Felszólalás adatai

SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nemrégen, tavaly decemberben hoztuk meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt, és az elfogadás, pontosabban a hatálybalépés óta tudjuk, hogy ezeknek az általános szabályoknak elsődlegessége van a különös eljárási szabályokkal szemben.

Mégis, már ezen törvényben is rendelkezés történt arról, hogy ezen általános normáktól bizonyos esetekben eltérésre nyílik lehetőség, eltérésre nyílik lehetőség a pénz- és tőkepiaci, a biztosítási, az önkéntes biztosítópénztári és a magán-nyugdíjpénztári tevékenységek felügyeletével kapcsolatos eljárások során. Nyilván erre alapoz az előttünk lévő és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat módosítása, melynek általános indoklásából megtudhatjuk - idézem -, hogy a felügyelet - mármint a PSZÁF - számára előírt feladatok összetettsége, illetve a stabilitást fenyegető veszélyek elhárítását célzó gyors intézkedések igénye indokolttá teszi a Ket. szabályaitól való eltérést, különös tekintettel az eljárási határidőkre, az ügyfeleket megillető egyes eljárási jogosultságok korlátozására.

Ezen korlátozásoknak azonban nyilvánvalóan van egy olyan ésszerű határa, amely nem teszi teljes mértékben lehetetlenné és kizárttá más szempontok vagy más érdekek, más érdekeltek alapvető jogainak érvényesülését sem. Márpedig az előttünk lévő törvénytervezet, amelyet összességében támogatni tudunk, és örömmel hallottuk, hogy az előttünk felszólaló képviselők is ekként foglaltak állást, de mégis, ezen törvényjavaslatnak a jelenlegi formájában van két-három olyan pontja, amely meggyőződésem szerint módosításra, javításra szorul, és amely két-három pont meglehetősen súlyosan és aránytalanul korlátozza egyes érdekeltek, például - és ez is elhangzott már - a tőzsdei kis- és magánbefektetők jogait.

Alig több mint egy hét telt el azóta, hogy a kormány meghirdette az úgynevezett tőzsdeélénkítő csomagját. Nyilván a magyar gazdaság érdekeinek felismerésére vezethető vissza ezen tőzsdeélénkítő csomag kormányszintű meghirdetése. Ugyanis felismerte a kormány, hogy a piacgazdaság ezen alapintézménye, bárhogy szárnyal is a BUX, nem igazán töltheti be a szerepét, hogyha cégek, vállalatok kevéssé érdeklődnek az egyik oldalon, a másik oldalon pedig ugyanúgy az intézményi és kis- és magánbefektetők szintén kevéssé vesznek részt a tőzsdén. A cégek azért kerülnek hátrányos helyzetbe, ha nem mennek tőzsdére, mert ezáltal a legolcsóbb és legátláthatóbb fejlesztési forrásról mondanak le, míg a kisbefektetők pedig azért, mert azok a hatalmas eredmények, amelyek realizálhatók a tőzsdén, nem nekik jutnak osztályrészül, hanem külföldi, általában intézményi befektetőknek.

Tehát a kormány jó felismerésből táplálkozva hirdette meg ezt a tőzsdeélénkítési csomagot, és most úgy tűnik, hogy ha itt az előttünk lévő törvényjavaslat egy-két pontján nem módosítunk, akkor ez bizony ellene megy ennek a hangulatnak és ennek az intézkedésnek. Három ilyen részt szeretnék a törvényből kiemelni, ahol véleményem szerint - és részben elhangzott már az előző felszólalások során, tehát mások szerint is - a kisbefektetőket kedvezőtlenül érintő, szűkítő rendelkezésekkel találkozhatunk.

A törvényjavaslat, az előttünk lévő törvényjavaslat például megfogalmazza az ügyfél fogalmát, amibe a kisbefektetők nem férnek bele, miközben a PSZÁF határozatainak esetleges felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól csak az ügyfeleknek lehet kérni és indítványozni, azaz a kisbefektetőknek nem, csak azoknak, akik a PSZÁF határozataiban név szerint is szerepelnek.

Így azután a kis- és magánbefektetők tulajdonképpen, bár jogukban és érdekeltségük okán sérelmet szenvedhetnek, jogorvoslati lehetőséggel a törvény jelenlegi megfogalmazása szerint nem élhetnek, a kisbefektetők kizárásra kerülnek a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséből. Így csak a felvásárlók és nem a kis- és magánbefektetők indíthatnak esetleg, adott esetben a PSZÁF határozataival szemben bírósági jogorvoslati eljárást, és ez meglehetősen méltánytalan, nem is racionális, és úgy gondolom, ezt mindenképp orvosolnunk kellene.

Ugyancsak megkérdőjelezhető az a szándék, hogy a PSZÁF nem lenne kötelezve határozatainak integráns közzétételére a saját honlapján.

(17.40)

Az persze indokolt, hogy a különféle bank-, üzleti, biztosítási, értékpapírtitkokra vonatkozó előírásokat és jogszabályokat ezen közzététel során szigorúan figyelembe vegyük és tiszteletben tartsuk, ugyanakkor annak indokoltsága már nem igazán belátható, hogy ezen túlmenően miért szelektálhatna szabadon a PSZÁF a határozatainak közzététele során, hogy azokból mely részeket tesz közzé, és mely részeket nem tesz közzé a saját honlapján.

Ugyancsak különös rendelkezés - és erről Molnár képviselő úr szólt már előttem -, amely szerint a PSZÁF ellenérdekű fél hiányában eltekinthet a magyar nyelv használatától az eljárása során. Ez azért különös, hiszen több esetben az, hogy van-e ellenérdekű fél egy eljárás során vagy nincs, csak az eljárás végén derült ki, és nem előbb.

Összességében: mi úgy gondoljuk a Szabad Demokraták Szövetsége részéről, hogy az előttünk lévő PSZÁF-törvény támogatható és támogatandó, azonban szükségesnek tartjuk, hogy az említett hibáit orvosoljuk, és erre vonatkozó módosító indítvánnyal éltünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)