Felszólalás adatai

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én azért nem szeretnék fölmenni Göndör István után az emelvényre, mert én a helyében nem tettem volna, mert szerintem, aki odamegy, attól minimum elvárható, hogy próbáljon meg igazságokat és valóságokat mondani. (Dr. Avarkeszi Dezső: Akkor értjük, hogy miért nem mész fel.) Göndör képviselő úr azt gondolja, hogy minél magasabbról mondja el a valótlanságokat, annál többen el fogják hinni.

Kezdem azzal, hogy adócsökkentésről beszélt Göndör képviselő úr. Figyelmébe ajánlom László Csaba volt pénzügyminiszter mondatait. 2003 júliusát írjuk - biztosan nem felejtették még el azért László Csaba pénzügyminiszter urat, mert ezt a költségvetést is ő készítette például -, ő maga mondta, hogy a következő évben 550 milliárd forinttal többet fogunk az emberek és a vállalkozások zsebéből kivenni. Na nem így fogalmazott, ezt az igazságosság jegyében mondta Medgyessy Péter miniszterelnök úrral is. Ennyit az adócsökkentésről. Ami pedig a jövedelemnövekményt illeti, tisztelt Göndör képviselő úr, a Statisztikai Hivatal kimutatása: 2004-ben a reálbérek 1 százalékkal csökkentek. Na ennyit a valóságról, és akkor innen induljunk el.

2004 az adóemelés, a reálbércsökkenés és a vállalkozások megnyomorításának az éve volt. 2004 pedig nagyon fontos egy regnáló kormány életében, hiszen az az év az, amit saját maga tervez el, saját maga hajt végre, és saját maga számol be az Országgyűlésnek a végrehajtásáról. Ha valaki ezt az évet elrontja, amikor minden felelősség az övé, akkor valószínűleg az egész ciklusát elrontja költségvetési szempontból.

Nézzük csak, hogy hogyan is alakult a költségvetés politikája a szocialista-liberális kormányzat alatt! Emlékezzünk vissza, a 2003. évbe belebukott László Csaba pénzügyminiszter, a 2004. évbe belebukott Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Nyugodtak lehetnek, ha így folytatják, akkor a 2005-ös évbe az egész kormány bele fog bukni. Miért mondom ezt? Nézzünk vissza a 2004. évre! 2004 tervezésénél még az emberek fülében ott csengett a jóléti rendszerváltás gondolata, annak a várása, hogy valami majd történni fog az országban, ami számukra nagyon kedvező lesz.

Jóléti rendszerváltás. Na nézzük, hogy a jóléti rendszerváltás mit is jelentett az embereknek 2004-ben! A jóléti rendszerváltás azt jelentette, hogy a Medgyessy-kormány támadást indított a megszerzett jövedelmek ellen. Milyen formában? Úgy, hogy az egészségügyi hozzájárulást fölemelte 3 százalékról 4 százalékra; úgy, hogy a nyugdíjjárulék adókedvezményét, ami 25 százalék volt, eltörölte; úgy, hogy a lakáshitelek után igénybe vehető adókedvezmény mértékét 240 ezer forintról 120 ezer forintra csökkentette; úgy, hogy az életbiztosítást adókötelessé tette.

De támadást indított a Medgyessy-kormány 2004. január 1-jétől a családok, a nyugdíjasok ellen is. Hogy hogyan? Úgy, hogy fölemelte az áfakulcsot nulla százalékról 5 százalékra, és így többek között a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközöket és egyéb eszközöket sokkal drágábban, 5 százalékkal emelten lehetett csak beszerezni. Támadást indított a családok és a nyugdíjasok fogyasztása ellen, hiszen 12-ről 15 százalékra emelte föl az áfakulcsot 2004. január 1-jétől. Ez semmiféle uniós elvárást nem jelent. Göndör képviselő úr kimegy a teremből, ez nyilván elismerése ezeknek a kritikáknak, amelyeket én felsorolok. (Göndör István: András, olyan arcátlan vagy, hogy az nem kifejezés!) Tehát felemelte 12-ről 15 százalékra, ezért 2004. január 1-jétől 3 százalékkal drágábban lehetett vásárolni az élelmiszert, drágább volt az energia, és drágábbak lettek a szállítási költségek. Az energiaköltségek közül is kiemelkedett a villamos energia áfájának 12 százalékról 25 százalékra való emelése. Én úgy gondolom, ezek a tételek adják ki, amiről László Csaba beszélt, hogy 550 milliárd forinttal többet fogunk az emberek zsebéből kivenni 2004-ben.

