Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai általános vitában elsődlegesen foglalkoznunk kell a részletes módosítás indokoltságának kérdésével. Nem vitás, hogy alapvető jellegét az ingatlan-nyilvántartás betöltötte, a hatályos jogszabályokkal kisebb-nagyobb döccenőkkel adódik egyfelől a technikai elmaradottság következtében egyes földhivataloknál elképesztő hosszú ügyintézéssel, továbbá Magyarországon olyan nagy mértékű visszaélés-sorozatok alakultak ki az ingatlanokkal és lakásokkal való bűnös visszaélés már-már szervezett kialakulásával, hogy ennek elkerülésére országgyűlési albizottság alakult, e körben országgyűlési határozatok is születtek.

Az ilyen bűncselekmények megvalósulása érdemben csak akkor fejeződhetett be, ha a bűnelkövetők valamilyen formában az ingatlan-nyilvántartás nem nyilvános adataihoz hozzáférhettek, illetve olyan helyzetbe kerültek, hogy ezen adatok manipulálása, meghamisítása és egyéb jogellenes ingatlan-nyilvántartási tevékenységhez lehetőségük nyílt. Megjegyzendő, hogy ennek a hozzáférésnek, illetve a bűnös manipulálás elkerülésének az egész rendszer korszerűsítése, az adathozzáférés tüzetes pontosítása és az adásvételi szerződések szempontjából releváns és valós adatok naprakészsége szükséges. Ez felveti azt a kérdést, hogy az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján megjelenő változások bejegyzése kerüljön vissza a korábbihoz, és a nyugat-európai országok gyakorlatához hasonlóan bírói hatáskörbe. Ehhez az is kell, hogy olyan fejlett informatikai rendszer alakuljon ki, mely a hozzáférhetetlenséget, a naprakészséget és a bírói szintet biztosítani tudja.

Érthető, hogy hosszan tartó viták után a jelenlegi kormányzat ezt az időigényes és rendkívül költséges tevékenységet a jelen ciklusban már nem akarja, de lehetséges, hogy erre a szükséges eszközök és források nem állnak a rendelkezésére. Az előbb említett okok miatt a javaslat döntően az egyes ingatlan-nyilvántartási határozatok és egyéb intézkedések szigorúbb és aprólékosabb, időnként bürokratikusabb és néha adatvédelmi aggályokat is felvető szabályozását írja elő, figyelembe véve az említett 71/2004. országgyűlési határozatban leírt elvárásokat. Ezek döntően az adatszolgáltatásokra vonatkozó szabályok szigorítása, az ezt igénybe vevő személyek azonosítása, az eddiginél szélesebb körben naplózott adatok bővülése, valamint az említett cselekmények visszaszorítására elsősorban jogosult hatóságok, így a rendőrség, egyéb bűnüldöző szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok és az ügyészség részére nyújtott informatikai és azonnali csatlakozási lehetőség a nyilvántartási adatbázishoz.

A törvényjavaslat megalkotásánál figyelembe kell venni, hogy 2004 decemberében az Országgyűlés megalkotta a CXL. törvényt, a Ket.-et, amely a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szól, és azt jelenti témánkban, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás is a Ket. szabályai szerint zajlik, kivéve, ha ezen külön jogszabály eltérően rendelkezik, és ezek a Ket. általános szabályaival nem ellentétesek.

A javaslat kiemelt részét képezi a számítógépes nyilvántartási rendszer. Nem vitás, hogy a visszaélések megelőzésének leghatékonyabb módja a naprakész ingatlan-nyilvántartás, illetve az ahhoz hozzáférés lehetősége. Ennek folyamán a javaslat aprólékos részletességgel szabályokat állít fel a hozzáférési lehetőségekről, ugyanakkor részletes és megőrzendő adatlapot arról a személyről, aki az ingatlan-nyilvántartás közhiteles és nyilvános adatairól betekintést akar vagy másolatot kér.

Összességében azt kell mondanom, hogy a szigorú rendelkezések egyértelműen a visszaélések kiszűrését, illetve azok felderítését szolgálják. A benyújtott javaslattal a mindennapi működés során felmerülő kiigazítási igényeknek is igyekszik eleget tenni a kormány. Itt egyes szabályoknál, így a nyilvános adatokba betekintő vagy bejelentést tévő személynél kötelező tartalmi elemként előírja a személyazonosító jel feltüntetését. Ez adatvédelmi szempontból aggályos, és nemcsak itt, hanem máshol is előfordul, hogy olyan adatokat várnak el, ami az ügyfél személyes joga és az adott ügyhöz nem tartozik. Ugyanúgy személyazonosító jel felhasználását az ezt létrehozó jogszabály ingatlan-nyilvántartási eljárásokban nem engedélyezi.

Hasonló aggályok merülnek fel az ügyféli minőség meghatározásánál, amelyet a javaslat a Ket.-ből vezet le, nevezetesen, hogy a különös eljárási szabályokra vár az a feladat, hogy az adott ügy kategóriáira nézve a lehetőségekhez képest konkretizálja az ügyfelek körének meghatározásánál irányadó szabályokat.

Az itt röviden vázolt törvényességi aggályok, úgy gondolom, szükségesek a már többször említett országgyűlési határozat, illetve a visszaélések elkerülésére, mely esetünkben meghaladja azt a kört, ahol a jogbiztonság elvéhez bizonyos egyéb törvényektől való nem alapvető eltérések magasabb társadalmi érdeket képviselnek. Az előbb említett okok miatt szoros és szigorú nyilvántartás, az ezeket megtekintő személyek részletes adatainak rögzítése az ingatlan-nyilvántartás alapvető elveit - mint a nyilvánosság és a közhitelesség - döntő lényegükben nem korlátozza, ugyanakkor a közhitelességüket nagyobb jogbiztonsággal támogatja.

Az előbbiek alapján a benyújtott törvényjavaslat apróbb módosításokkal támogatható, amíg a legkorszerűbb informatikával és a bírói felügyelet alá kerüléssel a legmagasabb szintű biztonság elérhető válik.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)