Felszólalás adatai

DR. NAGY ANDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jól tudom, hogy a környezetvédelem céljait nem csupán csak a zárszámadás adataiban, a számvevőszéki jelentésben és a költségvetési törvényben és nem csupán csak összegszerűen kell nyomon követni. A környezet védelme jóval több ennél, az mindannyiunk közös ügye, amelyben nemcsak az állam, hanem a civil szféra is igen fontos szerepet játszik. A civil szervezetek ugyanis ajánlásaikkal, felméréseikkel és akcióprogramjaikkal hívhatják fel a figyelmünket sajnos gyakorta már égető jelenségekre.

A zárszámadás elemzését már több képviselőtársamtól is hallhattuk. Nekem mint a környezetvédelmi bizottság tagjának, nem tisztem az általános érvényű összefüggések megvilágítása, nem tisztem a kormány gazdaságpolitikájának, a költségvetés általános állapotának, az államháztartás helyzetének megítélése mindaddig a pillanatig, amíg az elhibázott gazdaságpolitikai döntések a környezetvédelmi célok megvalósulását nem veszélyeztetik. Tudnunk kell azonban, hogy az államháztartás állapota 2004-ben komoly hatással volt az ország környezetvédelmi kiadásainak alakulására. Ennek kettős hátrányát is érezhetjük. Egyrészt, mivel uniós tagok lettünk, az uniós előírások növekedtek, másrészt a megnövekedett költségeket alacsonyabb költségvetésből kellett megoldani úgy, hogy az elvonások hatásait nem mérték, nem is mérhették fel pontosan előre.

Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadás tárgyalása során nem térhetek ki Magyarország környezeti állapotának részletes bemutatására, sem a szennyezésekre, sem az árvizek, belvizek okozta károk jelentőségére. Megjegyzem azonban, hogy a katasztrófák gyakorisága miatt jobban kellene készülnünk azok lehetséges okainak megszüntetésére, vagy ha a bekövetkezésüket nem áll módunkban elhárítani, akkor a védekezésre, illetve a károk enyhítésére. Nem kell messzire mennünk, hogy kézzelfogható bizonyítékot kapjunk rá, mi is ennek a jelentősége, hiszen a szomszédunkban, Romániában jelenleg is árvíz pusztít, olyan méretű az árvíz okozta károk nagysága, hogy ez az egész román nemzetgazdaságot komoly kihívás elé állíthatja.

De nem kell feltétlenül külföldi példát hoznunk, elég, ha csak áprilisra visszaemlékezünk, és magunk előtt láthatjuk Mátrakeresztest, és egymás mellé állíthatjuk a csatornatisztítás és a tájvédelem, a szakszerű erdőgazdálkodás szinte filléresnek nevezhető költségeit a pusztítás során bekövetkezett károk több százmilliós vagy akár milliárdos nagyságrendjével.

Tisztelt Ház! Ez után a bevezető után áttérnék a tényleges adatokra. Mielőtt azonban ezt megteszem, szeretném megjegyezni, hogy a környezetvédelmi bizottság 11 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett tartotta a törvényt általános vitára alkalmasnak. A Fidesz képviselőinek döntő többsége azért nem szavazta meg ezt a törvényt általános vitára alkalmasnak, mert olyan jelentős eltérések voltak a tárca 2004. évi költségvetésében - mind a főszámokban, mind az egyes tételekben - a tervezetthez képest, de a végrehajtás során jelentkező összegekhez képest is, hogy erre nem találtunk elfogadható magyarázatot.

Nézzük, hogy ír a Számvevőszék! A Számvevőszék, bár elfogadta a minisztérium gazdálkodását, és azt a költségvetési szabályokkal összhangban találta, megállapított azonban szabálytalanságokat is. Rendeltetésellenesnek tartotta például a többletfeladatokra tervezett KÖVICE-pénzek jutalmazási célra történő kifizetését. Mintegy 150 millió forintot használtak fel így szabálytalanul.

(19.30)

A tárca számára előírt feladatok elvégzésében azonban találhatunk hiányosságokat bőven. Ezek közül megemlítenék néhányat. Például a környezetvédelmi előírások teljesítésére, uniós feladataink végrehajtására a fejezet keretein belül foglalkoztatottak létszáma 228 fővel csökkent, miközben az uniós tagságunk miatt többletfeladatok keletkeztek. Az ÁSZ kifogásolta a feladatok elvégzését megakadályozó létszámleépítést, amely főleg a vízügyi szakmát hozta nehéz helyzetbe. Információink szerint mintegy 640 fővel kevesebb a létszám a területi vízügyi szerveknél.

Eléggé beszédes az az adat is, amely szerint a tárca 2004. évi módosított előirányzatához, 150 milliárd 192 millió forinthoz képest a 2004. évi teljesítés csupán 112 milliárd 105 millió forint lett. A KVVM-fejezet 2004. évi tényleges kiadásainak reálértéke pedig 9,5 milliárddal marad el a 2003. évitől, azaz 7,8 százalékkal kevesebb. Ennek a zsugorításnak magától értetődő módon több vesztese is volt a 2004. évben. Ezek közül két területet emelnék ki.

Talán a legnagyobb veszteséget a kormányzatilag kezdetekben jól kommunikált, majd aztán lassan elsikkadt, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése című program végrehajtása szenvedte. A történet úgy indult, hogy a szükséges 170 milliárd helyett csak 8 milliárdot terveztek be az első évre. Ha ezt magyarra lefordítjuk, ez azt jelenti, hogy vagy húsz évet kellene várni a Vásárhelyi-terv teljes megvalósítására, azaz sokkal inkább helyes lenne Wesselényi-, semmint Vásárhelyi-tervről beszélnünk, ha minden változatlanul így megy tovább. 2004-ben pedig az előkészítő munkálatok elhúzódása miatt az előirányzott 8 milliárd forint helyett csak 2,7 milliárd forint lett felhasználva. Tehát 5,3 milliárd lett a maradványérték. Ezt a tendenciát erősíti az a tény is, hogy a 2005. évi költségvetésben az eredeti kormányhatározat szerint 15 milliárd forint helyett csak 8 milliárd forintot biztosítottak a program ez évi finanszírozására.

Az árvízvédelem elhanyagolása, az idei év e tekintetben szerencsésnek mondható időjárási viszonyainak köszönhetően, nem járt végzetes következménnyel, de a romániai példát látva ennek orvoslása nem tűrhet halasztást. Ha minden a Vásárhelyi-terv előírásai szerint történne, akkor a szakemberek szerint a megfelelően kiépített védvonalakon a védekezés költsége csak mintegy egyötöde, sőt talán egytizede lenne annak, amennyit a jelenlegi állapotban rá kell fordítanunk védekezésre, ha jön az árvíz. A késlekedés tehát nemcsak elfogadhatatlan, hanem ésszerűtlen is.

A másik terület, amelyet szeretnék külön is kiemelni, az a környezetvédelmi és infrastrukturális operatív program, az úgynevezett KIOP. Az ÁSZ-jelentésben olvashatjuk, hogy az NFH 2004. évi fejezeti kezelésű előirányzatokról készült költségvetési beszámolójában a KIOP keretében négy előirányzat tartalmazott uniós támogatást. A vizsgált időszakban a tényleges kifizetés csak a technikai segítségnyújtási projekteknél történt meg. A 2004. évben teljesített 31,3 millió forint összeg az operatív program éves keretszámának mindössze 3 százaléka. Sajnos ez a tendencia szinte valamennyi uniós pályázati keret esetében elmondható, ami a programokat felügyelő rendszer hatékonyságával kapcsolatban vet fel kérdéseket. A KIOP rendelkezésére álló keretösszeg 112,3 milliárd forint, amelyből az irányító hatóság vezetői döntéssel támogatott projektjei közül támogatási szerződéssel 25 lett megkötve, összesen 20 milliárd 429 millió forint értékben. Ez a 2004. évi keretnek a 78 százaléka, a teljes program tekintetében azonban csupán 18 százalék.

Aztán problémát okozott az is, hogy egyes pályázatokat már januárban kiírtak, de már május 31-én be kellett adni őket úgy, hogy időközben a feltételek szigorodtak, ráadásul a közbeszerzési törvény és néhány kapcsolódó jogszabály is későn lett módosítva, így a határidőkből sokan kicsúsztak, ezért elutasították a pályázatukat. Mindez a fejetlenség veszélyezteti a projektek kiszámíthatóságát, és ezáltal megkérdőjelezheti a program hatékonyságát is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az idő rövidsége nem teszi lehetővé számomra, hogy minden egyes tételt megvizsgáljak. Ezért végezetül még egyetlen dolgot emelnék ki, mégpedig a környezeti vonatkozású új adók ügyét. Annak ellenére, hogy számos új környezetvédelmi adót bevezettünk, a környezetünk védelmére kevesebbet költöttünk, mint egy évvel ezelőtt. Ezáltal viszont a környezetvédelmi célú adók jogszerűségét és azok társadalmi elfogadottságát veszélyeztettük. Az energiaadó bevezetése például 10,9 milliárdot hozott a költségvetésnek, de csak 1,5 milliárdot fordítottunk az energiafelhasználási hatékonyság fejlesztésére. Ez ésszerűtlen.

Összegezve tehát elmondható, hogy a kormányzati zárolások, a költségvetési számoktól való eltérések egyre több pénzt vonnak el egy olyan tárcától, amely látszólag ugyan egy elhanyagolható terület, de katasztrófák esetén rögtön a figyelem középpontjába kerül, és a kármentesítés igen sok pénzt emészt fel. Ezért kérem a kormányzatot, hogy a jövőben ne erről a területről pótolja ki az államháztartáson ütött lyukakat, és egyben biztatnám a miniszter urat - ha jelen lenne -, hogy hangosabban emelje fel a hangját a tárca és a környezetvédelem érdekében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)