Felszólalás adatai
249. ülésnap (2005.09.27.), 350. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Kosztolányi Dénes (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 3:50 |
Felszólalások: Előző 350 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Az előzőekben a lakásmaffia-tevékenységet visszaszorító albizottság tagjaként szólaltam fel, most pedig egy rövid témát szeretnék érinteni - ami az önkormányzatokat érinti - mint önkormányzati ember, mert nagyon fontos és lényeges dologra szeretném felhívni a figyelmet.
Annak érdekében, hogy a jogszabály mindenképpen kiállja az alkotmányosság próbáját, az 5. §-ban foglaltakat kellene újragondolnunk. Az 5. § arról szól, hogy az örök- vagy szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét - garázs, lakás, tetőtér, padlástér, ez ilyen példálódzó, nem taxatív, de példálódzó felsorolás - az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezéseitől függően a lakással együtt vagy önálló ingatlanként kell nyilvántartani.
Az óriási elidegenítési hullám során, amikor az önkormányzatok - korábban a tanácsok, aztán az önkormányzatok - készítették el a társasházak alapító okiratait, akkor bizony előfordult sok helyen, hogy a tetőteret, a padlásteret és egyéb, közös tulajdonban lévő helyiségcsoportot önálló albetétbe tették, és az önkormányzati tulajdont gyarapítva közölték, hogy az az önkormányzat tulajdona. A társasházak, ahogy megalakultak, perek sokaságát indították, és eredményesen, abban az ügyben, hogy a társasházi törvényben szereplő, közös tulajdonú helyiségeket nem lehet önállóan bealapítani.
(19.20)
Ebből rossz viszony alakult ki a társasházak és az adott önkormányzatok között, a perek semmiképpen nem szolgálták a vegyes tulajdonú épületekben a lakosság együttélését, és a társasházi tulajdonostársak úgy gondolták, hogy az adott önkormányzatok, amelyek saját javukra hozták ezeket a külön albetéteket, nyerészkedni akarnak az ő rovásukra, holott az lenne a helyes, hogy az elmaradt felújítások miatt ezeket a helyiségeket tényleg értékesíteni lehessen, de az egész társasház javára.
Én úgy látom most ebben a megfogalmazásban és a hozzá fűzött indokolásban, hogy ez a hatályos és érvényben lévő legfelsőbb bírósági iránymutatással, állásfoglalással ellentétben van. Van olyan legfelsőbb bírósági állásfoglalás, ami egyértelművé teszi, hogy a társasház önálló albetétekből áll, közös tulajdonú tulajdonrészeket foglal magába, nemcsak a kéményt, nemcsak a tűzfalat, nemcsak a függőfolyosót, hanem bizony a mosókonyhát, a pincéket, a lépcsőházat és a tetőtereket is. Olyan szabályokat hozzunk, ami szinkronban van az elmúlt idők joggyakorlatával, a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásaival. Hozhatunk ilyet is, olyat is, csak állja ki a törvényesség próbáját, mert bármelyik döntés jó lehet, előnyös lehet az önkormányzatok számára, a társasházak számára, és a társasházak és az önkormányzatok valamikor össze fogják tudni hangolni az érdekeiket, különösen, ha olyan szabályokat hozunk, ami azt a kényszert foglalja magában, hogy együtt kell gondolkodni a vegyes tulajdonú épület tulajdonosainak, függetlenül attól, hogy azok magánszemélyek vagy önkormányzatok.
Erre kérem a tisztelt Házat, hogy az 5. §-sal kapcsolatos témakört majd a részletes vitában szintén alaposan járja körül.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 350 Következő Ülésnap adatai