Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Szlovák Köztársaság és Magyarország között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslat T/7468. sorszámon megismerhető volt.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Rétvári Bence úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Anélkül, hogy a minősített adatkezelés és adatcsere EU-s, NATO-s vagy egyéb szabályainak részletes ismertetésébe fognék, engedjék meg, hogy néhány szóban bemutassam az önök előtt lévő megállapodást és annak jelentőségét.

A Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó egyezmény megszületése mérföldköve lehet a hazai minősített adatvédelemnek, ez ugyanis az első olyan megállapodás, amely már az új, 2010-ben hatályba lépett törvényen alapul. A biztonsági együttműködés érdekében a katonai megállapodások kivételével hazánk kötött ugyan két állammal, Oroszországgal és Németországgal általános titokvédelmi egyezményt, ezek alkalmazását azonban a már hatályon kívül helyezett titokvédelmi törvény nem tette lehetővé. Ez az egyezmény lesz tehát az első lépése annak, hogy hazánk kilép a nemzetközi együttműködés azon színtereire, ahol lehetősége nyílik a minősített adatok határokon átnyúló, államok közötti megosztására.

(23.50)

A téma fontosságát jelzi, hogy a szerződés kidolgozása ütemesen és hatékonyan zajlott, a tárgyalásokat a szlovák féllel néhány hónap alatt sikerült eredményesen lezárni, és így 2012. május 3-án sor kerülhetett az egyezmény szövegének végleges megállapítására.

Az egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint országaik közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzetközi minősítési szintek egymásnak történő megfeleltethetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról.

Ahogy említettem, ez az első ilyen jellegű megállapodás, mivel azonban számos országgal folynak e tárgykörben jelenleg is tárgyalások, állíthatom, hogy nem ez az utolsó. Célunk, hogy hazánk a megkezdett úton haladva az államok mind szélesebb körével kössön titokvédelmi megállapodásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy szavazatukkal is és a vitában elhangzott véleményükkel is támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a külügyi bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötperces időkeretben. Megadom a szót Kalmár Ferenc Andrásnak, a bizottság előadójának.

KALMÁR FERENC ANDRÁS, a külügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényt, amely az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény helyébe lépett.

Az új törvény 2010. április 1-jétől hatályos. A minősített adat védelméről szóló új törvény megalkotását az indokolta, hogy hiányoztak a külföldi, elsősorban NATO- és EU-, valamint a nemzeti minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok, illetve az EU-csatlakozásunk óta módosított EU-normák átvételére, valamint az ehhez szükséges jogintézmények bevezetésére nem került sor. Az új törvény azonban megteremtette a kétoldalú titokvédelmi megállapodások megkötéséhez és alkalmazásához szükséges jogi alapokat.

A külügyi bizottság mai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot, és 13 igen szavazat, valamint 1 tartózkodás mellett javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Németh Zsolt képviselő úrnak, aki írásban előzetesen jelezte felszólalási szándékát.

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban egy tartózkodás történt a bizottságban, a Jobbik részéről, mégpedig azon okból kifolyólag; üdvözlöm az igazgató urat is, aki megjelent az ülésen, és ott is elmondta a véleményét, de ott vitába keveredtük a 9. cikkellyel kapcsolatban, amely a nemzetközi szerződést tartalmazza, ahol ugye az áll, hogy minősített adatot nemzeti jogszabályban meghatározott szabályok szerint, diplomáciai úton, vagy a hatáskörrel rendelkező biztonsági hatóságok által végrehajtási utasításokban közösen meghatározott egyéb módon történik. Itt aggasztónak találjuk ezt a "vagy" kötőszót, ami véleményünk szerint egy olyan kiskaput biztosít bizonyos körök számára, vagy éppen jogszabályban biztosít egy kiskaput, ami így nem pontosan fedi le azt, hogy hogyan is lehet minősített adatot átadni; például lehet, hogy egy határátadáson vagy valami. Tehát mi aggasztónak találjuk, hogy ez nincsen pontosan jogszabályban lefektetve.

Illetve a továbbiakban a 11. cikk kapcsán is, amely a látogatásokat részletezi, nem találjuk megfelelőnek ebben a pár pontban a leírást. Véleményünk szerint sokkal jobban kellett volna rögzíteni, pontos ügykörben meghatározni a látogatás pontos célját, mert így nem pontos, és esetleges nemzetbiztonsági, nem mondjuk, hogy kockázatot, de aggodalmat kelthet az, hogy egy másik hírszerző szervet bizonyos objektumokba beengedvén nem pontosan tudjuk azt, hogy ők pontosan miért is érkeznek, bár kaptunk erre választ a bizottságban, hogy elvileg ugye a másik fél által átadott minősített adatot látogatja meg, annak tárolását a másik fél.

Bár itt azért az 5. pont tartalmazza azt, hogy jelen egyezmény alapján az így megismert minősített adatot ugyanúgy kell tekinteni, mint az átvett minősített adatot. Ez azért azt feltételezi, hogy itt nemcsak azt láthatja meg a másik hírszerző fél, hogy ő milyen adatot adott át, illetve azt hogyan, milyen törvényi feltételekkel vagy fizikailag hogyan tárolják, hanem más minősített adathoz is hozzáférhet, mert különben nem lett volna szükség erre az 5. passzusra.

Éppen ezért a Jobbik Magyarországért Mozgalom tartózkodással fejti ki véleményét, illetve felhívjuk az államtitkár úr figyelmét, hogy a 14. cikkely 2. pontja szerint jelen egyezményt a szerződő felek kölcsönös egyetértésével írásban módosíthatják a kihirdetés után. Úgy gondoljuk, hogy ez a kettő kicsiny cikkely további pontosításra szorul, ezért fejtjük ki tartózkodással véleményünket.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Mile Lajos LMP-s képviselő úr.

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kihirdetésről van szó, tehát első nekifutásra egy technikai jellegű jogi aktusról beszélünk. Nem szokásunk nekünk sem, hogy ilyen jellegű előterjesztéseknél sokat okvetetlenkedjünk. Természetesen nagyon helyes, hogy ez az előterjesztés a nemzetközi gyakorlathoz próbál igazodni, és a szövetségi rendszeren belül is igyekszik minél hatékonyabb együttműködést kialakítani.

Az is nagyon helyes, hogy megpróbálja harmonizálni jelen esetben a szlovák és a magyar adott szervek működését, jelesül épp a Nemzeti Biztonsági Felügyelet partnerszervezetével való koordinációt is szabályozza, sőt odáig is terjed, hogy ha esetleg az átminősítésekben változás van, akkor erről a partnert értesíti, magyarán igyekszik az ilyen kényes adatok esetében a kiszivárgás esélyét csökkenteni.

Ami probléma, és ezért vártam meg ezen a késői órán, hogy sorra kerülhessek, az az, hogy ez a bizonyos 2009-ben megszavazott CLV. törvény - ugye, ez december 14-én történt - az MSZP-nek és a Fidesznek egy egészen megkapó együttműködése révén alakult ki, és ott már annak idején is civil szervezetek is jelezték, azt hiszem, a köztársasági elnök úrhoz fordultak, hogy kezdeményezzen előzetesen normakontrollt ezzel kapcsolatban, mert úgy gondolták, hogy ez a jogszabály túlzottan kiszolgálja a mindenkori kormányok titkosítási igényét. Magyarán tudjuk természetesen, hogy ez a terület nagyon kényes és ingoványos, és nagyon sok mindent magában foglal a nemzetvédelmi érdekektől egészen a bűnüldözésig, ám mégis túlzottan a titkosítás irányába tolja el a törvényszöveget és a szabályozást, magyarán a közérdekű adatokhoz való hozzáférésnek a lehetőségeit enyhén szólva is korlátozza.

Tehát ebben az esetben arról van szó, hogy maga az egyezmény támogatandó mindenféle szempontból, viszont az egyezmény alapjául szolgáló magyar joganyag enyhén szólva is aggályos. Tehát jóllehet, hogy csak 2010-ben hatályosult, de ez mégsem mondható egy olyan jogi háttérnek, ami alapján jó szívvel lehetne minden aggály nélkül igent mondani erre az egyezményre is akár. Mindenesetre aktuálisnak látjuk egy sokkal nyilvánosságbarátabb titoktörvénynek a meghozatalát, és a Lehet Más a Politika kezdeményezni is fogja egy olyan új jogszabálynak vagy jogszabály-módosításnak az előterjesztését, amelyben próbáljuk úgy szabályozni ezt a kényes területet, hogy azért a közérdekű adatokhoz való hozzáférés is lehetőséget kapjon; természetesen a megfelelő egyensúlyt és arányokat figyelembe véve, hiszen a túlzott titkolózás eredményeit mind a mai napig láthatjuk, és ha indokolatlanul a titkosítási igénynek próbál megfelelni a jogszabály, abból később csak konfliktusok adódhatnak. Itt látjuk mi az egyetlen igazán aggályos pontját ennek az előterjesztésnek.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az LMP padsoraiban.)

(0.00)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem. Kérdezem Rétvári Bence államtitkár urat. (Dr. Rétvári Bence: Köszönöm, nem.) Hiába kérdezem, ő sem kíván válaszolni.

Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. Következő ülésünkön az előterjesztés elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/7470. számon megismerhették. Tájékoztatom önöket, hogy a vita során az előterjesztőt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára képviseli.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben.

Öné a szó, államtitkár úr.

Felszólalások:   328-333   334-342   342-348      Ülésnap adatai