Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem egy új keletű dolog, hiszen egy nagyobbacska törvénycsomagot, ami az Otrt., a Balaton-törvény és az agglomerációs törvény összevonásáról, valamint a településkép-védelmi törvény negyedik módosításáról és az építési törvénynek most már az n plusz egyedik változtatásáról szólt volna, a kormányzat még a tavalyi év decemberében nyújtotta be. Annak a tárgyalására nem kerülhetett sor, csak egy ötpárti egyeztetés volt ebben az ügyben. Ez a jogszabályhely, amely a magasházakra, a toronyházakra vonatkozott volna, már akkor benne volt, de akkor ezt még egy lakonikus egyszerűségű egy mondattal elintézték. Úgy szólt ez a mondat  ha szabad, ebből az eredeti törvényjavaslatból olvasnám fel , hogy beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen toronyház nem helyezhető el. Ez a mondat hézagmentesen lezárja egész Magyarország területét, tehát nincs olyan területe egyetlen magyarországi önkormányzatnak sem, amely nem egyik vagy másik csoportba lenne besorolva. Tehát nyugodtan mondhatták volna, hogy toronyházat nem lehet építeni Magyarországon, de önök előtte még gondosan definiálták, hogy mit jelentene a toronyház fogalma.

Most megütközéssel és meglepődéssel hallottam államtitkár úrtól, hogy ön mint előterjesztő, saját magát felülírva egy, az eredeti törvénynél még hosszabb módosító indítványt adott be. Most egy kicsit tanácstalan is vagyok, elnök úr, hogy tulajdonképpen miről is beszéljünk, mert az egy eléggé furcsa műfaj volt, amit az államtitkár úr előadott számunkra, hogy egyszerre mint a tárgy előadója, valamint opponense is beszélt. De azért én maradnék a tárgynál, tehát a törvényjavaslatnál, mert hiszen az ön által előterjesztett módosító indítvány egy valójában teljesen új történet sok tekintetben.

Szóval, ott még nem 90 méterről beszéltünk, hanem az eredeti törvényjavaslat szerint csak 65 méterről. Egyébként pedig olyan nincs, hogy központi tervtanács, nyilvánvalóan a mindenkori településnek, adott esetben, mivel most a Fővárosi Önkormányzatról beszélünk, nyilván annak a tervtanácsáról lehet szó. Annak egy véleményezése mondhatja ki, hogy megépülhete adott esetben egy 90 méter magas építmény Magyarországon vagy sem. Illetve szintén az eredeti törvényjavaslat szerint az ezen törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban, valamint a hatálybalépést megelőzően indult eljárásokban nem lehet majd engedélyezni toronyház építését, azon kívül pedig, ha már végleges építési engedély kiadásra került. Gyakorlatilag megint csak azt kell mondjam, hogy minden esetre, ami eszünkbe juthat, kivéve akkor, ha már az építési napló megnyitásra került.

Most térjünk rá arra, hogy valójában miről is szól ez az egész törvényjavaslat. Tudjuk, hogy a Kopaszi-gáton a Garancsiék megvettek az Eximbank segítségével 16,5 milliárd forintért egy elég nagy területet, ahol összességében eredetileg 30-40 ezer ember lakhatását tették volna lehetővé, és ezen beépítési elképzelésnek az egyik épülete lett volna ez a 120 méter magas épület, amit egyébként az UNESCO maga is megkifogásolt nálunk. Felhívta a Fővárosi Önkormányzat és a Közgyűlés figyelmét, hogy ne módosítsák, illetve ha már módosították, akkor vonják vissza a városrendezési szabályzatnak azt az elképzelését, miszerint itt ilyen magasságú épületet el lehessen helyezni.

Ha már ön igazodási pontokat mondott, és beszédének az első körülbelül kilenc percében az elmúlt kétezer év építéstörténetét adta itt elő nekünk rendkívül színes módon, akkor mondjuk el, hogy önök igazodási pontnak tartották a Gellérthegyet, amihez képest csak 10 méterrel lett volna kevesebb ez az épület. Eddig a 96 méteres kupoláról, illetve annak a csúcsáról beszélhettünk, a Szent István-bazilikáról beszélhettünk mint elég jelentős épületről Magyarországon, Budapesten, és most lett volna egy közel Gellérthegy nagyságú épület. De azt is elmondta az UNESCO, hogy eléggé sérülékeny az a status quo, ami a világörökségi látványt, illetve annak a védelmét jelenti, tehát felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy ebből a szabályozásból jó lenne mihamarább kivonulni.

(19.30)

Na most, nyugodtan leszűkíthetjük ennek a törvénynek a hatáskörét egyetlenegy cégre, egyetlenegy cégcsoportra, nevezetesen Orbán Viktor kötélbarátjára, Garancsira. Valamint azt is mondjuk el azért, hogy időközben belépett a képbe a MOL is 2017 vége felé, akik azt mondták, hogy ők maguk építenék meg ezt a bizonyos toronyházat. De azt elképzelhetőnek tartották, hogy a Market lenne a kivitelező. Tehát ilyen értelemben nem került volna ki Garancsi a képből.

Önök azt tételezik föl, az eredeti törvényjavaslatban olvasom, hogy abban az esetben, ha megnyitásra került már az építési napló, akkor viszont kártalanítás illetné meg a tulajdonost. Na most, azt se ártana tisztázni, hogy mit nevezünk az építési napló megnyitásának egészen pontosan. Ha az adatokat feltöltötték már? Ha a szereplő körök leosztásra kerültek? Vagy ha már átadták a munkaterületet hivatalosan? Ezen törvény hatályba léptetését önök június 30-ra tolták ki.

Tehát kérdés, én egyedi építési hatósági ügyekbe nem láthatok bele, tehát pontosan nem tudom, hogy ezen MOL-székháznak most éppen hol tart az engedélyezése, nagyon kérem, hogy erre konkrétan válaszoljon nekünk, hogy ezek szerint megnyitottáke már az építési naplót ezen ügy kapcsán. Mert azért jó lenne tudni, hogy tulajdonképpen miről is beszélünk mint kártalanításról. Azt mondják, arról lehet hallani, hogy 1 millió forintos négyzetméterárak lesznek itt ezen székházépületben, és 83 ezer bruttó négyzetmétert akarnának beépíteni.

Ha csak ezt veszem alapul, a kártalanítás összege igen sok milliárd forint lesz, tisztelt államtitkár úr; még akkor is, ha egyébként a kormányzat magához vonja a kártalanítás összegének meghatározásával kapcsolatos előírásokat, illetve azt, hogy ki az, aki megállapíthatja, hogy mennyi a valódi kár értéke. Mindazonáltal sok tíz milliárd is elképzelhető, hogy itt felmerülhet, tehát egy jelentős költségvetési összeg is. Kérem, hogy még mielőtt a költségvetési törvény vitájába belekezdünk, azért ezt tisztázzuk itt, a Ház előtt, mert adott esetben akkor azt is el kell mondani, hogy mely forrásokból fogják majd elvonni ezt az iszonyatosan nagy összeget.

Aztán az ön módosító indítványa arról szól, hogy nem is 65 méter, elnézést kérünk, hanem 90 méter. Lehet, hogy ezt a matekot önök már elvégezték, és kiderült, hogy reménytelenül sok lenne az a kártalanítás, amit ki kéne fizetni adott esetben a MOL-nak? Vagy miről szól ez a történet valójában? Nem beszélve arról, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű esetekben, ahogy ön is mondta, ettől is el lehetne térni. Tehát valójában akkor kivonulnak ebből az egész történetből, és rögtön, amint benyújtották, már puhítják föl az egész jogszabályt.

Azt gondolom, hogy az, ami elfogadható lenne mind városképvédelmi szempontból itt, Budapesten, de egész Magyarországon, az az, hogy a hagyományainkat tiszteljük, és kimondjuk, hogy így alakult Budapest városszerkezete, így alakult a városszövet, vannak ugyan magas épületek, de jellemzően ez a Hungária körúton kívüli területre esik, tehát még a központi városképet, a Duna-parti látványt annyira nem zavarja be. Noha egyébként ott is vannak olyan épületek, amelyek már a világörökségi védelem elbírálásakor kérdőjelessé tették az egész megítélését, és sok kritikát kaptak. De hogy most még beleépítsünk vagy hagyjuk, hogy bármilyen módon ez az épület felépítésre kerüljön ott, a Kopaszi-gáton, és ez a gyönyörű szép látvány egyszer s mindenkorra eltűnjön, ez szerintem nem tartható, nem elfogadható.

Jelzem egyébként, hogy amikor annak az ötpárti értekezletnek ezen pontjához érkeztünk volna, és én rákérdeztem konkrétan, hogy akkor mi lesz a Garancsi-féle toronyházzal, mert a lehetőség akkor még adva volt, hogy építsenek ilyen nagy toronyházat, akkor azt mondták, hogy majd lássam meg, hogy mi a Miniszterelnökség hozzáállása ehhez a kérdéshez. Akkor most megláthattam, önök visszavesznek 65 méterig, de utána még lehet 90, vagy 90-nél is több lehet adott esetben, ha nemzetgazdasági szempontból olyan nagyságrendű, olyan fontos, olyan szép az az épület. Ja, bocs, nem is annyira szép, mert ha megnézzük azokat a bizonyos látványterveket, amik a Foster-irodától kikerültek már, hát, azt gondolom, hogy legalábbis tájidegennek lehet nevezni, finoman szólva.

Úgyhogy egyetlenegy módot vagy egyetlenegy pontot tudunk ebben az egész törvényjavaslatban támogatni, hogy tehát, még egyszer: Magyarország területén se a beépítésre kijelölt, se pedig a beépítésre nem kijelölt területeken nem állhat toronyház. Ez az egyetlen normális és észszerű hozzáállás, amit mi el tudunk fogadni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)