Felszólalás adatai

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Túl a ciklusfelezőn, túl egy parlamenti ciklus félidején minden parlamenti pártnak egyre inkább az a kötelessége, hogy számot adjon a választópolgároknak arról, hogy a következő években, 2014 után milyen jövőt kíván felvázolni Magyarországon, hogyan kíván változtatni a magyar emberek sorsán.

Túl a ciklusfelezőn, a ködszurkálás helyett egyre inkább előtérbe kerül az, hogy az egyes pártok konkrétan mire készülnek. Ez annál is inkább aktuális, hiszen a 2010-es választás előtt a későbbi győztes pártszövetség nem árulta el, hogy valójában mire készül azzal a felhatalmazással, amit kért a fülkékben. Ugyanakkor ma az alkotmányosság hiánya, a centralizált állam akadálya annak, hogy az állampolgári akarat szabadon célba érjen, és hogy az emberek kiszámíthatóan tervezhessék a jövőjüket.

Ennek az akadálynak az elhárítására tettük le az önök asztalára az alkotmányosság helyreállításának programját, ami egy minimumprogram. Egy parlamenti választás, általában a választások nem arról szólnak valójában, hogy ki milyen székbe kerül, és milyen színezetű lesz egy parlament. Egy választás arra lehetőség, hogy az emberek szabadon dönthessenek a sorsukról; arra lehetőség, hogy az emberek megvizsgálják, hogy jobban élnek-e, mint négy éve vagy éppen rosszabbul, és ha rosszul jártak például az egykulcsos adórendszerrel, akkor tudjanak egy olyan politikát választani, amivel jobban fognak járni.

Ugyanakkor önök kétharmadba betonozták az egy kulcsot, megbénították a következő kormányok mozgásterét például a büntetőpolitika, a rendészeti ügyek vagy az önkormányzati politika területén, és ezzel valójában azt akadályozzák meg, hogy az állampolgári akarat szabadon célba tudjon érni egy következő választás után - ezért mondjuk azt, hogy helyre kell állítani Magyarországon a népszuverenitást. Ma Magyarországon senki nem tervezheti kiszámíthatóan a jövőjét, senki nem gondolhatja biztonságban a megszerzett javait, és ez különösen aktuális akkor, amikor a napokban önök egy újabb különadóval lepték meg a magyar embereket: akik jóhiszeműen hiteleket vettek fel, most azzal szembesülnek, hogy különadót vetnek ki a hiteltörlesztésekre is.

Ma megtörténhet az Magyarországon, hogy valaki úgy gondolja, hogy biztonságban megkap egy 70 ezer forintos jövedelmet, és egy tollvonással ezt a jövedelmet 27 ezer forintosra lehet csökkenteni. Egy olyan rendszert szeretnénk, ahol védettek a szerzett jogok, ahol tiltott a visszamenőleges hatályú jogalkotás, és ahol van szociális biztonság.

(13.20)

Éppen ezért a kiszámíthatóság érdekében, azért, hogy az emberek kiszámíthatóan tudják tervezni a jövőjüket, helyre kell állítani Magyarországon a jogbiztonságot és a szociális biztonságot.

Önök egyszer azt felelték itt, ebben a teremben nekünk, hogy többségben vagyunk, az történik, amit mi akarunk, ez a demokrácia. Önök félreértésben vannak, ez az önkényuralom. Önök egy térben és időben korlátlan hatalom kiépítésére készültek, és ez a magatartásminta leszivárog a településekre, leszivárog a közigazgatás és a mindennapi élet minden szintjére.

Az a helyzet, hogy akkor, amikor a mindenkori többségi hatalomnak a hatalma korlátlan, és ez a magatartásminta van jelen mindenütt, ahol hatalom van jelen a magyar társadalomban, akkor itt az idő arra, hogy helyreállítsuk a fékek és ellensúlyok rendszerét Magyarországon, azért, hogy ne legyen tere Magyarországon az önkénynek. Nem a '89-es állapotot akarjuk visszaállítani, pontosan tudjuk azt, hogy a '89-es alkotmány nem védte meg a magyar embereket attól, hogy a javaiktól megfosszák őket, és nem adott elegendő jogot az embereknek ahhoz, hogy közvetlenül szólhassanak bele a sorsuk alakításába. Ezért javasoljuk alaptörvényben rögzíteni a lakhatáshoz való jogot, illetve a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés jogát, és ezért akarjuk megerősíteni az állampolgárok részvételét, és kimondani alkotmányos szinten az átlátható pártkassza elvét, hogy kiszabadítsuk a magyar politikát az oligarchák fogságából.

Egy olyan javaslatot tettünk le önök elé, amelyik lehetővé teszi, hogy az emberek akarata érvényre tudjon jutni 2014-ben is és azt követően is; olyan javaslatot tettünk le önök elé, ami kiszámíthatóságot ad a mindennapokban és a gazdaságban, és megóv mindenkit Magyarországon az önkénytől.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban azt reméltem, hogy valamiféle új programot hallunk a Lehet Más a Politika frakciójától, de csak azt hallottuk, amit már hónapok vagy akár évek óta mondanak (Nyakó István: És ez már csak rosszabb lesz!), ebben újdonságot nem hallottam. Amit az alaptörvénnyel kapcsolatban mondott, azt még az alaptörvény vitájában önöktől nem hallhattuk, hiszen akkor nem jöttek be ide vitatkozni az ország Házába, de különösebb újdonságot ebben a pár oldalas füzetben, úgy látom, nem találhatunk, ha ennek a rövid ismertetése a képviselő úrtól az imént hangzott el.

Azt mondja ön, hogy a centralizált állam az állampolgárok jogérvényesítése szempontjából akadály. Akkor ön Franciaországot egy olyan államnak képzeli el, amely centralizált, és éppen ezért az emberek jogérvényesítése akadályokba ütközik? Egyáltalán nem erről van szó. Van olyan állam, amelyik rendkívül centralizáltan működik, és megteremti az állampolgárok jogérvényesítésének a lehetőségét, és van, amelyik nem. Van, amelyik nagyon föderalista, és az emberek jogai érvényesülni tudnak; és van olyan, amelyikben akár még föderelista vagy más dekoncentrált szervezetrendszer mellett sem működhet. Ez nem egy olyan kérdés, hogy aki centralizált, az rossz, aki nem centralizált, az jó. Nem lehet így leegyszerűsíteni semelyik államberendezkedést sem.

Amikor természetesen nagy átalakításra készülünk, hiszen átalakítjuk az önkormányzatokat, az önkormányzati rendszert, a közigazgatást, amely újratermelte az államadósságot; átalakítjuk az oktatási rendszert, amely hosszú távon adósságot termelt és az államadósságot bővítette; ugyanígy az egészségügyet és más nagy szociális ellátórendszereket, amikor erre készülünk, természetesen azt valamelyest centralizáltan, központilag irányítottan kell tenni, egyébként egy reform bukásra lenne ítélve, ha nem lenne meg az a szervezetrendszer, amelyik alkalmas a változtatásra.

Hogy az adórendszerrel kapcsolatban önök mit tennének, azt tudjuk. Ön azt mondta, hogy béklyók között lesz a következő kormányzat, amennyiben azt nem a Fidesz-KDNP adja, bár mi reméljük, hogy így lesz. De ettől függetlenül az önök adórendszer-változtatása tudjuk, mit jelent, a 48 százalékos legmagasabb adókulcsot jelenti, óriási adóemeléseket a személyi jövedelemadó terén. Azt nem tudjuk, hogy azzal a 800 ezer családdal mi lesz, amelyek átlagban 200 ezer forinttal gazdálkodhatnak többel, hála a családi típusú adórendszernek. Ők megtarthatják vajon a kedvezményüket vagy a családoktól is elveszik? Vagy csak általában a bérből és fizetésből élőknek kell majd több terhet fizetniük?

Korlátlan hatalmat emleget ön, képviselő úr. Hány javaslatot tárgyalt újra a parlament pontosan azért, mert az Alkotmánybíróság küldte vissza? Folyamatban vannak olyan törvényjavaslatok a Ház előtt, amelyek pontosan az Alkotmánybíróság megsemmisítő döntése vagy az államfő vétója miatt idekerültek. Ugyanazok a jogállami szervezetrendszerek, mint az ombudsman és mindenki más, vagy a bíróságok, szabadon működnek továbbra is Magyarországon, semmifajta ilyen hiba nem lehet a demokratikus rendszerünkben.

A szerzett jogok kapcsán, képviselő úr, amit ön említett: nem mindegy, hogy kinek van szerzett joga, a magánnyugdíjkasszáknak vagy a nyugdíjasoknak. Aki szerint a nyugdíjasoknak van szerzett joga, az a kötelező magánnyugdíjrendszert alakítja át. Aki szerint a magánnyugdíjpénztáraknak van joga, az elveszi a 13. havi nyugdíjat. Nem mindegy, hogy milyen szempontból közelítünk.

De ugyanígy a bankoknak van joga, vagy az állampolgároknak van joga a lakhatáshoz? Ha ön a lakhatás jogát az alaptörvénybe iktatná be, amelyik az alaptörvény vitájában felmerült - csak mint mondtam, önök nem voltak itt -, akkor láthatjuk, hogy például a bankokkal szemben a devizahitelek kiváltására szolgáló és az összes bankhiteles 24 százalékát kisegítő végtörlesztés intézkedését önöknek támogatni kellett volna. Önök hirdethetnek szociális programot, csak az hiteltelen, ha nem támogatják a parlamentben a rezsistopot; és önök hirdethetnek vállalkozásbarát gazdaságpolitikát, csak hiteltelen ez a gazdaságpolitika, amit a vállalkozásoknak hirdetnek, ha nem támogatják közben a magyar vállalkozásoknak és külföldi vállalkozásoknak az 500 millió forint alatt a 19 százalékról 10 százalékra csökkentett társasági nyereségadóját.

Képviselő úr, ez a program szerintem még kevés lesz. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai