Felszólalás adatai

Felszólalások:   65-76   77-98   99-110      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Mosóczi államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.Soron következik a magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/6455. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Tuzson Bence államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az állampolgárság megszerzésének egyes szabályait fogja módosítani. Olyan szabályozásról beszélünk, ami mind az Alaptörvényünk által, mind pedig az 1993. évi LV. törvény által szabályozott kérdéskör, és ami elég stabil szabályozás a magyar joggyakorlatban. Kevés olyan törvényünk van, amelyet viszonylag ritkán szoktunk módosítani. Ez is mutatja, hogy az állampolgárság szabályozása egy jó alapokon fekvő, stabil szabályozás. Amikor viszont módosítjuk ezeket a szabályokat, akkor általában eléggé átfogó és nagyívű módosítások szoktak következni. Ilyen volt 2011, amikor az egyszerűsített honosítás révén hozzásegített az új szabályozás ahhoz, hogy a nemzetet, a magyar nemzetet az állampolgárság útján is egyesíteni lehessen. Nagyon fontos kérdésről beszélünk, hiszen most is vannak még olyanok, akik ennek a szabályozásnak a jó voltában kételkednek, és akik úgy gondolják, hogy a nemzet egyesítéséhez ez az egyébként alapvető és azt gondolom, minden magyar számára fontos volta nem megfelelő. Pont ők azok, akik 2004. december 5-én úgy érveltek, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése hiba, és a magyar állampolgárságot nem szabad kiterjeszteni. Ők falat emeltek magyar és magyar között, falat emeltek, és pont ők azok, akik egyébként a későbbiekben, a mostani időszakban, Európában szinte a legvehemensebben támogatják a bevándorlás kérdését.

A mostani szabályozás a kormány egyik alapvető célkitűzésével összhangban van, egyrészt az elkötelezettséggel, ami a magyar nemzet egységesítését és a magyar emberek jogainak védelmét jelenti, és azt, hogy a magyar embereknek biztosítani kell, függetlenül attól, hogy hol élnek, az adminisztráció csökkentéséből származó előnyöket.

Az imént is tárgyaltunk egy törvényjavaslatot, ami az adminisztráció csökkentéséről szól. Ez a javaslat is pont az adminisztráció csökkentését idézi elő bizonyos esetekben akkor, amikor valaki a magyar állampolgárságát szeretné megkapni vagy honosítás, vagy pedig visszahonosítás révén.

(13.50)

Ugyanis a honosított és visszahonosított magyar állampolgár az új szabályozással hivatalból jogosult lesz arra, hogy személyi igazolványt kapjon, és ezt az okmányt az eskü- és fogadalomletételt követően minden egyéb személyi okmányával együtt együttesen kaphatja majd meg, így ez a jog azt is jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak lehet személyazonosító igazolványa. S ha magyarországi lakóhellyel rendelkezik, akkor ez a szabály már korábban is érvényesülő szabályozás volt. Tehát ezt a gyakorlatot terjeszti ki a külföldön élő magyar állampolgárokra is.

Lehetővé válik az egyablakos ügyintézés is a magyar állampolgárok számára, mindazok számára tehát, akik egyszerűsített honosítással szerzik meg a magyar állampolgárságot, és egyablakos ügyintézéssel tudják akár a névmódosítási kérelmüket, a lakcímnyilvántartásba-vételi kérelmüket vagy az egyéb hatósági igazolványokkal kapcsolatos kérelmüket is előterjeszteni. Az állandó személyi igazolványokat is tehát ilyen formában kaphatják meg.

Ezek a módosítások a magyar szabályozásban a racionalizálás irányába hatnak, és azt is szolgálják, hogy az az ember, aki honosítás vagy egyszerűsített honosítás révén magyar állampolgárságot kap, az egyben Magyarországról, a magyar állam működéséről, a magyar közigazgatásról is pozitív képet kapjon.

Nagyon fontos változás, ami gyakorlati problémát is jelentett az igazolványokkal kapcsolatban, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően az arcképet nem elektronikusan vették fel, hanem papíralapon kellett ezekben az esetekben csatolni a különböző okiratokhoz. Ez a mai korban nyilván nem fenntartható, és a papíralapú okiratok helyett a mostani javaslat azt tartalmazza, hogy térjünk át az elektronikusan felvett fényképre, és ez javítani fogja egyrészt a minőséget, másrészt pedig az egyszerűsítés irányába hat az ügyintézés területén is.

A módosítások természetesen növelik a biztonságot és az ellenőrzés hatékonyságát is, hiszen abban az esetben, ha ennek a fényképnek a felvételére már a kérelem benyújtásakor sor kerül, akkor lehetőség van arra, hogy amikor az esküt leteszi az újdonsült magyar állampolgár, vagy a fogadalomtételt megteszi, akkor a személyazonosságát teljes egészében ellenőrizni lehessen, hiszen a polgármester vagy a külképviselet vezetője előtt akkor már ott lesz az a fénykép, és ha nem tudja azonosítani a személyt erről az igazolványról, vagy kételye támad a személyek azonosságával kapcsolatban, akkor ez rögtön az állampolgárság megszerzésnek akadályát fogja jelenteni.

Jelentős dolog ez, hiszen nagyon fontos, hogy sikerüljön megakadályozni, hogy a hatóságok megtévesztésével valaki magyar állampolgárságot tudjon szerezni. Hiszen abban az esetben, ha valaki magyar állampolgárságot szerez, akkor ennek a jogorvoslati intézménye csak az állampolgárság megvonása, ez pedig egy sokkal hosszabb procedúra, ami bizony elég hosszú időt vesz igénybe, és addig természetesen gyakorolhatja azokat a jogokat, amik egy magyar állampolgárt megilletnek, holott ezt az állampolgárságot ez a személy csalárd módon szerezte.

Ezek voltak a lényegesebb módosítási elemek, azonban vannak olyan további elemek, amelyek a sarkalatos törvény módosítását is eredményezik. Ezek általában technikai jellegű módosítások, azonban a jogalkalmazást segítik, és a gyakorlati tapasztalatok alapján kerültek be a mostani szabályozásba. Ilyen például a tartózkodási időre vonatkozó szabályozás pontosítása.

Ilyen rendelkezés egyébként a korlátozottan cselekvőképes személyek nyelvtudására vonatkozó szabályozás is, amelynek az igazolására, tehát a nyelvtudás igazolására korábban nem volt szükség a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Ez a szabályt, tehát a nyelvtudás igazolását bevezeti a szabályozás a korlátozottan cselekvőképes személyekkel kapcsolatban is. Ennek egyrészt gyakorlati, praktikus okai is vannak, hiszen bár a kérelmet a törvényes képviselő terjeszti elő az ő esetükben is, azonban személyes meghallgatást kell foganatosítani ezekben az esetekben is a korlátozottan cselekvőképes személlyel szemben. Ugyanakkor ez még ahhoz is hozzájárul, és az is hozzájárul ennek a szükségességéhez, hogy az esküt magyar nyelven kell letennie a magyar állampolgárnak, és a korlátozottan cselekvőképes személynek is személyesen kell az esküt letennie.

A másik változtatás, ami az állampolgárság és az állampolgárság intézményébe vetett bizalom erősítését is szolgálja, az a visszavonásra nyitva álló határidő módosítása, amely korábban tíz évben volt megállapítva. Ugyanakkor, ha valaki csalárd módon szerzi meg az állampolgárságot, indokolt az, hogy a közbizalmat is annyiban erősítsük, hogy ezt a határidőt növeljük meg, és tíz év helyett húsz évre emeljük ezt a határidőt, aminek értelmében tehát húsz év áll rendelkezésre a köztársasági elnök számára, hogy aki csalárd módon, nem megfelelően jutott magyar állampolgársághoz, annak a magyar állampolgárságát visszavonja, a magyar állampolgárságát ilyen formában megvonja. Hiszen aki megtévesztő magatartással szerezte az állampolgárságot, azzal kapcsolatban ennek a szankciónak az alkalmazása egy hosszú határidővel is indokolt.

Egy ilyen szabályozás egyébként a magyar állampolgárságba és az állampolgárság intézményébe vetett bizalmat is növeli, és növeli a magyar állampolgárság erkölcsi súlyát is, és azt az értéket, amit mi magyarságnak, magyar állampolgárságnak nevezünk. Ezt szeretnénk ezzel a törvényjavaslattal is tovább erősíteni, és azt, hogy a magyar állampolgárság szabályozása minél teljesebb, minél átfogóbb és minél részletesebb legyen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényt támogatni szíveskedjen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Tuzson Bence államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Vitányi István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A kettős állampolgársági törvény meghozatalának köszönhetően mára több mint egymillió nemzettársunknak adatott meg, hogy honosítás révén magyar állampolgárságot szerezzen. Az elfogadott törvény szerint egyedi kérelemmel történik az állampolgárság megadása, mégpedig egyszerűsített, könnyített, gyorsított, kedvezményes eljárással azon személyek számára, akik vagy akiknek a felmenői magyar állampolgárok voltak, vagy vélelmezhetően a valamikori Magyarországról származtak el, és egy bizonyos szinten beszélik a magyar nyelvet. Az a tarthatatlan helyzet állt fenn korábban, hogy például egy Norvégiában élő, a rendszerváltás előtt menedékjogot szerzett honfitársunk a rendszerváltást követően betért a magyar nagykövetségre, és kérelemre rövid időn belül gyorsan megkapta a magyar útlevelet, míg azok a nemzettársaink, akik sosem hagyták el a szülőföldjüket, mégis más állam polgárai lettek, nem juthattak magyar állampolgársághoz. Trianon következtében a nemzet egyharmada idegen joghatóság alá került. A Trianon ütötte sebre gyógyírként szolgált a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat. Kötelességünk volt meghozni az egyszerűsített honosításhoz szükséges törvényi rendelkezéseket, hiszen igen sok magyar szenvedett és hozott jelentős áldozatot azért, hogy teljes ellenszélben is magyar maradhasson, ne feledje a magyar szót, megőrizze közös kultúránkat. Sajnos, vannak olyan politikai társulatok hazánkban is, az Országgyűlésben is, amelyek magyart magyar ellen uszítottak, és olcsó politikai haszonszerzésért elárulták nemzettársainkat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010-es kormányváltásnak köszönhetően a nemzeti érdekek politikája vette át az egyes egyének politikájának helyét. Így születhetett meg a nemzeti összetartozás jegyében az egyszerűsített honosítást tartalmazó jogszabály, amely gyógyírként szolgál a 2004-ben lelki Trianont elszenvedő honfitársaink számára is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat is nagy részben a honosítás intézményéhez kapcsolódik. A tervezet alapján az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerző, külföldön élő polgárok esetében is megvalósul az állandó személyazonosító igazolvány hivatalból történő kiállítása. Nagyon jó kezdeményezésnek találom, hiszen ezzel is egy olyan jogosítványt kapnak az egyszerűsített honosításban állampolgárságot szerzők, mint a honosításban részesülő személyek.

(14.00)

Fontos megemlíteni azt a változást is, hogy kiterjesztésre került az úgynevezett egyablakos ügyintézés, melynek köszönhetően egy helyen kerül elintézésre az állampolgársági kérelem elbírálása, az esetleges névmódosítás engedélyezése, az adatok személyiadat- és lakcímnyilvántartásba vétele, a személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása, továbbá a külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezésén túl az állandó személyazonosító igazolvány kiállítása is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos történtek visszaélések, ezért olyan személyek is megkapták az állampolgárságot, akik nem voltak rá jogosultak. A jövőben, hogy ennek kockázata minimálisra csökkenjen, a tervezet értelmében az új személyazonosító, illetve úti okmány kiadására irányuló eljárásban az okmányon tárolt ujjlenyomat a kérelmező személyazonosságának ellenőrzése érdekében összevetésre fog kerülni az újabb okmány kiállítására irányuló kérelemben rögzített ujjlenyomattal.

(Szilágyi Györgyöt a jegyzői székben dr. Lukács László György váltja fel.)

Garanciális szempontból fontos kiemelni a vonatkozó bekezdés utolsó mondatát, miszerint, idézem: „az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezelheti az ujjlenyomatot”, idézet befejezve, ezzel biztosítva azt, hogy valóban csak a cél szerint kerüljön felhasználásra az adat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat részleteiről az államtitkár úr részletesen beszélt, azokat nem szeretném megismételni. Az előttünk fekvő javaslat olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek szolgálják az állampolgárságot szerző személyek érdekeit, a visszaélésekkel szembeni aktívabb fellépést, valamint a gyakorlatban felmerült jogértelmezési és jogalkalmazási kérdések rendezését.

Az elhangzottakra való tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.  Bencsik János, Jobbik, tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, Vitányi képviselő úr. Megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

BENCSIK JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném leszögezni az elején, hogy a Jobbik a kezdetektől fogva, a 2010-es parlamentbe kerülésünktől fogva támogatója, sőt szorgalmazója és katalizátora volt annak, hogy 2011-től elszakított véreink, a külhoni magyarok is megkapják a teljes jogú állampolgárságot. Azt gondoljuk, hogy a magyar kormány egy nagyon régi adósságát törlesztette akkor, amikor felszámolta azt a méltatlan helyzetet, és nagyon szomorú, hogy ezért több mint két évtizedet kellett várni, hogy magyar honfitársaink, akik évszázadok óta családjukkal, összes felmenőikkel együtt a szülőföldjükön magyarul éltek, korábban egy hosszú, megalázó procedúra folyamán juthattak nagy szerencsével magyar állampolgársághoz. Mindannyiunk előtt ismeretesek és az emlékezetünkbe bevésődtek azok az esetek, amikor hosszú éveknek a várakozása, adminisztrációs terhei, magyar történelmi ismeretekről szóló vizsgák, kérdőívek kitöltése nyomán juthatott el csak valaki a magyar állampolgársághoz; az, hogy 2010-ben ez megszűnt, azt, gondolom, egy nagyon nagy eredmény, és önök teljesen jogosan vetik fel, hogy vannak ma is a magyar parlamentben olyan ellenzéki pártok vagy politikusok, akik nem állnak teljes szívvel e mögött az ügy mögött. De hadd hívjam fel a figyelmüket, kedves kormánypárti képviselők, hogy azért önök sem voltak a kezdetektől fogva egyértelmű és lelkes támogatói ennek. Nekem a fülembe csengenek még Martonyi János szavai 2009-ből  ugye, ő az önök külügyminisztere volt , aki még 2009-ben is arról beszélt, hogy a kettős állampolgárság az Európai Unióban egy megvalósíthatatlan konstrukció, és akkor azzal példálózott, hogy a legmesszebb, ameddig el lehet itt menni, az a kedvezménytörvény, amit az első Fidesz-kormány az ezredforduló környékén alkotott. Szerencsére ez az álláspontja a Fidesznek 2009 és 2010 között változott, megkockáztatom, hogy részben azért is, mert 2010-ben a Jobbik parlamentbe kerülésével önök érezték, hogy nem elég az, amit addig mondtak, és egyébként az, hogy azt a törvényt ilyen nagy arányban tudtuk megszavazni, az, azt gondolom, hogy mindenképpen a magyar politikatörténet egyik legszebb lapjára tartozik.

De itt  és akkor rátérve a konkrét javaslatra  az előttünk fekvő törvénymódosítás arról szól, hogy egyrészt hogyan szigorítsuk vagy ellenőrizzük jobban ennek a megszerzését, másrészt meg hogyan tudjuk egyszerűbbé tenni az egyablakos ügyintézéssel. Mi ezeket a magunk részéről üdvözöljük, de szeretném feltenni az a kérdést, tisztelt kormánypárti képviselők, hogy miért kellett ezért nyolc évig várni.

Tehát önök pontosan tisztában voltak vele már 2011-ben, hogy a magyar állampolgárság megszerzésére rendszerszintű csalások és visszaélések voltak, és itt nem arról van szó, amit Vitányi képviselőtársam mondott, hogy egyes személyek meg néhány személy, itt személyek tízezrei jutottak pár száz vagy pár ezer euróért magyar állampolgársághoz, és ezt, ezt a nagyszerű közjogi intézményt, a nemzet közjogi újraegyesítését ez az egész ügy aláásta, és aláásta az is, hogy önök ezt tétlenül szemlélték nyolc éven keresztül, ahogy különböző orosz, ukrán, szerb és ki tudja, milyen maffiacsoportok erre rátelepülve először a háttérből, később már nyíltan, online internetes hirdetésekkel hirdették, hogy x ezer euró befizetése után a nyelvtudás legcsekélyebb ismerete nélkül, ilyen egyszerűséggel magyar állampolgársághoz lehet jutni. Hát, hogy volt ez, kedves képviselőtársaim!? Erről valakinek számot kéne adnia, hogy hogyan jutottunk el idáig. Cikkeknek, tanulmányoknak, oknyomozó újságcikkeknek a tucatjai bizonyították a rendszerszerű, a rendszerszintű és folyamatos visszaéléseket.

Az, hogy önök ebben a törvényjavaslatban, az indokolásban hivatkoznak arra, hogy Áder János köztársasági elnök úr 177 olyan magyar állampolgárt fosztott meg az állampolgárságtól, akik kedvezményes úton szereztek magyar állampolgárságot, én azt gondolom, az az elismerése ennek, de ez csak a jéghegynek a csúcsa. Itt nem 177 ember jutott csalárd módon magyar állampolgársághoz, hanem legalább tízezrek, ha nem százezrek. És az, hogy önök a magyar állampolgárság visszavonhatóságát tíz évről húsz évre emelik, az a mi szemünkben szintén annak a beismerése, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy a mai napig több tízezer vagy akár több százezer potenciális olyan ember birtokolhat magyar állampolgárságot, akinek semmi köze Magyarországhoz, soha nem volt ennek a nemzetnek a tagja, soha nem is szeretne ennek a nemzetnek a tagja lenni, a nyelvet sem beszéli, csak kihasználta ezt a kiskaput, hiszen hogyha letelik a tíz év  márpedig 2021-ben le fog telni a tíz év , akkor később nem lenne lehetőségünk visszavonni ezektől az emberektől a magyar állampolgárságot.

Egyébként itt szeretném megjegyezni, hogy az, hogy pontosan hány kedvezményesen honosított állampolgár van, azt nem tudjuk, hiszen azt, hogy több mint egymillió esküt tett, kedvezményesen honosított magyar állampolgár van, azt tudjuk, ez egy 2018-as adat, de hogy pontosan mennyi, arról nem találtunk adatot. A kormányzati fenntartású allampolgarsag.gov.hu kormányzati honlap utoljára 2016-ban frissült, és a legfrissebb adatok, amelyek azon szerepelnek, egyébként 2013-as adatok. Úgyhogy javasolnám önöknek, hogy ennek nézzenek utána, és frissítsék ezeket az adatokat.

(Gelencsér Attilát a jegyzői székben Móring József Attila váltja fel.)

Egyébként érdemes azt is felidézni, hogy hogyan működött ez a maffia. A recept egyébként viszonylag nagyon egyszerű volt: pusztán arra volt szükség, hogy papírt kelljen hamisítani egy sosem volt régi magyar felmenőről, utána pedig megvesztegetni valamelyik magyarországi kisvárosnak vagy falunak a polgármesterét, aki kiállított pár száz vagy pár ezer euró zsebbe csúsztatása után egy igazolást arról, hogy a kérelmező tökéletesen beszél magyarul, és ennek nyomán tízezrével kezdték gyártani ezeket a kérelmeket.

Ez ment egészen 2013-ig, amikor észbe kaptak, és 2013. március 1-jétől önök bevezették azt, hogy már nem lehetett az ország teljes területén ilyen igazolásokat kiállítani és ilyen adminisztrációt folytatni, ezt levitték a járási hivataloknak a szintjére, és onnantól kezdve csak a kormányablakokban lehetett ezt kezdeményezni. De ez nem azt jelenti, hogy megszűntek volna ezek a visszaélések, csak sokkal drágábbak lettek, tehát annyit sikerült elérni, hogy most már aki magyar állampolgárságot akart szerezni Belső-Ukrajnából vagy Oroszországból, annak nem kellett semmi mást tennie, csak mélyebben a zsebébe nyúlnia. Idézek egy 2016-os esetet: például Kisvárdán 2016-ban 197 embert fogtak perbe hamis okiratoknak az elkészítésével, tehát ez világosan jelzi azt, hogy bár 2013-ban ezt valamennyire szigorították, továbbra is a melegágya maradt a hamisításoknak az egész eljárás.

Azt, hogy miért éri meg magyar állampolgársághoz jutni, azt gondolom, nem kell különösebben ecsetelnem: mind a magyar nyugdíj, mind a magyarországi egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és legfőképpen az uniós útlevél. Igen, kormánypárti képviselőtársaim, főleg az Európai Unión kívüli országokban, mint Szerbia, Ukrajna és Oroszország, egy uniós útlevél és az azzal járó vízummentesség bizony egy olyan plusz, amiért igenis megéri nagyon sok embernek a zsebébe nyúlnia és kifizetni ezt az összeget. Ezt részben árnyalja egyébként, hogy önök a letelepedési kötvényeken keresztül biztosították azt, hogy ha valakinek nincs köze Magyarországhoz, akkor is egészen nyugodtan mozoghasson az Európai Unión belül ennek az összes nemzetbiztonsági kockázatával együtt. De ettől függetlenül ez az út még mindig nyitva van, tehát a kettő párhuzamosan fut egymással.

(14.10)

Szeretném önöknek idézni Lázár János korábbi miniszter szavait, aki 2017 márciusában maga ismerte el, hogy egy konkrét maffiahálózat épült fel. Idézem volt miniszter úr szavait, ez egy írásbeli kérdésre adott válasz egyébként: „A kormánynak valóban van tudomása arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal.” Hát, mi ez, ha nem beismerés, kedves kormánypárti képviselőtársaim?! Önök ezt igyekeztek mindenhol tagadni.

Nem sokkal később Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hazugságnak nevezte a visszaélésekről szóló híreket, és egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szigorú ellenőrzés eredményeként 32 ezer kérvényt utasítottak el, főleg Ukrajnából, a büntetőeljárásig fajuló 55 ügyet pedig elenyésző számúnak tartja, és amellett érvelt, hogy a rendszer inkább túlzottan szigorú, ezért a nyelvtudást illetően enyhítene a szabályokon. Azt gondolom, ez mindennél jobban, világosabban rámutat arra, hogy nemcsak egyéni esetek vannak, és nemcsak a kákán keresünk csomót, hanem arra világítunk rá, hogy itt van egy olyan rendszerszintű visszaélés, amely az egész ügyet és azt a morális pluszt, amit, azt hiszem, talán az előterjesztő részéről hallhattunk, mind aláássa.

Én most múltbeli eseteket soroltam, 2016-’17-es eseteket, de hogy ez a mai napig mennyire így van, bizonyítja egy 2018. áprilisi eset, amelyet egyébként az Index hírportálon olvashatunk. Ez azt bizonyítja, hogy a dark weben a mai napig árulnak magyar állampolgárságot. Tehát akinek van 15 ezer eurója, az felmegy a Dream Market nevű online piactérre, bitcoinban, kriptovalutában vagy dollárban, euróban kifizet 15 ezer dollárnak megfelelő összeget, és máris megvan a magyar állampolgársága.

Tehát összefoglalva: azt gondolom, hogy a magunk részéről támogatni fogunk minden egyes szigorítást és pontosítást, amely ahhoz vezet, hogy gátat szabjunk és megállítsuk azt, hogy olyan emberek magyar állampolgársághoz jussanak, akiknek semmi közük nincs ehhez az országhoz, ehhez a nemzethez. De mindezt nem tartjuk sem elégségesnek, sem hatékonynak ahhoz, hogy valóban tömegével sikerüljön kiszúrni ezeket. Azt gondoljuk, hogy önökből hiányzik a valódi szándék ehhez, vagy hiányzik a valódi bátorság, vagy adott esetben kiindulva a letelepedési kötvények offshore hátterű üzleteiből, esetleg  megkockáztatjuk  önöknek akár anyagi érdekeik is vannak ennek a nagyon rosszul működő maffiahálózatnak a fenntartásában. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Bencsik képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azért ez mégiscsak felháborító, hogy ilyen felszólalást kellett végighallgatni a Jobbik részéről, amit folyamatosan bennünket vádolva, mindenféle összeesküvés-elméleteknek (Bencsik János, Jobbik: Ne már!) bedőlve mondott el, idézett régi mondatokat.Képviselő úr akkor sajtóreferensként dolgozott a Jobbiknál, de biztos szaladt a telefonjáért, hogy szóljon Vona Gábornak, hogy esetleg fontosabb dolga is akadhat, mint bejönni szavazni a kettős állampolgárságról, mivel, ugye, neki nem sikerült. Ön azt állította, hogy önök miatt nyújtottuk be a kettős állampolgárságról szóló törvényt. (Dr. Gyüre Csaba: Így van!) Ezt a választás előtt is megígértük, és egy olyan történelmi igazságtétel volt, amely az első döntésünk volt 2010-ben, miután a balliberális-szocialista ámokfutásnak vége szakadt, a Fidesz-KDNP-kormánytöbbség és alkotmányozó többség ezt gondolta legfontosabb feladatának, szimbolikus lépésnek, hogy ezt elsőként hozzuk be ide a parlamentbe. De Vona Gábor, az ön korábbi pártelnöke és háromszoros miniszterelnök-jelöltje ezt nem tartotta olyan fontosnak (Szi-lágyi György. Bohóc!), hogy ezen a szavazáson részt vegyen.

De nyilván ön sajtóreferensként felhívta a szolnoki elnöküket is, amikor egy marék üveggyönggyel megvehető tömegnek nevezte a határon túli magyarokat, és ennek az üveggyöngynek a kettős állampolgárságot nevezte. Ön most itt azt mondja, hogy milyen fontos és jó intézmény, így akkor is nyilván szaladt a szolnoki elnökükhöz, hogy talán mégsem kellene ilyeneket írogatni a közösségi médiában. Vagy biztosan ön sajtóreferensként felhívta Sneider Tamás figyelmét arra, hogy a Magyar Állandó Értekezleten talán nem kéne úgy fogalmaznia, hogy a magyar kormánynak nem kéne támogatni a határon túli magyarokat, mert például Felvidéken és Romániában sokkal jobban élnek, mint mi, tehát ne támogassuk őket.

Egy szempontból szeretett volna segíteni rajtuk: azért szeretné a Jobbik segíteni a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, mert akkor majd a magyar kormánynak nem kell több pénzt áldoznia a határon túli magyarokra. Tehát ezt is egy pénzügyi tranzakcióként vagy üzleti ügyként fogta fel az ön jelenlegi pártelnöke is. Nyilván ezek azok az ügyek, amikor ön odaszaladt és szólt nekik, akár Vona Gábornak, Sneider Tamásnak, akár a szolnoki elnöküknek, hogy mégiscsak a Jobbik valahogy megpróbálja magát nemzeti pártként eladni, tehát mégse mondjanak ilyeneket.

Nem, ön ezt nem tette, ön nem határolódott el tőlük, ön nem szólalt fel, ön nem posztolt a közösségi médiában, hogy mégiscsak felháborító ez a magatartás vagy ez a beszédmód a határon túli magyarokat illetően. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP parlamenti többség 2010 óta azon van, és azért tesz meg mindent, hogy a Kárpát-medencei magyar egységet, a nemzetegyesítést létrehozzuk, ezt megerősítsük, megtartsuk. Éppen ezért indultak el a gazdaságfejlesztési programok számos helyen, Délvidéken, Felvidéken vagy a Mezőségben. Éppen ezért indult el a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, amely a valaha volt legnagyobb óvodai fejlesztési program. Éppen ezért több mint tízszeres pénzt költünk nemzetpolitikai támogatásokra a határon túlra, mint azt korábban tettük, vagy mint ami a 2010-es költségvetésben volt. Éppen ezért többszöröztük meg a határon túli egyházak támogatását, magyar egyházak támogatását vagy a lelkészeknek szánt kiegészítő támogatást. Éppen ezért segítünk az ösztöndíjprogrammal, éppen ezért indítottuk be a „Határtalanul!” programot, hogy határon túli diákok és magyar diákok tudjanak kapcsolatot teremteni, hogy magyar diákok jussanak el határon túli magyarlakta területekre, hogy határon túli magyar diákok jussanak el Magyarországra, hogy létrejöjjenek ezek a kapcsolatok. Éppen ezért indítottuk újra vagy élesztettük fel a Magyar Állandó Értekezletet.

Képviselő úr, ön beállt egy olyan sorba, ami nagyon-nagyon veszélyes, hiszen nyilvánvalóan talán a Jobbik eddigi megszólalásaiból kiindulva önnek ki kellene állni a határon túli magyarokért ennél jóval-jóval keményebben vagy szigorúbban, hiszen nyilvánvalóan nem akar abba a csoportba tartozni, akik elárulták a határon túli magyarokat, megtagadták a határon túli magyarokat és magyart magyar ellen fordítottak 2004-ben. Erről Vitányi képviselőtársam már korábban is beszélt, hogy érdemes szót ejteni arról a szégyenletes népszavazásról és az azt megelőző gyűlöletkampányról, amikor a Gyurcsány vezette kampánycsapat a „23 millió románozással” és a magyart magyar ellen fordító politikájával valamiféle politikai hasznot remélt ebből. És ami a legszomorúbb, hogy ezt azóta sem hagyták abba, legutoljára a mai napon, amikor az Országgyűlés elsöprő többséggel a 2020-as esztendőt a nemzeti összetartozás évévé nyilvánította, akkor a Gyucsány-párti képviselők sajnos nemet nyomtak.

Nem lepődünk meg, mert ez az a magatartás, ez az a nemzetáruló magatartás, amit eddig is már elkövettek több alkalommal, de nyilván nem lepődünk meg azon, hogy ezt ma is itt folytatták. 2004 óta folyamatosan ez a magatartás az, amit a Gyurcsány-párttól tapasztalhatunk és láthatunk.

Nyilvánvalóan önök nem osztják azt, amit mi, hogy úgy gondoljuk, a magyar nemzet egységes és oszthatatlan. Nem osztják azt a gondolatot, hogy minden magyar felelős minden magyarért, nem osztják azt, hogy szükségük van a határon túli magyaroknak a mi támogatásunkra. Leginkább az elmúlt években a kárpátaljai helyzetnél látszódott meg igazán, hogy mennyire szükség van arra, hogy az anyaországi politikai vezetést, de akár az egész országot maga mögött tudja a kárpátaljai magyarság, hiszen egy olyan magyarellenes és kisebbségi jogokat szűkítő politika ütötte fel a fejét Ukrajnában, aminek még nem tudjuk, mi lesz a vége, de ami ellen nyilvánvalóan minden eszközzel fel kellett lépünk, és ebben számíthattunk a parlamenti pártokra  egy kivétellel, ezt hozzá kell tenni az igazság kedvéért.

(14.20)

Azt gondolom a mostani javaslat kapcsán  hogy azért arra is rátérjek egy kicsit a bevezető után , hogy nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy az egyszerű honosítással magyar állampolgárságot szerző, esetleg Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő vagy ott lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében is megvalósul az állandó személyi igazolvány hivatalból történő kiállítása. Ez egy olyan fontos adósság, amelyet most itt tudunk törleszteni. Fontos a hatékonyság növelése, és fontos az ellenőrzés. A visszaélések kiszorítása, kiszűrése pont ellentétes azzal, amit képviselő úr itt állít, hiszen akár a nagyszámú visszautasítás és az ahhoz képest arányaiban kisebb, már egyébként megszerzett állampolgárság visszavonása mutatja azt, hogy a rendszer hatékony, mielőtt az állampolgárságot egyébként megítélik vagy kiállítják, hiszen a több tízezres nagyságrendben érkezett visszautasítás azt mutatja, hogy a rendszer időben kiszűri az olyan elemeket, amikről egyébként ön is beszélt. Szerintem ez egy üdvözlendő lépés. Az is, hogy mindenféle ellenőrzést és mindenféle visszaélés ellen megtett lépést és annak a hatékonyságát is növeljük, ez szintén üdvözlendő lépés.

Képviselő úr, nem kell minden internetes hirdetésnek bedőlni, ha ön valahol a sötétweb-oldalak mélyén talál egy ilyen hirdetést. Olyan hirdetések is vannak, hogy ha rákattint valahová, akkor nyert egy mobiltelefont, mégsem igaz. Attól, mert valaki ezt hirdeti magáról, és valakit lehúznak pénzzel  hallottunk ilyeneket, itt a rendőrségnek szükséges eljárnia , ettől még ezek az emberek nem szereznek magyar állampolgárságot, nem szerezhetnek magyar állampolgárságot. Attól, hogy valaki kirak egy ilyen hirdetést az internetre, attól az még nem lesz közjogi értelemben érvényes állampolgárság-szerzés.

Én azt gondolom, itt a legfontosabb az, hogy a nemzetegyesítés 2010-ben megtörtént, azóta 1 millió 50 ezer régi-új és új állampolgára van a nemzetünknek. Nagyon fontos, hogy értük is felelősséget vállalunk, nagyon fontos, hogy Magyarországról mindenkiért, aki a határainkon túl él akár a Kárpát-medencében, akár távolabb, felelősséget vállaljunk, mert felelősséggel tartozunk irántuk. Éppen ezért minden olyan javaslatot, amely az ő helyzetüket is megkönnyíti, segíti vagy a bürokráciát csökkenti, támogatni fogunk, mint ahogy ezt a javaslatot is támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Nacsa Lőrinc képviselő úr. Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr, ha nem lenne ennyire komoly ez a téma, akkor akár annyival is kezdhetném, hogy jó reggelt kívánok, mert több mint kilenc éve került elfogadásra az a törvény itt az Országgyűlésben, amely módosította a magyar állampolgárságról szóló törvényt. Egyébként az országgyűlési képviselők 98 százaléka ezt elfogadta, helyesen. Ez tette lehetővé nyilván ezt a fajta egyszerűsített eljárást a magyar állampolgárság felvételére számtalan nemzettársunknak, sokaknak.Ezt követte az a politikai folyamat, amelyet önök mintegy politikai célként tűztek ki, legalábbis Semjén Zsolt sokszor beszélt erről: 2014-re félmillió ilyen állampolgárság került megadásra. Ha jól néztem a híradásokat, 2018. szeptember 8-a volt, amikor hír volt az, hogy egymillióval bővült a magyar állampolgárok száma, tehát mintegy nyolc év alatt az új törvény alkalmazása kapcsán.

Nemzetpolitikailag ez egy érthető, helyes dolog, bár ez a fajta erőltetett menet is hozzájárult ahhoz, hogy egyébként azokra a kockázatokra, amelyekre a kezdetektől fogva felhívta egyébként az MSZP, de az ellenzék több politikusa is a figyelmet, nem fordítottak kellő figyelmet. Nyilván ez a fajta rohamtempó nem tette lehetővé, hogy megfelelő biztonsági elemeket tegyenek a rendszerbe, és azt kell mondjam önnek, hogy bár az MSZP már 2013-ban konkrét eseteket említett a Délvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, többször fölhívtuk ezekre a figyelmet több politikusunk által, vizsgálatot érdemben önök nem indítottak.

Hadd mondjak két konkrét esetet is. 2013. október 16-án válaszolt Szabó Vilmos MSZP-s képviselő kérdésére Semjén Zsolt, a következő szó szerinti idézet a válaszából: „Biztosíthatom képviselő urat, hogy az egyszerűsített honosítás kapcsán minden törvényi garancia fennáll a törvénytelenségek kiszűréséhez.” Semjén Zsolt, 2013. október 16. Egyébként itt van a teremben Mesterházy Attila is, nyilván utalna a saját írásbeli kérdésére, de hadd tegyem meg én is, mert több írásbeli kérdést nyújtott be ebben a témában. Az egyikre Lázár János válaszolt, az alábbit írta le  ez nem sokkal később volt, 2014 őszén -: a kormánynak valóban van tudomása arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal, a nyomozások azt mutatják, hogy több esetben az ügyintézők közbenjárásával történtek ezek a cselekmények. Ez 2014 ősze tehát. Semjén Zsolt körülbelül egy évvel azelőtti válasza után legalább Lázár János elismerte, hogy történtek ilyen típusú törvénytelenségek, de egyébként 2019 májusáig a köztársasági elnök 177 főtől vonta vissza a magyar állampolgárságot. Ez annak fényében, hogy ’14 szeptemberében a Belügyminisztérium szerint 256 ügyben volt folyamatban büntetőeljárás 1032 érintettet érintőleg, ’16 júliusáig összesen 2519 fővel szemben indult büntetőeljárás állampolgársági eljárásban történt visszaélés ügyében, és 450 esetben folytattak le közigazgatási eljárást. Összefoglalva: látszik, hogy az első pillanattól fölhívta az ellenzék, így az MSZP is a figyelmet arra, hogy itt biztonsági kockázatok vannak, hogy vissza fognak élni bűnözői körök ezzel a helyzettel. A valós visszaélésekhez képest a töredékét vonta vissza a magyar állampolgárságoknak, az ilyen érintettségű magyar állampolgárságoknak a köztársasági elnök.

Ezek után idejönnek kilenc évvel az eredeti jogszabály elfogadása után azzal, hogy bizony itt szigorítani szükséges. Előrelépés, egyszerűsítés, biztonság  ilyen szavakat mondott államtitkár úr, amivel egyébként nyilván egyet lehet érteni, persze, minél biztonságosabb egy ilyen eljárás, annál jobb, minél egyszerűbb az érintettek számára ezt igénybe venni, annál jobb. Csak nem értem, hogy mi történt kilenc évig, és az utóbbi időben benyújtott előterjesztések kapcsán azon gondolkodom már, hogy mi történt most, vagy mi történt május vége után. Ezt is a Néppárt kérte önöktől, hogy ezt most hozzák be? Miért nem hozták be évekkel hamarabb? Csak azért mondom, merthogy a nyugat-európai sajtót is bejárta az a rengeteg visszaélés, hogy a magyar állampolgárság ilyen módon való felvétele kapcsán sok-sok visszaélés történt. Nyilván ennek kapcsán többször jelezte az EU a magyar kormánynak, hogy itt szigorításra van szükség.

De természetesen persze el lehet mondani, hogy előremutató változás akár a tízről húszéves határra emelés az állampolgárság visszavonása kapcsán, de azt kell mondjam, hogy az azonosítási feltételek előírása is kedvező változás. Ha jól értem az államtitkár úr által elmondottakat, innentől már az eskütételnél biztosak lehetnek abban, hogy tényleg az a személy teszi le az esküt. Azt gondolom, hogy ha ez eddig nem így volt, akkor az azért nagyon komoly kérdéseket vet föl az egész eljárás kapcsán.

Tehát összefoglalva: 2010 májusában egy komoly konszenzus övezte azt a konkrét előterjesztést, a kockázatok és a visszaélésgyanú akkor is felmerültek, és folyamatosan felmerültek az elmúlt kilenc évben, mégsem tették le az asztalra ezt az előterjesztést. Vagy érdekükben állt, hogy ezek a visszaélések az elmúlt kilenc évben folyjanak, vagy valami történt az elmúlt néhány hétben, ami miatt úgy döntöttek, hogy ezt az előterjesztést most hozzák be.

Válaszoljon, államtitkár úr, ezekre a kérdésekre, lehetőleg még a vitában, mert nyilván sokaknak függhet a további véleménye az előterjesztésről ennek függvényében. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, MSZP.

(14.30)

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Képviselőtársam előttem jó pár kérdést szóba hozott már, de valóban a téma fontosságára való tekintettel, meg hogy ezzel a kérdéskörrel én viszonylag régóta foglalkozom, hiszen itt megnéztem közben a parlamenti honlapot, 2013 óta 37, Nacsa képviselő úrnak mondanám, 37 írásbeli kérdést tettem föl ezzel az üggyel kapcsolatban, a legutóbbit 2019. február 5-én. Az összes 37 kérdés azzal foglalkozott, hogy visszaélnek a magyar kettős állampolgárság intézményével, hogy igenis a kormánynak kellene valamit tenni ebben az ügyben.Erre valóban eltérő válaszok érkeztek. Általában az volt, hogy hess innét a francba, butaságokat kérdez a képviselő, nincs ilyen probléma. Ha nincs ilyen probléma, akkor minek hozzák be ezt a mostani módosítást? Akkor miért szónokolnak arról, hogy végre itt a megoldás, amivel ki lehet szűrni ezt?

Arról beszélt Nacsa képviselőtársam, hogy a rendszer időben kiszűri. Hát, ha a rendszer időben kiszűri, akkor minek ez a javaslat? Nekem a Belügyminisztérium azt a választ adta, hogy a lehetőségekhez mérten tudják csak ellenőrizni a leadott okmányok hitelességét. Ha a rendszer időben kiszűri, akkor nem a lehetőségekhez mérten nézik ezt meg, hanem mindenkit megfelelően le tudnak ellenőrizni.

Természetesen nem igaz ez az állítás, a rendszer nem tudja időben kiszűrni ezeket az anomáliákat. Bizony ez azért veszélyes, nemcsak az európai uniós biztonság meg a schengeni határőrizet meg a terrorizmusveszély meg a migránsveszély miatt fontos ez, hanem azért is, amiről a jobbikos képviselőtársam is beszélt, hogy ez egy szimbolikus gesztus volt a határon túli magyarok irányába, aminek valóban van egy pátosza, van tényleg egy szimbolikája, ami a nemzethez való tartozást is kifejezi. És az nem jó, hogyha ezt bűnözői körök anyagi haszonszerzésre tudják használni. Ráadásul nem is magyar bűnözői körök, mert akkor legalább magyar testvéreinkről lenne szó, hanem szerb, ukrán és egyéb más bűnözői körök használják ki ezt a kiskaput vagy ezeket a lehetőségeket, hozzáteszem, magyar ügyintézői, hivatalnoki, polgármesteri segítséggel.

A köztársasági elnök 177 embertől vonta vissza az állampolgárságát az elmúlt időszakban. Nekem a Belügyminisztérium azt válaszolta, hogy 2016-ig  nem ’19-ig  több mint 2500 esetben indítottak eljárást. Tehát ez azt jelenti, hogy köszönőviszonyban sincs a visszavont állampolgárság és a valós problémahalmaz, ami itt az asztalunkon hever. (Dr. Vitányi István közbeszól.) Én ezt értem. Nyomjon egy gombot, Vitányi képviselőtársam, meg fogom hallgatni, mert érdekel a véleménye. Ha bekiabál, akkor nem tudok rá válaszolni, az a baj, mert nem hallom egészen pontosan, hogy mit mond  öregszem én is. Tehát ami a lényeg, hogy bizony-bizony fontos az, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon az Országgyűlés.

Én azt megértem, hogy Nacsa Lőrinc nem szeretne korábbi idézeteket hallgatni, mert ezek a korábbi idézetek kellemetlenek az önök számára, mint ahogy vannak idézetek, amelyek a mi számunkra is kellemetlenek, félreértés ne essék. De ettől még igaz, hogy Martonyi János és a Fidesz nem akarta a kettős állampolgárságot bevezetni a határon túli magyar testvéreink számára. De Németh Zsolttól is hozhatnék önnek  csak az idő miatt nem teszem  számos olyan idézetet, ami arról szólt, hogy mindig arról beszéltek, hogy ez a kérdés nem aktuális. Nem azt mondták, hogy nem lesz ilyen, hanem arról beszéltek, amikor az első Orbán-kormány idején ezzel a határon túli politikusaik és kormányzati tisztségviselőik foglalkoztak a határon túli magyar szervezetek felvetéseire, hogy ez a kérdés nem aktuális most. (Bencsik János, Jobbik: 2009-ben.)

Aztán hirtelen aktuális lett ez a kérdés, és ebben, azt kell mondjam, bár Bencsik képviselőtársam szemérmes volt, mert az én írásbeli kérdésemre válaszolta azt Lázár János, amit válaszolt, de ami a lényeg, hogy igenis ebben van igazsága a Jobbiknak, hogy bizony az ő politikai nyomásukra kezdtek önök ezzel foglalkozni 2010 után. Nem arról volt szó, hogy önök ezt megígérték. Nem ígértek meg semmit sem ebben a kérdéskörben, kínosan kerülték ezt a témakört, pont azért, mert számos problémát és külpolitikai problémát is fölvethet  és föl is vetett  ez a kérdés. Ettől függetlenül igaz az az állítás, hogy bizony politikai nyomásra történt ennek a törvénytervezetnek a parlamentbe való behozása, és valóban ennek alapján született egy nagyon tisztességes, 98 százalékos támogató döntés.

Még egy kérdést azért hadd hozzak ide. Azért ebben az egész állampolgársági kérdésben volt még egy nagyon fontos érv az önök számára, ez pedig a szavazatszerzés volt. Semjén Zsolt állandóan győzelmi jelentéseket hirdetett, hol ötszázezer új állampolgárt ígért, utána már egymillió új állampolgárt ígért a miniszterelnöknek, és mindig büszkén jelezték is, hogy kipipáltuk az újabb és újabb sarokszámokat, mint egyfajta termelési értekezlet. Teljesen világos, hogy ezt önök fölhasználták arra, hogy tulajdonképpen szavazatokat szerezzenek a határon túlról. Ez szerintem legalább annyira problémás lehet, ha már pátoszról, szimbolikáról beszélünk, mint adott esetben bizonyos bűnözői körök tevékenysége a visszaélések tekintetében, hiszen ezzel megint csak egy kicsit lealacsonyítják ezt a kérdést mezei szavazatszerzésre, miközben szerintem ez egy sokkal szimbolikusabb, nemesebb kérdés, mint hogy pusztán csak arról szóljon, hogy hogyan tudjuk a határon túli szavazókat megszerezni, és ezáltal támogatást bővíteni a magyarországi választásokon.

Hozzáteszem, ebben szerintem a mi álláspontunk sokkal őszintébb és tisztességesebb, ugyanis egy biztos: a Magyar Szocialista Párt a határon túlról túl sok szavazatra nem számíthat. Tehát magyarul, mi annak ellenére támogattuk ezt a kezdeményezést akkor 2010-ben, hogy pontosan tudtuk, hogy ez a mi számunkra ilyen értelmű, ilyen típusú politikai előnnyel egészen biztosan nem jár, és nem is fog járni még hosszú időn keresztül. Ennek ellenére mondom én azt, hogy bizony ez egy helyes akkori döntés volt, és nem véletlen, hogy akkor frakcióvezetőként én amellett kardoskodtam, hogy a frakcióm támogassa ezt a kezdeményezést. Ez bizony sikerrel is járt, hiszen az MSZP-frakció akkor támogatta ezt a kezdeményezést.

Amiről Varga László képviselőtársam beszélt, hogy lehetett látni előre, hogy ez a fajta konstrukció fog problémákat fölvetni, és nemcsak az ellenzéki képviselők beszéltek arról, hogy bizony visszaélésszerűen használják ezt a lehetőséget különböző bűnözői körök, hanem bizony például a vajdasági főkonzul, azt hiszem, a Pannon TV-nek, ha jól emlékszem, adott egy interjút, amiben elmondta, hogy szerb bűnözői körök bizony fölhasználják ezt a lehetőséget, és visszaélnek ezzel a lehetőséggel. Az önök idejében, az önök által kinevezett főkonzul beszélt erről. De egyébként 2013-ban már konkrét eseteket említettek a Délvidéken, Erdélyben és Kárpátalján is, hogy bizony ilyen visszaélések történnek, és bizony pénzért árulják a magyar állampolgárságot. Igen, megtaláltam, a Pannon TV-ben mondta ezt az akkori magyar főkonzul, és arról beszélt, hogy erre külön iparág jött létre Szerbiában.

Ezért mondjuk mi azt, hogy bizony egy kicsit későn jött ez a megoldás, de jobb későn, mint soha, és talán mégiscsak volt értelme a sok kérdésfeltételnek, hogy erre végre valamit lép a kormányzat.

Egyet szeretnék hozzátenni még, hogy ez nem egy százszázalékos megoldás, államtitkár úr, ugyanis azokat a bűncselekményeket nem tudja kiszűrni, amikor az ügyintéző segítségével történik ez a fajta csalás. Tehát magyarul, kellene még továbblépni ebben a tekintetben, hiszen ez bizonyos szempontból egy jó lépés a helyes irányba, de egészen biztosan kellene még bátrabb lépéseket tenni annak érdekében, hogy a csalás lehetőségét teljes mértékben vagy legalábbis ahhoz közeli léptékben lehessen kiszűrni.

Éppen ezért én megint azt fogom javasolni a frakciónknak, hogy ezt a kezdeményezést támogassa, a kormányzati előterjesztést fogadja el a parlamentben is, még akkor is, ha szerintünk, szerintem ennél többet kellene tenni annak érdekében, hogy ki tudjuk szűrni ezeket a csalásokat, és ezáltal valóban semmilyen árnyék ne vetüljön bűnözői körök részéről erre az intézményre, erre a szimbolikus, nemzeti összetartozást kifejező intézményrendszerre. Hiszen valószínűleg az összes törvényalkotónak a szándéka az volt, hogy ez egy szimbolikus, pozitív és olyan kezdeményezés legyen, amiről az Országgyűlésben inkább csak pátosszal vagy inkább elismeréssel lehessen beszélni, nem pedig különböző bűncselekmények kapcsán kelljen újra és újra szóba hozni. Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)

(14.40)

ELNÖK: Köszönöm, Mesterházy képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A következő hozzászóló Zsigmond Barna Pál fideszes képviselő úr.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Úgy érzem, hogy nagyon röviden mindenképpen válaszolni kell az itt elhangzott alaptalan állításokra és hazugságokra. Először is, Bencsik János képviselőtársamat hallgatva nem tudtam igazából, hogy a DK-frakció szóle hozzánk, aztán kétszer is megnéztem, hogy a Jobbik-frakció képviseletében tartott vezérszónoki előadást. Több ténybeli tévedés is volt az előadásában. Martonyi János külügyminiszter úr nem 2009-ben mondta azt, hogy nincs létjogosultsága az állampolgárságnak, hanem sokkal korábban. Ha a jogfejlődést megnézzük, honnan indultunk, az első fontos stáció volt  nem tudom, hogy a Jobbik akkor létezette már , amikor a státusztörvény szabályozta a határon túli magyarok sorsát. Akkor is rengeteg támadás érte külföldről és sajnos belföldről is a jogszabályt, de akkor abban a helyzetben egy fontos lépést tettünk előre. Akkor még nem tartott ott az európai jogfejlődés, mondjuk így, vagy az uniós jogfejlődés, hogy lehetővé váljon a kettős állampolgárság. Sokat küzdött a magyar kormány akkor a Velencei Bizottsággal és belső ellenfelekkel is azért, hogy elfogadják ezt a különleges státuszt, a magyarigazolványt, ami akkor nagyon sok, több százezer határon túli magyar számára jelentett egy határtalan boldogságot, hiszen több százezren éltek ezzel a lehetőséggel, tehát visszaigazolták a határon túli magyarok azt, hogy volt értelme ennek a küzdelemnek.

A későbbiekben, ahogy lehetővé vált, 2004-et hozzuk még ide gyakorlatilag, illetve majd még visszatérnék a szocialista frakció vonatkozásában 2002-re is, de hozzuk ide 2004-et, amikor az állampolgárság bekerült a magyar közbeszédbe, a baloldal istentelen tevékenységének is köszönhetően, és azt követte 2010-ben a Fidesz-KDNP-kormány, és az első lépések egyike volt az állampolgársági törvény, nem kifejezetten a Jobbik-frakció nyomására, úgy gondolom. Ahogy Nacsa képviselőtársam is mondta, egyik első rendelkezése volt az Orbán-kormánynak, különösen azért, mert korábban erre ígéretet tett, és ez az ígéret elhangzott, és mi általában és mindig be szoktuk tartani az ígéreteinket, szemben a baloldali pártokkal.

Szintén rendszerszintű csalásokról, több ezer, százezrekről, több százezer visszaélésről beszélt, tehát olyan légből kapott állítások voltak, hogy próbáltam jegyzetelni, hogy mire vonatkozik ez, mert korábban százról beszélt, ezerről beszélt, aztán több százezer visszaélésről is beszélt. Arra biztatom Bencsik képviselőtársamat, hogy ha tud ilyen visszaélésekről, akkor tegyen bejelentést, tegyen feljelentést. (Dr. Gyüre Csaba: Tettünk.) Valóban volt néhány száz eset, amelyben visszavonásra került az állampolgárság, volt néhány ezer eset, ahol feljelentés történt, de volt több mint egymillió olyan ügy, amely a jogszabálynak megfelelt, és a magyar állampolgárságot jogszerűen, a szabályok betartásával szerezték meg a kérelmezők. Tehát ne kezdjük azt sugallni és megint elkenni a dolgokat, hogy az egész egy nagy visszaélés. Ezzel a határon túli magyarokat sértjük meg, azt a több százezer embert, aki jogszerűen élt az állampolgársági lehetőséggel. Az a néhány száz eset, amelyben visszaélés volt, az a néhány ezer feljelentés, ami majd tisztázandó, hogy visszaélés volt vagy nem, nem mondathatja azt velünk, hogy az egész rendszer úgy, ahogy van, rossz.

A rendszer jó, vannak csalók, vannak rossz emberek, vannak gazemberek, ezekre a jog eszközével le kell sújtani. Ki is vizsgált néhány esetet a magyar rendőrség, a magyar bűnüldöző szervek el is kapták az elkövetőket, felgöngyölítésre kerültek, de önmagában a rendszer jól működik, a magyar közigazgatás hatalmas sikere az állampolgársági törvény. Egyébként több uniós állam állampolgársági törvénye hasonló a miénkhez, tehát semmivel sem egyszerűbb vagy bonyolultabb a magyar állampolgársági törvény, ugyanazokat a garanciákat tartalmazza, mint a többi európai állam, uniós állam állampolgársági törvénye, már ahol megengedett a kettős állampolgárság, de sok országban megengedett. Tehát én semmiképpen nem szólnám le ilyen értelemben a mi jogszabályunkat. Úgyhogy arra biztatom önt, hogy ha tud visszaélésekről, tegyen feljelentést, amennyiben pedig nem tud ilyen esetekről, akkor legyen visszafogott, és kérem, ne mondja azt, hogy több százezer visszaélés volt a jogszabály vonatkozásában.

Az allampolgarsag.gov.hu oldal pedig egy tájékoztató oldal volt, amelynek kiemelt jelentősége volt 2011. január 1-jén, amikor hatályba lépett a jogszabály. Ma már a külképviseletek honlapján, a külképviseleteken elérhető minden olyan információ, amelyre szüksége van egy kérelmezőnek, ha szeretne élni az állampolgársággal. Tehát minden további nélkül beszerezhetők ezek az információk a Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján, illetve a külképviseletek honlapjain rendelkezésre állnak az állampolgárok részére, különösen a diaszpóra vonatkozásában több nyelven is, tehát adott esetben angolul, spanyolul, olaszul, franciául, németül, ezzel is könnyítve az értelmezést, hogy ha valamelyik honfitársunk szeretne élni ezzel a lehetőséggel, és nem tud megfelelően magyarul olvasni, akkor tudja elolvasni az adott ország, a fogadó ország nyelvén is.

Varga László és Mesterházy képviselőtársam szintén ilyen rendszerszintű visszaélésekről beszélt. Nekik is azt szeretném mondani, hogy maradjunk a realitás talaján, és ne fessünk rémképeket az égre, ne próbáljuk lejáratni a rendszert, ne vizionáljunk, ahogy a státusztörvény kapcsán 23 millió románt, ahogy egyszer már megtettük. Tehát, mondjuk azt, hogy a jogszabály kitűnően vizsgázott, több százezer határon túli magyar élt jogszerűen élt ezzel a lehetőséggel, és volt néhány visszaélés, ezekre a törvény szigorával le kell sújtani.

Ez a módosítás pedig néhány technikai részlet módosítása, ami előttünk van, semmiképpen nem kell azt állítani, hogy a rendszerszintű visszaélések miatt született ez a jogszabály, és emiatt van szükség erre a módosításra. Aztán hogy terrorizmussal meg egyéb veszélyekkel hozzuk összefüggésbe, megint azt gondolom, hogy egy nagyon rossz üzenet a határon túli magyarok részére, tehát maradnék azon a talajon, hogy ez egy nagy sikere a magyar közigazgatásnak. Nagyon nagy dolog volt az, hogy konszenzus volt, néhány szélsőséges DK-s képviselő kivételével mindenki megszavazta az állampolgársági törvényt, tehát konszenzus volt ebben a magyar közéletben.

Én főkonzulként mindig elmondtam és büszkén mondtam, hogy úgy érzem, mögöttem van a teljes anyaország, amikor Csíkszeredában dolgoztam, hiszen konszenzus van a jogszabály mögött, és fontos lenne, hogy ez a konszenzus megmaradjon. Hiszen ez magyar nemzeti ügy, más országok parlamentjében, ha ilyen vita van, általában mindenki egységesen, minden párt képviselője dicséri a jogszabályt, és örvend annak, hogy van ilyen lehetőség, hogy a nemzet tud gyarapodni, tud nőni. Sajnos nálunk, Magyarországon mindig az van, hogy sok párt azzal próbál politikai tőkét kovácsolni magának, hogy egymásnak uszítja magyart a magyarnak. (Dr. Gyüre Csaba: Legfeljebb ti.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Most megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, Jobbik.

BENCSIK JÁNOS (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Hogy is mondjam, belekapaszkodom akkor Zsigmond Barna Pál képviselő úr utolsó mondatába: magyaroknak a magyar ellen uszításának DK-s hagyományait, tisztelt képviselőtársam, önök folytatják, amikor folyamatosan hazaárulózzák a magyar ellenzéket, és teljesen függetlenül attól, hogy milyen ügy van, az önök médiáján keresztül, amely ontja magából a hírhamisításokat, azt próbálják beleverni a külhoni magyarok fejébe, hogy egyedül a Fidesz a nemzeti párt, és az összes többi ellenzéki párt hazaáruló, meg bevándorláspárti… (Derültség a kormánypárti sorokban.) Önök is nevetnek, hogy ezek milyen nevetséges állítások. Ezekkel a nevetséges hírekkel próbálják meg átmosni a magyar közszolgálati médiát és az összes olyan médiát olvasó állampolgárok fejét, amelyre önöknek ráhatásuk van. Ez a magyaroknak a magyarokkal való szembeállításának az egyik legvisszataszítóbb, leggyomorforgatóbb példája, és önök ezt évek óta űzik. Az sem zavarja önöket, hogy ez milyen károkat, milyen sebeket okoz magyar-magyar viszonylatban, de lelkük rajta. Pártpolitikai célokra, százezer, egy-kétszázezer szavazat beseprésére lehet, hogy elég, de a történelem előtt majd el kell számolni önöknek a lelkiismeretükkel, hogy megértee az az egy-két mandátum azt, hogy a legsötétebb gyurcsányi hagyományokon magyart a magyar ellen fordítottak és uszítottak. (Dr. Zsigmond Barna Pál közbeszól.) Nem tudok elmenni Nacsa Lőrinc kijelentése mellett sem. Képviselő úr, ön a Jobbik folyamatos gyalázásával volt elfoglalva a felszólalásában, de továbbra sem cáfolta egyik konkrétan megnevezett visszaélést sem. Egyiket sem cáfolta. Nem tudom, például ismerőse önnek Roman Naszirov neve vagy bármelyikőjüknek önök közül. Roman Naszirov az ukrán vámhivatal vezetője volt, 2017-ben bukott le korrupciós vádakkal, és az egész ukrán sajtót bejárta az a szenzációs hír, hogy bizony ott lobogott az ukrán mellett a magyar útlevél is a zsebében. Senki nem tudja, hogy hogyan jutott hozzá, és nem egy ilyen eset van. Az, hogy önök ezeket leseprik, azt mutatja, hogy vagy egyszerűen nincsenek tisztában a tényekkel, erre van kevesebb esély, vagy egész egyszerűen nem hajlandóak szembenézni a valósággal.

(14.50)

Nagyon kérem önöket, hogy amikor mi a visszaélésekre hivatkozunk, akkor ne próbálják meg elvitatni tőlünk azt, hogy alapvetően a kettős állampolgárság intézményének a támogatói voltunk, vagyunk és leszünk. Önök folyamatosan azt csinálják, hogy ha bármilyen kritikával illetjük bármelyik törvényt, megpróbálják ráhúzni az egész ellenzékre, a Jobbikra mindenképp, hogy mi nem vagyunk nemzeti párt, kétségbe vonják a nemzeti elkötelezettségünket, és amikor az érvekkel meg a konkrétumokkal nem tudnak mit kezdeni, akkor jön a gyurcsányozás, meg amit a Nacsa képviselő úr mondott, hogy mi beálltunk a baloldal mellé.

Tudja, képviselő úr, hogy ki állt be a baloldal mellé? Önök, amikor olvasatlanul megszavazták a lisszaboni szerződést ebben a Házban 2010 előtt a szocialistákkal karöltve, önök, amikor Románia EU-s tagságáról a szocialistákkal kéz a kézben 2005-ben megszavazták, hogy Románia úgy lehessen európai uniós tag, hogy semmilyen feltételt, még a magyar kisebbségek minimális kollektív jogainak a biztosítását se kellett megszavazni. Ha van elfogadhatatlan, akkor ez az, képviselőtársaim. Nagyon kérem, hogy ne mutogassanak ránk, és ne gyurcsányozzanak, mert ha valaki vizsgázott és elbukott ezen a vizsgán, amikor a nemzeti érdekkel szemben össze kellett borulni a kormányzó baloldallal, akkor önök voltak ezek.

Nem hagyhatom szó nélkül azt az esetet sem, ami 2010-ben történt, és amit folyamatosan felhoznak, amikor Vona Gábor akkori elnök és frakcióvezető nem ért ide adminisztratív hiba miatt a szavazásra.

Önök ezt megpróbálják szégyentelenül és gátlástalanul a határon túli sajtójukban is  amit a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül sikeresen felvásároltak  beállítani, hogy a Jobbik nem támogatta ezt. Pontosan tudják, hogy a Jobbik a törvényt kezdetektől fogva támogatta, sőt mi magunk szorgalmaztuk.

