Felszólalás adatai

STOLÁR MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez az a dolog, ami az első feléhez is meg a másodikhoz is tartozik, nevezetesen az, hogy a gazdálkodó szervezeteknél a képzés a tanulószerződés alapján folyik. Tehát megítélésem szerint kötelező a tanulószerződés kötése, bár az általános vitában erről már erről pengét kötöttünk, nem jutottunk egyezségre. De ha a törvény az esélyegyenlőséget és a diszkrimináció mellőzését is magában foglalja, akkor ez önmagában az előbb említett kritériumoknak megfelel, hiszen azok a tanulók, akik iskolai tanműhelyben részesülnek a szakmai képzésben, elesnek két év munkaviszony beszámításától, amikor nyugdíjba vonulnak.

Tehát a törvény ezt az ellentmondást nem orvosolja. Utána is jártam, hogy az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítási ellátásra és magánnyugdíjra jogosultakról rendelkezik, ahol a foglalkoztatott fogalmát értelmezi: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. Az ehhez kapcsolódó kommentár egyértelműen írja, hogy a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló jogviszonya is foglalkoztatottnak minősül. Így tehát nehezen képzelhető el, és számunkra elfogadhatatlan az, hogy az iskolai tanműhelyben gyakorlati képzésben részt vevő tanulók hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek. Nagy hibája ennek a törvénynek ez az ellentmondás.

Egyébként, ha jól emlékszem, akkor a rendszerváltozás előtt a szakmunkásképzési időszakot beszámították a nyugdíjba menetelkor. Tehát ez most mindenképpen ellentmondás. Azt gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó módosító indítványunkat mindenképpen érdemes lenne elfogadni, hogy ne kerüljenek hátrányba azok a tanulók, akik az iskolai tanműhelyben esetenként sokkal magasabb színvonalú képzésben részesülnek.

Elnök úr, kétpercest is jeleztem, azt majd akkor később mondom el. Vagy mondjam el most?