Felszólalás adatai

MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A számviteli szabályozás előttünk fekvő javasolt módosítása kapcsolódik a kormány száz lépés programjához, amennyiben egyszerűsítéseket és a magyar versenyképességet növelő célokat szolgál.

A módosítás révén csökkennek az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozó számviteli kötelezettségek, elsősorban a kiegészítő mellékletben bemutatott adatok, információk tekintetében, míg a használatbavételkor egy összegben, költségként elszámolható eszközök értékhatára 50 ezer forintról 100 ezer forintra nő. Ez valamennyi, a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó adminisztrációs terheinek csökkentését eredményezi.

A hazai vállalkozások versenyképességét segíti a devizában történő könyvvezetés és beszámolókészítés lehetőségének meghatározott feltételek szerinti kiterjesztése az elsődlegesen devizában gazdálkodó vállalkozásokra vonatkozóan, valamint annak lehetővé tétele, hogy a hazai vállalkozások a jövőben a bizonylatokat - ideértve a számlát is - idegen nyelven is kiállíthassák. Emellett a törvényjavaslat részben a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételi eljárása, részben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara hatósági feladatai tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel való összhang megteremtését is szolgálja.

Nézzük először a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítását! A jelenleg hatályos számviteli törvény előírásai a használatbavételkor, a beszerzéskor egy összegben, költségként elszámolható eszközök értékhatárát 50 ezer forintnál húzták meg, ezt az értékhatárt 100 ezer forintra javasoljuk emelni az újonnan beszerzett és használatba vett eszközök tekintetében, ami számításaink szerint jelentős adminisztrációs tehercsökkenést eredményez.

A devizában történő beszámolókészítés és könyvvezetés a hatályos előírások szerint csak a devizakülföldi társaságok, valamint a korábban arra jogot szerzett társaságok számára megengedett, illetve kötelező. Ezen törvényjavaslat a devizában történő beszámolókészítés és könyvvezetés lehetőségét kiterjeszti azokra a vállalkozásokra is, amelyeknél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme a forinttól eltérő konvertibilis deviza, feltéve, hogy a bevételek, költségek és ráfordítások együttes összege, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek együttes összege külön-külön, az előző üzleti évben és a tárgyévi üzleti évben is legalább 75 százalékban az adott devizában merül fel.

Ha valamely vállalkozó él ezzel a lehetőséggel, az adott devizában történő könyvvezetésre vonatkozó döntését a létesítő okiratban rögzítenie kell. A javasolt módosítás a devizában történő beszámolókészítés és könyvvezetés szélesebb körű lehetősége megteremtésének egyik első lépése, mert a gyakorlati tapasztalatot figyelembe véve célszerű lesz majd a későbbiekben felülvizsgálni, és indokolt esetben az érintett vállalkozói kört netán bővíteni is.

A törvényjavaslat tovább csökkenti a külföldi üzleti kapcsolatokat érintő költségeket azzal, hogy a hazai gazdálkodók a jövőben nemcsak magyar nyelven állíthatják ki a bizonylatokat - ideértve a számlát is -, hanem bármely más nyelven is. A könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően csak az ilyen, csak idegen nyelven kiállított bizonylatokra az adatrögzítéshez, a könyveléshez szükséges legfontosabb adatokat, úgynevezett belső szabályzatban rögzített módon, magyar nyelven is rá kell vezetni. Természetesen a bizonylatok többnyelvű kiállítására - amely esetben az egyik nyelv a továbbiakban is a magyar - továbbra is lehetőség lesz, ez esetben további adatok feltüntetésére nincs szükség.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba-vételi eljárásához kapcsolódóan az elektronikus ügyintézés kizárása, valamint a nyilvántartásokban szereplő adatok tízéves, a letétbe helyezett beszámoló megőrzési kötelezettségével azonos megőrzési kötelezettségének a szabályozása. A könyvviteli szolgáltatás végzésének előfeltételeként előírt kötelező nyilvántartásba-vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le, tekintettel arra, hogy az eljárás során benyújtandó, végzettséget, szakképesítést igazoló dokumentumok, illetve az egyéb feltételek teljesítését bizonyító szerződések, nyilatkozatok jelenleg kizárólag papíralapon állnak rendelkezésre.

A törvényjavaslat tartalmaz néhány olyan pontosító, kiegészítő rendelkezést is, amelyek elsősorban a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdések, felvetések megválaszolását, egyértelmű megítélését segítik. Ilyen rendelkezés az üzleti vagy cégérték, a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a befejezetlen szolgáltatás fogalmára, a különböző támogatások elszámolására, továbbá az egyszerűsített éves beszámolókészítés felemelt értékhatárainak 2005. évi alkalmazására vonatkozó javaslat.

E törvénycsomag második része a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény módosítása. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényi szabályozás módosítása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel való összhang megteremtését szolgálja. Ezen hivatkozott törvény kimondja, hogy rendelkezéseit alkalmazni kell a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és nyilvántartásból való törlés esetén, ha a törvény valamely tevékenység végzését, vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi tagsághoz köti. Tekintettel arra, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény szerint a könyvvizsgálói tevékenység végzésének előfeltétele a kamarai tagság, így indokolt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és a kamarai törvény közötti összhang megteremtése a nyilvántartásba vételhez és a nyilvántartásból való törléshez kapcsolódó előírások tekintetében a kamarai törvény módosítása.

(16.10)

A törvényjavaslat meghatározza, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara eljárásai közül melyekre vonatkoznak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásai. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy ezen eljárások tekintetében a kamara az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el. A törvényjavaslat előírja, hogy a kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet kizárólag írásban, az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet előterjeszteni. A kamarai hatósági eljárás - tekintettel arra, hogy az eljárás során benyújtandó végzettséget, szakképesítést igazoló dokumentumok, illetve egyéb feltételek teljesítését bizonyító szerződések, nyilatkozatok jelenleg kizárólag papíralapon állnak rendelkezésre - elektronikus úton nem folytatható le.

A törvényjavaslat figyelembe veszi a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény követelményeit is. Ennek megfelelően tartalmazza a nyilvántartás vezetésének célját, valamint azt, hogy a nyilvántartásba vett adatok közül melyek nyilvánosak, továbbá meghatározza azt is, hogy milyen módon lehet ezeket nyilvánosságra hozni.

Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan törvényről tárgyalunk, amely mindössze 12 oldal terjedelemben, 33 paragrafusban rögzíti le a változásokat. A módosítások - a november 1-jével hatályba lépő közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel kapcsolatos előírások kivételével - 2006. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy az új rendelkezések döntő részét már a 2005. évi mérlegbeszámoló készítésénél is lehet alkalmazni. A törvényjavaslat benyújtását széles körű szakmai egyeztetés előzte meg, amelyen az érintettek között érdemi véleményeltérés nem maradt fenn.

A törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát a költségvetési és pénzügyi bizottság, a gazdasági bizottság és a számvevőszéki bizottság is támogatta.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy bocsássa általános vitára az előttünk fekvő T/17337. számú törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)