Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e valaki válaszolni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván.

„Almageddon ? avagy egyre súlyosabb válsághelyzet” címmel a Jobbik-képviselőcsoportból Apáti István képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr!

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Csak a bizonytalanság a biztos az almapiaci válsággal kapcsolatban. Homlokegyenest egymásnak ellentmondó hírek, híresztelések, információk, félretájékoztatások látnak napvilágot, ami a piaci szereplők eligazodását nemhogy segítené, hanem jelentősen megnehezíti. Az biztos, hogy konkrét, érdemi, a gyakorlatban végrehajtható intézkedés nem történt. Először is, egy 4,9 milliárdos, majd egy 3,2 milliárdos keretösszegű támogatást hirdettek meg, az utóbbiból már sűrítménytárolási támogatás és a termelési támogatás egyébként ki is maradt. Másrészt nem érhette önöket váratlanul ez a helyzet, hiszen a szakmai szervezetek időben jelezték, hogy EU-s átlagban legalább 20 százalékkal, de a hazai piacon ennél is jóval nagyobb arányban várható többlettermés a korábbi évekhez, a korábbi időszakokhoz képest.

Aztán megszületett egy önök által zseniálisnak tartott, de a valóságban kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan ötlet, amelyet szeptember 30-án a Nyíregyházi Agrárkamaránál jelentett be többek között Jakab István is nagy dérrel-dúrral, miszerint a Magyar Kereskedőház Zrt. felvásárlási akciót hirdet, 20 forint/kilogramm áron a léalmát, 35 forint/kilogramm áron az étkezési almát kívánják felvásárolni. Azt sem mondták el, hogy ez nettó vagy bruttó összeg, azt sem közölték, hogy beszállítva vagy anélkül vásárolják fel ennyiért az almát. De egyébként még ha ez így lenne és végrehajtható lenne, akkor sem fedezné továbbra sem az önköltséget sem, hiszen legalább 25 forintért lehet egy kiló léalmát előállítani, s legalább 40 vagy 50 forintért lehet jó minőségű étkezési almát előállítani. Tehát ez még mindig kevés a túléléshez.

S akkor most elmondom azt, hogy ez miért képtelenség és miért végrehajthatatlan. Egyrészt szinte biztos, hogy ellenkezik az EU versenyjogával egy olyan intézkedés, amikor egy állami tulajdonú piaci szereplő rögzített áron nagy mennyiségben vásárol fel. Szeretném önöknek jelezni, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a dinnyeárkartell ügyében ennél jóval kevesebbért is vizsgálatokat indított. Pontosan mi vagyunk erősen kritikusak és szkeptikusak az EU irányában, de amíg az Európai Unió tagjai vagyunk, addig tudomásul kell venni, ha tetszik nekünk, ha nem tetszik, bizonyos szabályokat, például versenyjogi szabályokat akkor is be kell tartani. Tehát EU-versenyjogi szempontból is kivitelezhetetlen és végiggondolatlan önöknek ez az elképzelése.

Másrészt pedig, ha a Kereskedőház Zrt. a piaci ár fölött vásárol, valószínűleg komoly veszteséget realizál. Hol van a költségvetésben az a több milliárd forint, amelyet az állam ebben az esetben kénytelen lesz benyelni? Aztán a Kereskedőház Zrt.-től a többi piaci szereplő valószínűleg nem fog vásárolni, hiszen bizonytalan eredetű, minőségű terméket nem fognak megvásárolni a piaci szereplők. Mosolyoghat ezen államtitkár úr, de majd az arcukra fagy a mosoly, mert a gazdák végre talán tüntetésekre, demonstrációkra, félpályás vagy egész pályás útlezárásokra szánják el magukat Szatmárban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több részén is, ugyanis az almatermő területek legalább 40-50 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, és az amúgy is súlyos helyzetben lévő megyét sújtja leginkább, legerősebben ez az áldatlan állapot.

Másrészt pedig áldásos tevékenységük során elmulasztottak megigényelni a következő egy esztendőre 13 ezer gazdát megillető, 72 milliárd forint összegű agrár-környezetgazdálkodási támogatást, elmulasztották a 125 milliós EU árukivonási vagy be nem takarítási támogatás Magyarországra eső részének a megigénylését, amelyről egyébként a lengyel-magyar barátság súlyos megsértését megvalósítva ön néhány héttel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy ezért a gátlástalan és tisztességtelen lengyel gazdák a felelősek.

(9.30)

Tehát amikor már hazai politikai vagy szakmai körökben nem találnak felelősöket, akkor sem ismerik el, hogy önök a hibásak. Akkor éppen a lengyelekre fogják, teljesen valótlan tényállításokat megfogalmazva.

Másrészt pedig nagyon érdekes, hogy amikor önök ellenzékben voltak, akkor a 30 forint alatti léalmaárat hazaárulásnak és a magyar gazdák szembeköpésének minősítették a Magosz akkori és jelenlegi vezetői is. Most a 10 forint körüli léalmaárat, nem tudom, minek minősítik akkor. És nemhogy segítenék a gazdákat, nemhogy esetleg segítenének az ő érdekérvényesítő képességük fokozásában vagy emelésében, különböző fenyegetésekkel, akár adóhatósági, akár egyéb hatósági eszközök kilátásba helyezésével blokkolják, fékezik, bénítják a gazdák önszerveződő képességét. Megpróbálják megakadályozni, hogy az utakra, az utcákra vonuljanak ezek a gazdák. Tehát amikor önök ellenzékben voltak, akkor tüzelték, hevítették a gazdákat, most pedig megpróbálják őket megbénítani. De ha minden igaz, akkor a közeli napokban talán Mátészalka és Csenger környékén végre megmozdul az állóvíz, és a gazdák minden fenyegetés ellenére ki mernek majd állni ilyen formában is magukért.

