Felszólalás adatai

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az utóbbi időben ismét felerősödtek és megszaporodtak a támadások a keresztények és a kereszténydemokrata politika ellen. Ez persze kétezer éve így van, és mondhatják, hogy hozzá lehetünk szokva, de az a helyzet, hogy most a legfőbb társadalmi értékek és az egységes keresztény centrumpolitika ellen indult meg egy összehangolt offenzíva a sajtóban és az ellenzék részéről is.

Hogy néhány példát említsek, a múlt héten az MSZP igyekezett félremagyarázni és félrevezetni a családokat azzal, hogy szándékosan félreértelmezték a KDNP javaslatát. Vagy például vidéken, ahol még ősi szocialisták vannak hatalmon, mint például Ajkán, ott egyszerűen nem engedélyezik, hogy a Mária Rádió a nevében viselje a város nevét, mint tehetné ezt egyébként bárhol máshol az országban. És éppen tegnap a sajtó egy aljas rágalommal támadta meg a KDNP elnökét, próbálták gyanúba keverni bármi áron is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy képtelenségekkel és hazugságokkal nem fogunk foglalkozni, de a hamis állításokra, ami a dolog politikai részét illeti, válaszolni kell. És ugyan úgy van az, hogy ha megütik az egyik orcádat, akkor tartsd oda a másikat is, de az nincsen előírva sehol, hogy a keresztényeknek mulyáknak kellene lenniük, ezért határozottan és tételesen visszautasítunk mindenféle, a keresztények és a kereszténydemokrata politikusok elleni támadást.

Ezért hangsúlyozzuk, hogy a KDNP a családok pártja, és nem enged semmiféle rangsorolást a családok között. Társadalmi értelemben családban élnek a házasok, a leszármazott gyermekek és az élettársak is. Senki nem tesz közöttük különbséget. Tiszteletben tartjuk az egyén szabadságát az együttélési formák kiválasztásánál, és bármelyik szülő gyermekét egyenlő jogok illetik meg, senki nem tesz és nem tehet különbséget gyermek és gyermek között.

Tiszteletben tartjuk, hogy az élettársak a társas viszonyok mellett fenntartsák az egyéni autonómiájukat. Nem akarjuk a szabadságukat korlátozni, amikor autonóm döntéseket hoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Időközben folytatódtak az európai támadások is ellenünk, és erre a jelenségre utalt Christoph Schönborn osztrák bíboros, amikor a múlt héten átvette a Magyar Érdemrend nagykeresztjét. Arra utalt, hogy mindez azért van, mert a magyar alaptörvény központi helyet biztosít a keresztény értékeknek. Hadd idézzem a bécsi érsek szavait, azt mondta: "Európa gyökerei a zsidó-keresztény hagyományokban találhatóak, ezért a kereszténység értékeire mindenkinek szüksége van, függetlenül attól, hogy magát vallásosnak tekinti-e vagy sem."

Tisztelt Képviselőtársaim! Aki ismeri a keresztény értékeket, a keresztény kultúrát, az tudja, miről beszélek. Aki nem, az nem lehet európai, hiszen nem értheti Raffaellót, vagy nem értheti Salvador Dalít; nem értheti Adyt, József Attilát vagy éppen Pilinszkyt. És tudják, tisztelt képviselőtársaim, hogy ha a magyar politikából kivonnánk a keresztényeket, a keresztényszociális pártokat és a KDNP-t, tudják, mi maradna? 133 nap, Rákosi és a szocialista-liberális kormány. (Derültség az MSZP padsoraiból. - Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(13.30)

Azonban a keresztény értékek és a keresztények még most szép számban, hála istennek, ott vannak minden pártban, minden párt tagjai között. Ezek az értékek a társadalomban megfelelnek az általános emberi értékeknek. Ez viszont óriási lehetőség a politikai ökumenére, mert a politikai célokat nem különböztetjük meg. Ezért valljuk azt, hogy a keresztény értékeken alapuló Európa a történelemben most már sokadszor fogja megújítani ezt a kontinenst.

Tisztelt Képviselőtársaim! A feltörekvő nemzetek bátrabban vallják meg identitásukat, hitüket és a kultúrájukat. Ilyenek vagyunk mi, magyarok, és ilyenek az Európai Unióba tartó horvátok is. Pénteken volt alkalmunk látni, hogy a horvátok hogyan ünnepelték nemzeti hőseik szabadon bocsátását Hágából. Láthattuk tehát, hogy a nemzeti és a keresztény célokkal korántsem vagyunk egyedül Európában, és állíthatjuk, valljuk, hogy közösen ki fogunk kerülni ebből az európai válságból minden támadás közepette és ellenére is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót.

Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Már az alaptörvényünk is leszögezi és elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Ha nem lett volna kereszténység, a magyar állam, a magyar államiság és mi magunk sem lennénk itt. Elég csak önöknek is körbenézni ebben a teremben, megnézni azokat a festményeket, címereket, amelyek itt körbevesznek minket ezer év magyar államiságából. Nincs olyan, amelyiken ne lenne kereszt, apostoli kettős kereszt, a címernek valamelyik eleme vagy egyházi személyiségek egy-egy fontos magyar történelmi sorsfordulóban.

