Felszólalás adatai

BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jól emlékszünk még azokra az ígéretekre - úgy gondolom, nemcsak mi, hanem a választók is -, amelyek többek között úgy hangzottak, hogy létbiztonság, a foglalkoztatottság bővítése, 400 ezer új munkahely megteremtése. Ezek voltak azok a Szocialista Párt által ígért ügyek, amelyekre a választók 2002-ben úgy szavaztak, hogy ám legyen, valósítsák meg az ígéreteket.

Mi történt az ígéretek megvalósításával? Ha megvizsgáljuk, elolvassuk az Állami Számvevőszék zárszámadásról szóló jelentését, akkor az Állami Számvevőszék is ugyanarra a következtetésre jut, amire jutnak nap mint nap az emberek, hogy egyre nehezebb elhelyezkedni, egyre nehezebb munkát találni. A Számvevőszék is azt állapítja meg, hogy alacsony a foglalkoztatottak száma, viszont magas azoknak a száma, akik sem a munkanélküliek, sem a foglalkoztatottak között nem szerepelnek.

Miért baj az, hogy alacsony a foglalkoztatottsági szint? Nemcsak azért baj ez, mert minden egyes családnak a biztonsága ezzel megrendül, minden egyes embernek komoly nehézséget, komoly problémát okoz a munka elveszítése, hanem azért is baj, tisztelt képviselőtársaim, mert az alacsony foglalkoztatási szint korlátozza a gazdaság növekedését, szűkíti az államháztartás bevételeit, ugyanakkor növeli a költségvetés terheit, és ezzel együtt korlátozza az adóterhek mérséklésének lehetőségét. Ezt a sommás megállapítást az Állami Számvevőszék jelentése tartalmazza.

(14.10)

És ez így igaz, hiszen ha folyamatosan nő a munkanélküliek száma, ugyanakkor a foglalkoztatottak száma nem növekedik abban az ütemben és mértékben, ahogy ezt önök ígérték, akkor világos, hogy a költségvetés terhei nőnek, hiszen a munkanélküli-ellátást meg kell oldani; erre a célra 78 milliárd forintot fizet a Munkaerő-piaci Alapból részben a munkanélküli-ellátórendszeren keresztül, részben pedig a rendszeres segélyeken keresztül az önkormányzatok részére ez a pénzügyi forrás.

Nagyon nehéz helyzetbe kerültek a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások, hiszen az ígért adócsökkentés helyett 33 alkalommal emelték az adókat, a béreket terhelő járulékok ugyanakkor nem csökkentek, ezért egyre nehezebb a munkahelyeknek nemhogy a megteremtése, hanem egyáltalán a megtartása, megőrzése is. Pedig az ő helyzetbe hozásuk, az ő munkahelymegőrző, munkahelyteremtő képességük megtartása rendkívül fontos, hiszen ezek a vállalkozások adnak munkát a dolgozó emberek kétharmadának, több mint 800 ezer embernek.

Jó lenne, ha a kormány az adópolitikája kialakítása során törekedne az ígért biztonságra, hiszen ahhoz, hogy a gazdasági élet szereplői biztonságban tudjanak tervezni, biztonságban tudjanak fejleszteni, elsősorban arra van szükség, hogy ismerjék, hogy melyek a kormány szándékai; mi az, amit fejleszteni kíván, milyen pénzügyi források állnak rendelkezésre ahhoz, hogy pályázni tudjanak, ezt milyen feltételekkel írják ki számukra, és hogyan tudják a pályázatokat benyújtani, milyen idő alatt fogják ezeket elbírálni.

Ezzel kapcsolatban is elég szigorú megállapításokat olvashatunk az Állami Számvevőszék jelentésében, hiszen megállapítja, hogy azoknak az európai uniós forrásoknak a kihirdetése, amelyek 2004-ben megnyíltak, a benyújtott pályázatok elbírálása, a szerződések megkötése rendkívül hosszú időt vett igénybe. Egy pályázat benyújtásától a szerződés megkötéséig átlagosan öt hónap telt el. Volt olyan pályázó, nem is egy, aki egyszerűen már nem tudta a pályázatban megítélt összeget felhasználni, mert addigra idejét múlta a dolog.

Különösen nagy nehézséget okozott a megyei munkaügyi központoknál az a pénzmaradványképzés vagy pénzügyi forráselvonás, amely a foglalkoztatási alap decentralizált részét is érintette. 800 millió forintot vontak el a megyei munkaügyi központoktól, és csökkenteni kellett azokat a támogatási célokat, amelyek például a munkanélküliek, az inaktívak visszavezetését jelentették volna a munkaerőpiacra.

Ezeket a forrásokat, amelyek a foglalkoztatottság növelését, illetve a munkanélküliség csökkentését célozták volna, szintén csökkentette közel 2 milliárd forinttal, egészen pontosan 1,7 milliárd forinttal az egységes magyar munkaügyi nyilvántartás, rövidítve az EMMA bevezetése, ami azt a célt szolgálta, hogy amikor a munkavállaló elhelyezkedik, utána meg tudja nézni, hogy vajon, aki őt alkalmazza, bejelentette-e, és milyen bérrel jelentette be.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tudomása van-e a tárcának arról, hogy olyan adatokat tartalmaz ez a nagy garral meghirdetett nyilvántartási rendszer, amelyek a közelében nincsenek a valóságnak? Engem megkeresett jó néhány kft. ezzel a problémával, hogy olyan dolgozókat tüntettek fel a nyilvántartási rendszerben, akik vagy soha nem dolgoztak náluk, vagy pedig már tíz éve nem dolgoznak náluk. Na, ennyit sikerült 1,7 milliárd forintért elérni.

De hasonló problémákkal küzdöttek azok a vállalkozók is, akik munkahelyteremtő beruházás céljára kívántak pályázni, ugyanis a pályázati forrásokat jelentősen megkurtították. 2003-ban még 5,6, 2004-ben 2, 2005-ben pedig már csak mindössze 1,6 milliárd forint állt rendelkezésre erre a célra, legalábbis a foglalkoztatási alap megyékre leosztott összegében. Ehhez képest az igény több mint 7 milliárd forint volt. Ez különösen nem segítette elő a hátrányos helyzetű régiókban a munkahelyek teremtését, mert a csökkenő pályázati források nem teszik lehetővé, hogy olyan munkahelyek szülessenek, amelyek viszont akár a tartósan munkanélküli emberek számára is tudnának végre munkát biztosítani.

Befejezésül még szeretném megemlíteni azt a felháborító esetet, amikor is a vállalkozókat az európai uniós adószám kapcsán olyan… - nem is tudom megtalálni a helyes kifejezést, ami pontosan tükrözi az ő helyzetüket. Tulajdonképpen az történt, hogy az akkori pénzügyminiszter olyan ellenőrzést rendelt el áfaügyben, amely az Állami Számvevőszék megállapítása szerint - és most szó szerint idézem -: “előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag téves volt.ö Ezzel viszont elérték azt, hogy sok kisvállalkozás eljutott a likviditása, a működőképessége végső határáig, mert nagyon sok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kisvállalkozó a visszatérített áfából fizette ki a munkabért. Ezt akadályozta meg a pénzügyminiszter ezzel az intézkedésével, ezen túlmenően pedig többmilliárdos kiadást jelentett a kamatok kifizetése a költségvetés és minden adófizető számára.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)