Felszólalás adatai

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ebben a ciklusban, ha jól emlékszem, most harmadik alkalommal módosítjuk a számvitelről szóló törvényt. Tulajdonképpen a jogharmonizációval összefüggő mind a három, azonban kisebb-nagyobb eltérések természetesen vannak.

Az első alkalommal módosított törvény 2004. január 1-jén lépett hatályba, amit elsőként 2005-ös beszámolóknál kellett használni. A másodikat, amely már egy picit részletesebb volt, és amely az értékelési szabályokra, a céltartalékképzésre, a beszámolóra és a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozott, szintén a 2005. év első beszámolóinál kellett alkalmazni.

Szó volt itt már arról, hogy pontosítottuk az értékcsökkenésnél, a tárgyi eszközöknél, illetve az immateriális javaknál az eredménykimutatás tételeit. Ekkor az üzleti jelentés teljes tartalmi szakaszát átírtuk, és most eljutottunk a számviteli szabályozásnál oda, hogy ami gyakorlatban picit túlszabályozottá vált, ott néhány helyen egyszerűsítünk is. Természetesen nem vitatva azt, ahogy az államtitkár úr előterjesztésében elmondta, hogy versenyképességet is javít egy egyszeri tárgyieszköz- vagy eszközleírás 50 ezerről 100 ezerre, illetve az ehhez kapcsolódó számviteli, könyvvezetési kiegészítő mellékletben foglaltak, én azt gondolom, hogy a számvitel alapjai a jogharmonizáció kapcsán - ahogy Horváth képviselő úr is jelezte -, az összevethetőség, a valódiság és az óvatosság három lényeges, nagy, alapvető eleme természetesen tárgyalásra kerül mindig és minden egyes módosításkor.

A kiegészítő melléklet kötelező adattartalmának csökkentése nehéz feladat, hiszen ez a rész tartalmazza azokat a számszerű adatokat, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, a vállalkozás működésére, eredményességére vonatkoztatható megbízható és valós képet, amely a tulajdonosok - állami vagyon esetében az Országgyűlés -, a hitelezők, befektetők felé fontos iránymutatás. Azt gondolom, hogy az a 300-320 ezer vállalkozó, vállalkozás, társaság, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik, az elmúlt évben a módosított szabályokat már tudja alkalmazni, de azért mindig, minden egyes alkalommal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy bizony 2006-ban már az új szabályokkal komplexen kell a beszámolójukat elkészíteni.

Itt szó volt már arról, hogy a versenyképességet a devizában való könyvelés, az ehhez kapcsolódó tevékenységek hogyan érintik, én ezzel külön nem kívánnék foglalkozni.

Szeretném megemlíteni azt a részemről figyelemfelkeltőnek is betudható megjegyzést, ami az átalakulási vagyont és az ezzel kapcsolatos kérdéskört szabályozza. Itt új elemként jelenik meg az üzleti vagy cégérték figyelembevétele a követelések és kötelezettségek egymással való szembeállításakor. Magyarul: ha valamely cégben olyan immateriális javak jelennek meg, azaz üzleti vagy cégértéken van benne, a cégből való kiszálláskor ez az érték figyelembe veendő. Ez egy új elem, nem azt jelenti, amit a képviselőtársam az imént mondott, hogy bizalmatlanok vagyunk, és mindjárt a rosszra gondolunk, de én azt gondolom, hogy erre figyelemmel kell lenni, hiszen ha most példaként a Baumag-szövetkezetek kérdéskörét vesszük, bizony itt a jövőben - és itt nemcsak a törvényhozásnak, hanem a jogszabályt benyújtó Pénzügyminisztériumnak, kormánynak is felhívnám a figyelmét - ennek a kérdéskörnek a tárgyalása rendkívül fontos. Az, hogy mekkora a cégérték, mekkora az üzleti érték, és ez az értékelés hogyan történik, valós lesz-e vagy sem, ezt valakinek meg kell majd ítélnie. Én úgy ítélem meg, hogy a tőkével szembeni kivezetés bizonyos kockázatokat is rejt magában.

A bizonylati kérdés megint csak felsorolásra kerül, technikai jellegű kérdés. Azt gondolom, hogy az államigazgatásnak is el kell oda jutni, ha kétnyelvű a bizonylat vagy többnyelvű a bizonylat, hogy adott megyei ellenőrző szervezeteknél legyenek nyelvet beszélő embereink.

(16.30)

A részleteket részben elmondta az államtitkár úr, részben képviselőtársam a költségvetési bizottság részéről, tehát ezen túllépek.

A jogszabályi környezetről: a közigazgatási eljárási törvény, dr. Kilényi professzor kommentárjában - kénytelen voltam átolvasni, miután a PSZÁF-törvény is rám lett osztva, hogy is mondjam csak… Az egyetemeken az eljárási törvényeket a hallgatók általában utálják. Ezt a kódexet azonban kénytelenek vagyunk megtanulni, kénytelenek vagyunk használni, és ami ebben a viszonyrendszerben megjelenik a Könyvvizsgálói Kamara vagy egyáltalában más törvények vonatkozásában, azt gondolom, nincs visszaút, ezt végig kell vinni, a jogharmonizációs feladatunk is ezt jelenti. Nyilván megjelenik az Európai Unió kapcsán is, de a magunk feladata oldaláról is az elektronikus rendszer vezetése, az elektronikus rendszer összerakása vagy kiterjesztése. Amennyire emlékszem, a 2002-es zárszámadásban hallottam először, mint első időszakos képviselő, ha úgy tetszik, hogy az államszámvitel és az államinformatikai rendszer nincs a helyén. Ezt elmondhatjuk ma is, most az állami vagyonkörről; ha zárszámadási vita lenne, ezt lehetne fejtegetni, de azt gondolom, hogy ez elsősorban pénzkérdés, nem elhatározás kérdése.

A Könyvvizsgálói Kamara saját hatósági döntési és országos jogköri lehetőségeit szintén az államtitkár úr felvetette. Én most szeretnék egy, az adózás rendjéről szóló módosításhoz véleményt fűzni, ami megint csak azt jelenti, hogy az Art. a közigazgatási eljárási törvényt jelöli meg, annak bizonyos tételeit a felsorolásban említett adóügyekben nem kell alkalmazni. Ez a következő törvényben is igaz, meg lehet, hogy az előzőekre is meg a jövőre. Bármennyiszer tipizálunk, pontosabban egy rendes keret szerint halad, és egy kógens kódexszel dolgozunk, annál egyszerűbb a kérdés. Minél több a kivétel, minél több a speciális szabály ezekben az eljárásokban, annál nehezebb az ügyfélnek, és annál nehezebb nyilvánvalóan a törvényhozás helyzete is. Általánosságban ennyit szerettem volt az Art.-hez szólni.

A szocialista képviselőcsoport arra kéri a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvénytervezetet, és szavazatával erősítse meg.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)