Az egyházak üldözése, a keresztények üldözése ma már nem úgy van, nem úgy történik természetesen, mint az ókeresztény időkben történt. Nem kell katakombákba vonulni a keresztényeknek, de ugyanakkor jelen van, hiszen hallunk arról, hogy légitársaságok megtiltják alkalmazottaiknak azt, hogy keresztet hordjanak, iskolákból próbálják levetetni az egyházi jelképeket, amelyek már nem pusztán arról szólnak, hogy Európának vannak-e keresztény gyökerei, hanem a vallásszabadságnak, a lelkiismereti szabadságnak a legalapvetőbb értékeit vonják kétségbe. Hiszen ahhoz minden kereszténynek joga van, az Európai Unión belül is természetesen, hogy megvallja hitét, és semmire hivatkozással ennek a hitnek a megvallása, lehet az egy kis aranykereszt a nyakban vagy egy épület falára elhelyezett kereszt, semmiképpen nem korlátozható.

Ma már megszégyenítéssel, hírbehozással, kiközösítéssel vagy más módon próbálják a keresztény közösségeket meggyengíteni, de ettől függetlenül, mint ahogy azt Schönborn bíboros is a múlt heti ceremónián elmondta, bízunk benne, hogy erre kevés esélyük van. Ilyesfajta támadás indult a miniszterelnök-helyettes úr ellen is, de szerencsére, ha az igazság az oldalán áll, könnyű védekezni, a honlapra feltett szöveg mindenki számára elérhető, és nemcsak az ELTE minősítheti jelesre, hanem ki-ki maga is elolvashatja, nincs ezen titkolnivaló.

Schönborn bíborostól, egy osztráktól mégiscsak jó érzés volt hallani, hogy itt Szent István koronája előtt hajtott fejet szimbolikusan a konferencián, és jó volt érezni az ő támogatását Magyarország Alaptörvényével kapcsolatban. Nem maga a szöveg vagy nem a kormány, vagy nem az azt elfogadó többség, hanem egész Magyarország iránt érzett barátságot és szimpátiát, minden magyar számára hozott üzenetet, hiszen ő a párbeszéd embere is valamelyest, nem pusztán keresztényeken belül, tehát protestánsok és katolikusok között vagy ortodoxok és katolikusok között, hanem a zsidó-keresztény párbeszédnek is nagyon fontos személyisége egész Európán belül.

Ő mondta, a szekularizáció jelenségei miatt nem szabad az elkötelezett keresztényeknek megsértődni és kivonulni a közéletből, hanem párbeszédet folytatva kell képviselniük értékrendjüket. Nagyon fontos, hiszen sokan félreértelmezik ezt a helyzetet és megsértődve vonulnak ki. Ő ugyanakkor még a szekularizációban is pozitív hatást lát olyan szempontból, hogy magát az egyházat ösztönözte a megújulásra, bár ezt már Szent Ágoston is mondta, hogy az egyház mindig megújulásra szorul, és ettől függetlenül meg tudott szabadulni az egyház olyasfajta kötöttségeitől, amelyek nem közvetlenül az evangélium hirdetésével kapcsolatosak, és talán így még hitelesebb tudott lenni mindenki számára.

A kereszténység, ahogy mondja, nem idegen test Európában, hanem földrészünk önazonosságának forrása. Sajnos, nem mindenki jutott még el idáig az európai politikán belül sem, hogy felismerje azt, hogy a kereszténység egy önazonossági elem, és folyamatosan próbálják ezt az elemet elgyengíteni, folyamatosan próbálkoznak minél inkább egyenlő távolságba és egyre nagyobb távolságba kerülni minden világnézettől. Ugyanakkor mi valljuk és hisszük azt, hogy keresztény gyökerek nélkül, ahogy zsidó-keresztény gyökerek, hagyományok, római jogforrások és görög kultúra nélkül nem lehet Európát ma sem definiálni.

Schönborn bíboros azt is elmondta, hogy ez a kitüntetés számára kifejezi az Ausztria és Magyarország egyházai közötti mély gyökereket és a több évszázados kapcsolatot is. És ahogy idézte XVI. Benedek pápát, pozitívan kell hogy álljunk a szekularizált államhoz, és párbeszédforrást, partnert kell ebben látnunk. Jó érzés volt, hogy valaki végre úgy nyilvánított véleményt Magyarország Alaptörvényéről, hogy közben magát az alaptörvényt és annak szövegét a kezében tartotta, nemcsak harmadkézből vett információk alapján, hanem konkrét szövegismeret alapján tudott erről véleményt mondani.

Zárásképpen engedjék meg, hogy szintén egy mondatot idézzek a kitüntetett bíborostól. Jó érzés volt látni, hogy a sokszor kuruckodónak aposztrofált alkotmányunkat kvázi egy Labancföldről érkezett, de magyar felmenőkkel is rendelkező bíboros védte meg Magyarországon és nemzetközi téren is. "Ahol nem tisztelik a törvényt, ahol nem létezik egyfajta morális alaptörvény, ott a demokrácia komoly veszélyben van. Ha megszűnik az önmérséklet, a demokrácia pusztulásnak indul."

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai