegendően pontosnak kell lenni ahhoz, hogy tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegéről, és lehetővé kell tenni a megkülönböztetését olyan termékektől, amelyekkel az összetéveszthető. Tehát a rendelkezések tulajdonképpen mindezt szabályozzák.

Amennyiben a tej megnevezéssel kíván egy cég forgalomba hozni fogyasztói tejet, meg kell felelnie a vonatkozó rendeleteknek, a meghatározott fogyasztói tej fogalmának. Ezenkívül a Magyar Élelmiszerkönyv második kötete tejről és tejtermékekről szóló 2-51. szakaszának irányelve szintén kimondja, hogy mely élelmiszerek nevezhetők nyers, illetve hőkezelt tejnek. Ezen előírások értelmében, ha valamely cég tej megnevezéssel hoz forgalomba olyan terméket, amely valójában tejalapú terméknek vagy egyéb növényi eredetű élelmiszernek minősül csak, ezzel szándékosan megtéveszti a fogyasztót, illetve megszegi a hatályos jogszabályokat. Ez esetben az élelmiszer-ellenőrző hatóságok megfelelő szankciókat alkalmaznak az élelmiszer-ipari vállalkozókkal szemben vagy a kereskedővel szemben, amire volt példa az elmúlt időszakban.

Az élelmiszer-ellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha az eljárás során megállapítja, hogy az előállított, forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek.

(9.20)

Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat ellenőrzései során biztosítja “a termelőtől, a gyártón keresztül, a fogyasztó asztaláigö elv teljesülését, hasonlóképpen, mint Olaszországban, vagyis a szigorú hatósági ellenőrzést a teljes termelési és gyártási folyamaton keresztül egészen addig, amíg a fogyasztókhoz kerül az élelmiszer.

Az élelmiszer-előállító üzemekben helyszíni ellenőrzés során vizsgálják többek között, hogy az adott termék előállítása során betartják-e a gyártmánylapon rögzített összetevők felhasználását. Amennyiben egy termék feldolgozása során az élelmiszer-ipari vállalkozó nem az élelmiszer jelölésében összetevőként rögzített komponenseket használja fel, az ellenőröknek joguk van a termelést azonnal leállítani. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat minőség-ellenőrzési tevékenysége során 22 ezer tételt vizsgált meg az elmúlt év során.

Úgy gondolom, amit a képviselő úr volt szíves felvetni, olasz példára hivatkozva, hogy a fogyasztóknak az a jó, ha az általuk megszokott, az adott tájba illeszthető és a táj hagyományait őrző tejfeldolgozó üzemekből vásárolja a tejet, így Magyarországon is egyre inkább ez tapasztalható, hiszen nemsokára például Kaposvárott egy tejfeldolgozó üzem kerül átadásra, ahol a Kapos völgye, Tolna, Baranya tejtermelő gazdálkodói szállítják a tejet, és nyilván figyelni fognak arra, hogy somogyi tejet fognak fogyasztani. Természetesen ez bizalmi kérdés is, tehát bizalmat kell a termékeink iránt ébreszteni, illetve a fogyasztóknak is meg kell szokniuk azt, hogy milyen minőségű tejet válasszanak, illetve a feltüntetett címkén mindig olvassák el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy az a termék milyen minőséget takar.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai