Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Most soron következik a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája. Az előterjesztés T/3752. számon a parlament informatikai hálózatán megtalálható. A Fenntartható fejlődés bizottsága mint kijelölt bizottság jelentését T/3752/2. számon megkapták.

Kérdezem az előterjesztőt, Nagy István államtitkár urat, kíván-e felszólalni. (Dr. Nagy István jelzi, hogy igen.) Jelzi, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr, 10 perces időkeretben a zárszóval együtt.

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011-es törvény módosítása 2015. január 1-jétől hatályos. A hatálybalépését követően a jogalkalmazóktól, valamint egyes érintett gazdálkodóktól kapott visszajelzések alapján a törvény bizonyos pontjai nem egyértelműek, ami jogbizonytalanságot kelt a kötelezettek között. Ennek feloldása érdekében a jogszabályért felelős tárca a jogszabály korrigálása mellett döntött.

A T/3752. számú módosítási javaslat elemei a következők. A javaslat a környezetvédelmi termékdíj törvény I. mellékletét és az irodai papír definícióját korrigálja annak érdekében, hogy elősegítse és megkönnyítse a termékdíjköteles termékek egyértelmű lehatárolását az érintett gazdálkodók számára.

Másodsorban: az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2015. január 1-jei megszűnésével feladatkörét az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség szervezeti egységeként a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság vette át. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság feladatainak ellátásához költségvetési támogatást kap az erre szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból. A javaslat megteremti a támogatás felhasználásához elengedhetetlen, elkülönített számlán történő nyilvántartásának és kezelésének lehetőségeit.

Ezeket szeretnénk ebben a módosításban szabályozni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Fenntartható fejlődés bizottsága nem kíván előadót állítani. A kisebbségi vélemény ismertetésére 3 perces időkeretben kerül sor, ennek értelmében megadom a szót Heringes Anitának.

HERINGES ANITA, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Nagyon szépen köszönöm a szót. Mint ahogy a bizottsági ülésen is elmondtuk, az a bajunk ezzel a pontosítással és ezzel a módosítással, hogy már a 2011. évi, az Illés Zoltán nevéhez fűződő módosításnál sem tudta az MSZP támogatni ezt a módosítást, mert alapvetően egy olyan módosítás volt akkor is a termékdíjjal kapcsolatban, amely sem a vállalkozásoknak nem könnyítette meg az életét, hiszen túlzott adminisztrációt jelentett az a szabályozás, és alapvetően a problémákat sem oldotta meg.

(21.30)

Szerintünk a megoldás egy teljesen újraírt törvény lenne ezzel kapcsolatban.

Ráadásul az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a kormány a termékdíjra vonatkozó szabályozással csak az ésszerűtlen pénzbehajtás rendszerének alapjait kívánta megteremteni, ez egy újabb példája ennek.

Már a költségvetésnél is elmondtuk, hogy mind a szappanadó, mind a samponadó, amelyeket ezekkel a nevekkel illet ma a lakosság, egy elhibázott döntés volt. Mi értjük, hogy ezek nem nagy összegek, csak a sok kicsi sokra megy alapon ezeket az összegeket nem kellene az embereken behajtani, vagy ha már összeszedik ezt a bevételt a költségvetésbe, akkor talán arra kellene elkölteni, amire beszedték, hiszen miközben a javaslat a környezetvédelmi termékdíjjal terhelt termékek körét bővíti és pontosítja, az is látszik, hogy hiába a 2015. évre tervezett 63 milliárdos környezetvédelmi termékdíjbevétel, a kormány a befolyt bevételeknek még a negyedét sem fordítja például a hazai hulladékgazdálkodási rendszer támogatására, mely megszenvedte a rezsicsökkentést, és lerakási járulék is sújtja, és tudjuk, főleg azok tudják, akik polgármesterek voltak, hogy ezt a lerakási járulékot ezek a cégek ma sem képesek fizetni és kigazdálkodni.

Egy elhibázott rendszerről beszélünk, amely egész országszerte óriási problémákat jelent például a hulladékgazdálkodásban is. Azt gondoljuk, hogy egy teljesen új törvényt kellene erre benyújtani. Arra kellene elkölteni a pénzt, amire beszedi a kormány, és például a hulladékgazdálkodás rendszerét is rendbe kellene tenni. Azt gondolom, hogy a lerakási járulék problémájával van mit kezdeni a kormánynak. Ennek kellene nekiállni, és nem toldozgatni és foldozgatni, pontosítani ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség.

Először az írásban jelentkezetteknek adom meg a szót. Ennek értelmében ugyancsak Heringes Anita képviselő asszonyé a szó.

HERINGES ANITA (MSZP): Eredetileg a környezetvédelmi termékdíjat 1995-ben vezették be, melynek eredeti célja és legfontosabb célja, hogy a termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések, károk megelőzéséhez, csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. A szándék maga jó volt, csak tényleg az a baj, hogy a pénzt beszedik, majd nem arra lesz igazán elköltve, amire az emberek befizetik, de sajnos ezen már lassan meg sem lepődik senki. A parlagfűpénz is ugyanilyen volt, igaz, hogy azt sikerült most megoldani, de nem teljesen úgy, ahogy kellett volna.

Mindezek mellett a 2013-ban bevezetésre került lerakási járulék eredeti célja nem más lett volna, mint a kevesebb hulladéktermelés támogatása és a hulladék eltérítése a lerakótól. A lerakási járulékból származó bevételt a környezetvédelemért felelős miniszter a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás működtetésének biztosítására és fejlesztésére fordíthatta volna vagy fordíthatná. Csakhogy ma azt látjuk, hogy ezek a nonprofit cégek ezt a lerakási járulékot, mint ahogy az előbb említettem, kifizetni sem tudják, mert egyszerűen egy olyan rendszert hoztak létre önök, amely egy jól működő rendszert egy fenntarthatatlan rendszerré silányított.

A környezetvédelmi termékdíjnál tényleg ez a felháborító, hogy több mint 63 milliárd forint bevétellel számolnak. Nyilván ebben benne vannak már azok a pluszadók, amiket önök kivetettek, és nagyon-nagyon örülhetnek az emberek, hogy ezt befizethetik, majd egyébként elnyeli a költségvetés maga, és ki tudja, hogy mi mindenre lesz elköltve, például egyébként stadionok létrehozására, felújítására. Az a nagyon jó, hogy azon emberek is, azon kisemberek, akik kifizetik ezeket a pluszadókat, amelyekből már tényleg számtalan van, amelyet a Fidesz-KDNP-kormány kivetett rájuk, pont azok, akiknek a pénzéből valami olyan valósul meg, amihez nekik az életükben sok közük nem lesz, mert kifizetni a belépőt ezekbe a stadionokba biztos, hogy nem fogják tudni.

Látszik, hogy önöknek itt sem a környezetvédelem a fontos, és az a baj, hogy amíg például tudjuk, hogy államtitkár úrnak ez nem lenne kérdés, de valahogy a kétharmados többségen nem lehet átverni a környezetvédelem kérdését, és valahogy nincs akkora erő, hogy a környezetvédelmi termékdíjat arra fordítsa a kormány, amire beszedték.

Nagyon-nagyon reménykedünk benne, hogy a környezetvédelmi termékdíj végre arra lesz elköltve, amire szükség van, és nagyobb lobbiereje lesz az államtitkár úrnak és a miniszternek ebben a kérdésben, hogy tényleg ne a költségvetés nyelje el, és a kisemberek pénze arra legyen fordítva, amire beszedték. Ez lenne a minimum. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Kérdezem, képviselőtársak, kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt. A vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e hozzászólni. (Dr. Nagy István jelzésére:) Igen, jelzi. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Heringes Anita képviselő asszony megtisztelt azzal, hogy elmondta a véleményét ehhez a módosításhoz. Azt kell mondjam, hogy visszanyúlhatnánk képviselő asszonnyal azon vitára, amikor ennek a törvénynek az alapját elfogadtuk.

Hadd jelezzem azt képviselőtársamnak, hogy a környezetvédelem egy kiemelkedően fontos dolog és nagyon fontos dolog a kormányzat számára. Hogy az egyik felvetett kérdésére rávilágítsak, hadd szóljak néhány szót a lerakási járulékdíjjal kapcsolatosan. Ezt azért találta ki a kormány annak idején, hogy ne ösztönözze arra a hulladékszállító cégeket, hogy minél több hulladékot lerakjanak a lerakókba, hanem hogy ezeket feldolgozzák, hogy minél kevesebb hulladékot rakjanak le a hulladéklerakókba, pontosan a környezetvédelem érdekében. Tehát ha minél többet tudunk újrahasznosítani, minél többet tudunk kiválogatni ezekből az anyagokból, akkor jóval kevesebb szemét képződik gyakorlatilag, és ez a hulladéklerakási járulék mintegy büntetésül szolgál.

De hadd jelezzem kedves képviselőtársamnak azt, hogy az önkormányzati hulladékszállító cégek pályázhatnak a minisztériumhoz ennek kompenzálására. Nyilván ez egy hosszabb folyamat, mire a lerakás mennyiségét lehet úgy csökkenteni, ami már fenntartható, fizethető lesz ezeknek a cégeknek. Ezek a pályázatok a napokban már elbírálásra kerültek, és a napokban már a kifizetése, a pénzek utalása is megtörténik ezeknek a cégeknek. (Heringes Anita közbeszól.) Igen, de ugyanakkor abban nagyon segít, hogy egy szemléletformálást hozzon létre, tehát hogy ösztönözzük a cégeket arra, hogy egyre kevesebb és kevesebb végképp eldobott hulladék legyen, hanem minél több legyen ebben a kiválogatott és újrafelhasznált hulladék. Ez ennek a generális célja.

Köszönöm szépen a hozzászólásokat, nagyon remélem, hogy a parlament meg fogja szavazni ezt a törvénymódosítást. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Felszólalások:   283-296   297-304   305-316      Ülésnap adatai