De ha már ennyire számonkérjük egymáson, hogy a másik képviselői, pártvezetői meg frakcióvezetői hol vannak a fontos szavazásokkor, akkor szeretném önöktől megkérdezni, hogy Orbán Viktor hol volt ma délelőtt. Hol volt ma, amikor arról szavaztunk itt, a tisztelt Házban délelőtt 10 órakor, hogy 2020 legyen a nemzeti összetartozás éve? A Facebook-oldala szerint etiópiai egyházi vezetőkkel találkozott. Akkor most menjünk bele egy ilyen demagóg versenybe egymással, hogy akkor Orbán Viktornak fontosabbak voltak az etióp egyházi vezetők, mint a nemzeti összetartozás? (Közbeszólások a Fidesz soraiból.  Az elnök csenget.) Tessék? Képviselő úr, nyomjon gombot, és akkor mondja el az ezzel kapcsolatos véleményét! Ezt a színvonaltalan vitát, amit önök folyamatosan felhoznak a 2010-es szavazásról, mindannyiszor, amikor felhozzák, ezt meg fogom ismételni. És még arra sem hivatkozhatnak egyébként, hogy Orbán Viktornak a keresztény Európa védése volt fontos, mert amikor például Ferenc pápa történelmi látogatására került sor néhány héttel ezelőtt Csíksomlyóban, akkor tudják, hogy hol volt a miniszterelnök úr? Madridban volt, BL-döntőt nézett. Miközben a történelmi pápalátogatás zajlott, amelyre a magyarok évtizedek óta vártak, és amelynek önmagán túlmutató jelentősége volt, a magyar miniszterelnök valamelyik oligarcha magángépével  már nem tudom fejből, hogy melyiknek, de biztos utána lehet nézni  a futballmeccset nézte a BL-döntőn.

Arra kérem önöket, hogy egymás nemzeti elkötelezettségének a megkérdőjelezése helyett próbáljunk valamennyire az igazság talaján álló, valamennyire vállalható szakmai vitát folytatni egymással. Egyébként holnap jön meg a válasz az írásbeli kérdésemre, amely arra vonatkozott, hogy a miniszterelnök úrnak miért volt fontosabb a madridi BL-meccs, mint a csíksomlyói pápalátogatás, ezt megtudjuk.

Végül, mert utalt Nacsa képviselő úr a felszólalásában Szotyori-Lázár Zoltán, volt szolnoki elnökünk felszólalására. Az a különbség, képviselő úr, hogy Szotyori-Lázár Zoltán ez után a meggondolatlan kijelentés után tudja, mit csinált? Kiállt a sajtó elé, tartott egy sajtótájékoztatót, és bocsánatot kért. Azt tette, ami fájóan hiányzik a mai politikából, hogy ha egy politikus rosszul fogalmaz vagy akaratán kívül megbánt, megsért másokat, akkor odaáll a kamerák elé, feláll, azt mondja, hogy hibáztam, elnézést kérek, nem volt szép, amit mondtam. Ezzel szemben önök ezeket a vádakat vetik fel.

A mai napig nem adtak számot arról, hogy például 1990-ben miért vonultak ki a trianoni megemlékezésről e Ház falai között. Tehát elő lehet venni ezeket az ügyeket, de akkor, azt hiszem, az a minimum, hogy a saját lelkiismeretükkel elszámolnak, számot adnak, bocsánatot kérnek. Bocsánatot kérnek az 1990-es kivonulásért, bocsánatot kérnek Románia uniós tagságának a 2005-ös, feltétel nélküli megszavazásáért, bocsánatot kérnek a lisszaboni szerződés megszavazásáért, és ezután, ha hamut szórtak a fejükre, akkor utána elkezdhetjük egymást kioktatni nemzeti elkötelezettségből. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Bencsik képviselő úr. Megadom a szót Gyüre Csaba jobbikos képviselő úrnak.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt azt hallottuk, hogy nagyon jó volt ez a törvény, amit behoztak, és gyakorlatilag csak elvétve, egy-két száz esetben voltak problémák, és milyen dicső, hogy csak 177 esetben kellett visszavonni ezt az állampolgárságot. Valóban tényadat, és benne van a törvényjavaslat indokolásában is, hogy eddig 177 esetben került ilyenre sor, és ez önök szerint nem tömeges és ez elenyésző. Itt csak az a probléma, hogy ez, ami a felszínre került, ahogy Bencsik János képviselőtársam is elmondta, nemhogy nem a jéghegy csúcsa, hanem a jéghegy csúcsának egy nagyon-nagyon picinyke kis töredéke. Mert az még nem hangzott el talán a mai vitában, hogy miért is jön ide ilyen sok olyan állampolgár, aki megkapja a magyar állampolgárságát, de tulajdonképpen semmilyen köze nincsen Magyarországhoz, nincsenek magyar felmenői, nem akar tartósan ebben az országban élni, és tulajdonképpen csak bizonyos haszonszerzés végett jön ebbe az országba. Ezek a személyek azok, akik nem is tudnak magyarul, mert nincsen kötődésük ehhez az országhoz, pusztán anyagi érdekek fűződnek ahhoz, hogy ők idejöjjenek.

Amikor megnézzük egy-egy választáskor azt, hogy egy-egy lakásba, egy-egy házba, egy-egy ingatlanba mennyien vannak bejelentkezve a választás előtt néhány héttel, akkor furcsa számokat fogunk megkapni Magyarország északkeleti határvidékein. És itt elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről beszélek, különös tekintettel a Beregre, ahol bizony évről évre változik a lakosság létszáma, hol növekszik, hol csökken, és bizony van olyan, amikor egy-két év alatt nemhogy a duplájára, hanem majdnem háromszorosára növekszik a lakosság lélekszáma. Ilyet mondok például Kispalád esetében, ahol 2013-ban 605 lakosa volt Kispalád településnek, 2017-ben pedig 1347.

Mondhatnák önök, hogy ez nyilván a fideszes családvédelmi politika non plus ultrája, hogy ilyen jól mennek a dolgok Kispaládon, csak sajnos nem ez az igaz, hanem az az igaz, hogy ide bizony betelepítenek olyan külföldi állampolgárokat, akik azért kapják meg a magyar állampolgárságot, hogy eljöjjenek majd szavazni, és bizony be kell húzni az X-et. Kire? Nyilván a jelenlegi kormánypártokra; és hogy ez nem száz, és nem kétszáz, és nem ezer, hanem tízezres nagyságrendű ezek száma.

Kikértük az adatokat a helyi önkormányzatoktól, és bizony azt láttuk, hogy sorozatban van olyan, hogy egy-egy lakásban 100-an, 150-en, 200-an, 250-en vannak bejelentkezve. 66 négyzetméteren 170 ember lakik, akik közül valamennyi ukrán nevű, tehát semmi köze nincsen, még fel sem lehet fedezni, hogy valamilyen magyar eredete lenne a neveknek, valamennyien ukrán nevűek, és egy-egy településen 20-30-40 ilyen ingatlan szerepel, ahol száznál nagyobb létszámban vannak bejelentkezve ezek a személyek. Amikor beszélnek velük a szomszédok, vagy beszél velük a postás, akkor kiderül, hogy nem tudnak velük beszélni. Amikor bejönnek a nyugdíjat felvenni Magyarországra havonta egyszer  mert ez is egy nagyon lényeges szempont, amit önök szintén elnéznek becsukott szemmel, hogy sok ezren, akár tízezren felveszik a magyarországi nyugdíjat, és nem annyit kapnak, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nyugdíjasok, akiknél bizony 80-90 ezer, esetleg 100 ezer forint az átlagnyugdíj, hanem ennek a többszörösét, kétszeresét és háromszorosát veszik fel, és amikor ezeket a nyugdíjakat felveszik ezek az emberek, akkor bizony hoznak magukkal egy tolmácsot, hogy tudjanak beszélni a postással, hogy át tudják venni ezeket a nyugdíjakat. És ezeknek az embereknek itt van állandó bejelentett lakcíme, van magyar útlevele, van magyar állampolgársága, csak éppen semmilyen közük nincsen Magyarországhoz, csak éppen egy szót nem tudnak magyarul, nem is akarnak megtanulni, és ahogy a szomszédok elmondják, ők nem is látnak ilyen mozgást, hogy ebbe az ingatlanba százan, kétszázan járnának nap mint nap, nem jön ide senki. Nem jön senki, legfeljebb, amikor a nyugdíjfelvétel van, akkor jönnek ide, egyébként pedig magyarul nem tudnak.

Én ezt döbbenetesnek tartom, hogy önök még beleírják ennek a törvénynek az indokolásába azt, hogy már 177 esetben visszavonásra került az állampolgárság. Nem 177 esetben, hanem több ezer esetben kellene. És nyilván az is egy nagyon fontos dolog, hogy ennek a törvénynek egy csomó pozitív vonzata van. Igenis szükség volt annak idején arra, hogy megadjuk az állampolgárságot a határon túli magyar testvéreinknek, igen, azt gondolom, hogy ezzel minden józan gondolkodású magyar ember egyetértett, és igenis hiszek abban, hogy ez annak idején a Jobbik nyomására történt meg.

(15.00)

Az, hogy előtte mik voltak: megosztottak voltak a Fideszen belül az álláspontok. Egy biztos: itt egy párt volt 2010-ben, amelyiknek mindig következetesen egységes volt az álláspontja, az pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Mindig leszögeztük azt, hogy igenis meg kell adni az állampolgárságot.

Én emlékszem a 2004. december 5-ei népszavazásra, amikor a Magyarok Világszövetsége hozta a plakátokat, a szórólapokat. És hová hozták? Csak az akkori MIÉP-esekhez vagy más nemzeti radikális személyekhez hozták, mert azt mondták, hogy sajnos a Fideszben nem tudunk megbízni, ők nem fogják biztosan, teljes szívvel támogatni ezt a népszavazást. Talán ha támogatták volna, akkor eredményes lett volna a népszavazás, de sajnos akkor nem lett eredményes, és ez pontosan Magyarországnak az egyik szégyenfoltja is. De innentől kezdve a Jobbik, a megalakulásától kezdve teljesen következetesen kiállt emellett.

Önök voltak azok, akik például a szavazati jogot sem akarták megadni a határon túli magyaroknak, csak amikor a politikai haszonszerzést látták benne, akkor, amikor látták, hogy a határon túli magyarok a felmérések alapján majd önökre fognak szavazni, persze, egy kicsit megtámogatva a helyi médiát, hogy itt bizony a Fidesz az egyetlen olyan párt, amelyik nemzeti párt, az összes többi hazaáruló  ezt kellett fújni mindenütt, mindenkinek azért, hogy önök mögött meglegyen a támogatottság. Nyilván ezzel szerezték meg a határon túli magyar szavazatoknak a többségét, és ez hozta azt, hogy bizony itt a réseken átsurrantak ezek az ezrek, adott esetben akár tízezrek is, akik jogosulatlanul jutottak hozzá a magyar állampolgársághoz.