De természetesen támadást indított 2004. január 1-jétől az önkormányzatok ellen is a Medgyessy-kormány. Itt majd önkormányzati szakemberek, képviselők, polgármesterek el fogják mondani, hogy a költségvetés tartalmát ez hogyan érintette. Én csak egyet szeretnék kiemelni, ami az adótörvényeket érinti: megszüntette az önkormányzatok számára az állami beruházások után az áfa-visszaigénylés lehetőségét. Tudjuk, hogy ezért az Európai Uniótól egyébként feddést is kapott a kormányzat.

(9.50)

És természetesen támadást indított a Medgyessy-kormány a vállalkozások ellen is, hiszen felemelte a gépjárműadót, az úgynevezett súlyadót 800 forintról 1200 forint/kilogrammra. Új adónemeket vezetett be 2004-től: levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj. Új adónem az energiaadó a villanyáramra, a földgázra. A cégautó adója, emlékezzünk csak vissza, duplájára emelkedett. A cégbejegyzési illeték, bármely illeték, amely a vállalkozásokat érintette, jelentősen megnövekedett.

Korlátozásokat vezettek be, és a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményeiből kizárták a gazdákat, a nemzetközi szállításban használt eszközök tulajdonosait. Fejlesztési adókedvezményt csak 80 százalékban lehetett igénybe venni. Még egy újabb adónem: az innovációs járulék, amit a korrigált nettó árbevétel után kellett fizetni.

Összességében, azt gondolom, jelentős támadást kellett kivédenie a magyar vállalkozásoknak a 2004. évben a Medgyessy-kormány döntései következtében.

Mindez persze nem volt elég ahhoz, hogy a 2004. éves költségvetést hitelesen és megbízhatóan, biztonságosan végig tudja csinálni a Medgyessy-kormány, ezért aztán év közben jelentős szigorítások történtek. Folytatódtak a támadások a vállalkozások ellen. Hogyan is? Úgy, hogy szeptemberben döntött a pénzügyminiszter: nem fizetik vissza az áfát azoknak a vállalkozásoknak, amelyek uniós adószámmal rendelkeznek. Az Állami Számvevőszék kimondta, hogy értelmetlen, ésszerűtlen, és kicseng a jelentésből az is, hogy lényegében ez törvénytelen döntés volt. Ez 2004-ben több mint 180 milliárd forint áfavisszatartást jelentett; összességében, most már tudjuk, több mint 300 milliárd forint áfa nem került visszafizetésre. Ez példátlan, nem az Európai Unióban, az egész világon. Példátlan, hogy van egy törvény, és a kormány azt mondja, hogy rám a törvények nem vonatkoznak, a költségvetés helyzete számomra mindent megenged, még azt is, hogy a saját országomban működő vállalkozásoktól törvénytelenül visszatartsam az áfát. Ez 2004-ben történt és indult el, tudjuk, egy miniszter már ebbe belebukott.

Ugyanez volt a helyzet a mezőgazdasági termelőkkel, nem kapták meg a jogos járandóságukat, pedig, ha valakiknek szükségük lett volna erre a pénzre, erre a támogatásra az ősz folyamán, akkor, úgy gondolom, a mezőgazdasági termelőknek egészen biztosan.

De támadást indított ez a kormányzat 800 ezer közalkalmazott ellen is, mégpedig azzal, hogy a 2004. évben eltörölte a 13. havi fizetést.

Számoljuk csak akkor, hogy a 2004. év kinek volt sikeres éve? Lehet hogy Göndör István szerint és a szocialisták szerint a szocialista és szabad demokrata kormánynak sikeres volt, de hogy a magyar embereknek nem volt sikeres, az egészen bizonyos, sem a családoknak, sem a nyugdíjasoknak, sem a vállalkozásoknak, sem a közalkalmazottaknak.

Úgy gondolom, nem véletlen az, bár a zárszámadási törvény ezt nem tartalmazza, de kicseng belőle, hogy miért jutott el Magyarország oda, hogy a megválasztott miniszterelnök nem tudta végigcsinálni a ciklust, és egy olyan ember jött helyette, akire senki nem szavazott a 2002-es választások során.

Mi lehet a következménye ennek a súlyos, csőd felé tendáló költségvetési politikának? Bizalomvesztés, hitelvesztés és reményvesztés, bizalomvesztés az Európai Unióban. Láthatjuk: deficiteljárás - Görögországgal ketten ülünk a szégyenpadon. Ma már minden ülésen Magyarországgal foglalkoznak, hogy trükköznek, hogy akarják elcsalni a valós számokat. Hitelvesztés a befektetők szemében, mert olyan országban, ahol egyetlen évben nem tudják a költségvetési politikát rendbe tenni, és csak mélyül a válság, oda nem fektet be komoly befektető. Reményvesztés a családokban, mert nem látják a kiutat, nem látják a jövőt, mert az életszínvonaluk sajnos ennek a politikának a következtében egyre csökken.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)