Ezekért a bűnös mulasztásokért önöket terheli a felelősség. Legfőbb ideje, hogy lemondjon Fazekas miniszter úr, legfőbb ideje, hogy lemondjanak a Magosz vezetői, és legfőbb ideje, hogy az Agrárkamara fideszes vezetői is távozzanak!

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Nagy István államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy azzal kezdjem, hogy visszautasítsam azokat a mondatait, amelyek úgy szólnak, hogy végre tüntetni fognak a gazdák, végre tüntetnek a gazdák. (Apáti István: Reméljük!) Mintha a legfontosabb cél az lenne, hogy tüntessenek a gazdák. Elhiszem, hogy ön ebből politikai tőkét szeretne kovácsolni (Apáti István: Ki kovácsol?), azonban nézzük azt, hogy mi is valójában ma Magyarországon az almahelyzet, hogyan indult.

Azt kell mondjam, hogy ez nem egy rossz probléma, hanem ez kifejezetten jó probléma. Jó probléma az, hogy bőség van, és nem hiány van. Mert ha bőség van, akkor azt mindig sokkal könnyebb kezelni, mint azt, hogyha nem termett volna. Hogyan is áll össze az, hogy jelenleg bőség van, és miből ered ez az ok? Több összetevője is van, hiszen nemcsak Magyarországon, az EU-ban is bővebb termés van, hiszen 12 millió tonna várható a kedvező időjárási körülmények következtében, és Magyarországon is mintegy 40 százalékkal több termett az idén, tehát 780-800 ezer tonna alma várható.

Az az igazság, hogy e mellé még egy nagyon súlyos helyzet következett, mégpedig az orosz embargó, aminek két következménye van. Van egy közvetlen és van egy közvetett hatása ennek. A közvetlen hatása az, hogy nyilván az az exportmennyiség, ami az orosz piacra mehetett volna, most itt marad Magyarországon. A közvetett hatása az, hogy más országokból, az embargó következményeinek hatására akár megjelenhet Magyarországon is az az alma.

Említette a lengyel gazdákat. Hadd mondjam azt, hogy személyesen volt módom tárgyalni a lengyel földművelésügyi miniszter úrral, aki arról biztosított, hogy a lengyel almakérdést ők saját hatáskörben meg tudják oldani, hiszen cidergyártással a lengyel almakérdést megoldják, és gyakorlatilag az európai piacot, más országokat nem terhelnek ezzel.

Mi a helyzet Magyarországon? Fölsorolta, elmondta, hogy az európai uniós 125 milliós ügyről Magyarország lemaradt. Kedves képviselő úr, szeretném jelezni önnek, hogy egyáltalán nem erről van szó, hiszen a 125 milliós kvóta túl lett igényelve. Rájött az Európai Unió, hogy rossz módszertan szerint hirdették meg, amire a lengyel gazdák természetesen lecsaptak, és nemcsak az exportmennyiséget jelentették le, hanem az egész almatermésüket lejelentették. Magyarországon 226 termelő nyújtott be erre igényt, amikorra az Európai Unió zárolta ezt a keretet. Az Európai Unió új felhívással, új módszertannal egy újabb almakvótát hirdetett, ezúttal már 165 millió eurós nagyságrendben. Ez azt jelenti a magyar termelők számára, hogy 725 tonna alma, illetve körte, 570 tonna szilva, illetve csemegeszőlő és további 3 ezer tonna termésre van igénylehetőség, amit benyújthatunk.

Tehát Magyarország összesen 4295 tonna termék után, azaz a tényleges orosz exportot jóval meghaladó mennyiség után igényelhet támogatást, amiért nem kell más tagállamokkal versenyezni.

Mit tehet az ország akkor, amikor valamiből sok van? Fölhívjuk a figyelmet arra, hogy fogyasszuk ezt a többletet. Ezért is olyan marketingkampányt indított a földművelésügyi tárca, amely „A mosolygó alma a hazai napfényt rejti” szlogennel indult. De egy nagyon egyszerű megoldást szeretnék ismertetni. Hiszen korábban 30 kiló volt a magyar almafogyasztás per fő per év. Ma 15 kilogramm. Ez azt jelenti, hogy ha minden ember a heti két darab almája helyett négyet enne meg ezután, akkor nem lenne almakérdés, és nem kellene most itt erről beszélni.

Arra kell fölhívni a figyelmet, hogy az almában nagyon jó lehetőségek rejlenek, amit szükséges kihasználni. Hét áruházlánc 24 helyszínén 52 alkalommal hirdettünk almakóstolást. Kétmillió forint értékben a Földművelésügyi Minisztérium almát vásárolt, amit az ökomenikus szeretetszolgálaton keresztül osztogattunk. Direkt almapiacokat szerveztünk, a Nemzeti Agrárkamara az önkormányzatokkal közösen almaértékesítést, direkt almavásárokat hirdetett.

Ebben a helyzetben, hiszen nagyon sokszor egyeztettünk az almatermelőkkel, szakmaközi szervezetekkel, jött a Nemzeti Kereskedőház Zrt. lehetősége, amit a kormány örömmel üdvözölt. A múlt szombaton már el is kezdte a felvásárlást; nagyon reméljük, hogy piaci megfontolások alapján sikerrel.

Elnök úr, köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   9-10   11-14   15-18      Ülésnap adatai