Ezt a törvényjavaslatot, ami most módosításra és benyújtásra került az önök részéről, már az elején be kellett volna nyújtani, ez már nem tudom, hány évet, de nagyon sok évet késett az önök részéről. Hiába mondják, hogy miért nem a Jobbik mondta, miért nem mondtuk. Mi akármit mondtunk önöknek az elmúlt kilenc esztendőben, mondhattunk bármit, egy biztos: 99,9 százalékban önök azt minden esetben leszavazták, bármilyen javaslatunk volt, önök mindent leszavaztak.

Ha már itt a kereszténységet szóba hozta Nacsa úr, akkor hadd mondjam el, hogy például önök voltak azok, akik az Alaptörvény vitájában leszavazták azt a jobbikos javaslatot is, ami szerint belekerült volna az Alaptörvénybe, hogy Magyarország keresztény állam. Nagy felháborodással szavazták le annak idején, mégpedig 2010. november 16-án  mert azt fogják mondani, hogy ez nem is történt meg , az akkori alkotmány-előkészítés során szavazták le. Tehát ilyen dolgok történtek annak idején, és a Jobbik volt az, amelyik mindig következetesen ugyanazon politikát folytatta.

Felhozta még Nacsa úr, Nacsa képviselőtársam azt is, hogy bizony mi nem szoktuk megnézni, hogy ez a kormány mennyit segít a határon túl. Hogyne néznénk már meg? Nálunk sok képviselő foglalkozik ezzel, sőt külön kabinet van, amelyik pontosan ezzel foglalkozik, a határon túli magyarsággal. Önök nagyra vannak, hogy ilyen programot indítottak be, olyan programot indítottak be. Persze, igen, mindent állami pénzből. A mi pénzünkből, az adófizetők pénzéből. A Jobbik még nem volt kormányzati pozícióban, nyilván nem tudják megítélni, hogy mi milyen segítséget nyújtanánk a határon túli magyaroknak, mi milyen programot dolgoznánk ki a határon túli magyarok számára.

De mi egyet tudunk, és egyet tettünk eddig is: az erőnkhöz képest mindig maximálisan segítettük a határon túli magyarokat, de mi nem az állam pénzéből, hanem a saját pénzünkből. Annak idején például, amikor a beregszászi főiskola felújítása volt, minden egyes jobbikos országgyűlési képviselő 50 ezer forintot fizetett be a saját pénzéből azért, hogy cserepeket vásárolhasson a főiskola, és folyamatosan segítettük akár a középiskolákat, akár a helyi iskolákat, akár az óvodákat  nem állami pénzből, nem európai uniós pénzből, hanem a saját fizetésünkből, amit mi adtunk össze. Erre önöktől még soha nem hallottam semmifélét, hogy önök is ugyanígy tettek volna, mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom. (Dr. Vitányi István: Nem dicsekszünk vele.) Vagy például nem kérkedni akarunk vele, de folyamatosan segélyszállítmányokat szerveztünk és vittünk, amit megint nem állami pénzből, nem állami finanszírozásból oldottunk meg. Tehát ha valaki igazán próbál tenni az erejéhez képest, akkor azt elvitatni, Nacsa képviselőtársam, a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól egyáltalán nem lehet.

(Az ülés vezetését Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke veszi át.)

Mindezek alapján, visszatérve a törvényre, mert egy kicsit tágra nyúlt ez a vita és egy kicsit nemtelenné is vált szerintem, azt kell látni, hogy valóban fontos az, hogy szigorítsunk ezen a jogszabályon. Valóban szükség van arra, hogy próbáljuk meg lezárni a kiskapukat, csak ezt nem most kellene, hanem sokkal korábban és sokkal keményebben kellene lezárni ezeket a kiskapukat. Igenis, aki jogosult a magyar állampolgárságra, aki jogosult arra, az igenis kapja meg, és méltóan kapja meg, ne méltatlan körülmények között. Mert ha azt nézzük, ott van például, felemlegették a kárpátaljai magyarokat: aki megkapja a magyar állampolgárságot, hogyan kell neki átjönni a határon? Milyen méltatlan körülményeket biztosítanak a határon, amikor háromórás várakozás van odafelé, háromórás visszafelé? Néha nyolc-tíz órába kell belecsúszniuk, amikor olyan módon kutatják át az autókat, hogy gyakorlatilag mindenki bűnözőnek érzi magát, aki odakerül, és rettegve megy a határra, ugyanúgy, mint annak idején a szocializmus idején. Nyilván ezen is változtatni kellene.

Sok olyan dolog lenne még, amelynél csak politikai akaratra lenne szükség ahhoz, hogy a magyar-magyar kapcsolatok tovább javuljanak a határnak a két oldalán. Sokszor azt látom, hogy pontosan ezek azok, amelyek nem kerülnek pénzbe, hanem éppen csak szándéknak kellene rá lenni, azok nem valósulnak meg ma sem.

Azt gondolom, hogy ma is sokat tehetnénk a határon túli magyarokért. Többek között nem azzal, hogy kinyitottuk, hogy akár bűnözők és mindenféle elemek beköltözhessenek Magyarországra és megkaphassák a magyar állampolgárságot, hiszen azok, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek, akinek a nagyapja, a dédnagyapja, a nagymamája magyar volt, az nyilván jogosult rá, és meg is fogja kapni a magyar állampolgárságot. Hanem itt azokkal van probléma, akik tömegesen, ezrével kapták meg, akár tízezrével kapták meg az állampolgárságot úgy, hogy semmilyen közük nem volt, semmilyen magyar felmenőjük nem volt, és semmilyen magyarnyelv-ismerettel nem rendelkeztek.

Én örülök neki, hogy legalább egy picit most módosul a törvény. Nyilván támogatni fogjuk, mert bármennyiben is javít, ha csak egy kicsit is javít egy törvény, akkor azt támogatandónak tartjuk, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom azokat meg szokta szavazni, nem úgy, mint a Fidesz, amelyik a jobbikos javaslatokat, hogyha egyetértene is vele, akkor is leszavazza. Mi szoktuk azért támogatni a jó javaslatokat, de erre már sokkal hamarabb lett volna szükség. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK : Köszöntöm képviselőtársaimat. Köszönjük, képviselő úr, a felszólalást. Mesterházy Attila képviselő úr jelezte hozzászólási szándékát. Öné a szó.

MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most már értem, hogy miért áll így a baloldal, mert hol a Jobbik áll mellénk, hol meg a Fidesz (Derültség.), úgyhogy így most már tudom, hogy a sikertelenségünk oka az lehet, hogy valaki mindig mellénk áll, és így nem tudjuk a saját politikánkat képviselni.De a viccet félretéve, azért annyit hadd tegyek még hozzá, hogy itt nekem úgy tűnt Bencsik képviselőtársam hozzászólása alapján, hogy ez a néppártosodás egy kicsit megbicsaklott, mert most mintha visszatértünk volna egy kicsit a korábbi NATO-t és EU-t kritizáló jobbikos hozzászólásokhoz. Nincs ezzel semmi gond, csak a lisszaboni szerződés és sok minden más azért szerves része a magyar EU-s csatlakozásunknak. De ezt inkább csak a vicc kedvéért hadd tegyem hozzá.

A másik: Zsigmond képviselőtársamnak a hozzászólása indított arra, hogy még egyszer szóljak. Ön azt mondta  vagy lehet, hogy talán ezt Nacsa képviselő úr mondta; nem baj, majd eldöntik , hogy önök betartják minden ígéretüket. Ez nagyon tetszett. Tehát a négyszeres egészségügyi dolgozói béremelést is biztosan betartották, az ingyenes felsőoktatást is betartották, ami nélkül a miniszterelnök nem kaphatott volna diplomát a saját szavai szerint, vagy éppen, mondjuk, egy külpolitikai témát hadd említsek, hogy nem leszünk a Gazprom legvidámabb barakkja, se nem leszünk Putyin pincsijei itt Európában. Tehát nagyon sok olyan ígéretük volt, amit valóban betartottak, de ebben talán a leginkább eligazító az a WikiLeaks, amely szerint Orbán Viktor egyszer azt mondta az amerikai nagykövetségen, hogy ne azt nézzék, amit mond, hanem amit csinál. Ez mind-mind arra utal, hogy önök komolyan veszik a szavukat és amit ígérnek.

Illetőleg, csak hogy még egy kicsit fokozzam az örömüket, az ígéretbetartás végett meg a témához kötődően is néhány idézetet hadd hozzak, nem önöktől, ez tény és való, hanem más fideszes képviselőktől.

Így hangzik az első idézet: „Ha most nyerni tudnánk, és utána ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre eldőlne…” – Mikola István, 2006. március. Csak annyi, hogy nem volt szándékuk a szavazással kapcsolatban semmit sem kezdeni.

A másik idézet, ugyanebben az évben egyébként, 2006-ban: „A határon túliak nem kérnek választójogot, ezért a Fidesz sem kívánja ezt biztosítani számukra.”  Szijjártó Péter.

„Soha nem kapcsoltuk össze a magyar állampolgárság kérdését a választójog ügyével, a két dolog nem kezelhető együtt.”  Martonyi János, 2006.

„A Fidesz elképzeléseiben nem szerepel, hogy a kettős állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon a határon túli magyaroknak.”  Répássy Róbert, 2010. május.

„A határon túli magyarok egyéni kérelem alapján kapnak magyar állampolgárságot, és ez nem fog magyarországi választójoggal járni.”  Martonyi János, 2010.

„Az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan, ám ahhoz, hogy valakinek teljes szavazati joga legyen, magyarországi lakcímmel kell rendelkeznie.”  Semjén Zsolt, 2010.

(15.10)

„Az tekinthető csak biztosnak, hogy minden magyar állampolgárnak lesz választójoga.”  Gulyás Gergely, 2011. augusztus.

Na, hát ennyit arról, hogy hogyan változott az önök álláspontja, véleménye adott esetben egy adott kérdésről is, miközben természetesen önök minden ígéretüket betartják  vagy nem.

A rendszerszerű visszaélésekről én nem beszéltem, nem veszem magamra. Azt mondtam, hogy van egy rendszer, amiben vannak hibák, és ezeket a hibákat kellene korrigálni. Értem Zsigmond képviselőtársamat  de valószínűleg lehet, hogy a szemüvegébe most egy rózsaszín lencse került , de mi azért nem látjuk ezt ennyire fényesen, hogy kitűnően vizsgázott a rendszer, és ha megengedi, akkor még nekünk hadd ne legyen kötelező ugyanúgy gondolni, ahogy ön gondolja. Értem én tehát, hogy ön szerint ez egy fantasztikus, 110 százalékos rendszer. Szerintünk nem. Ezért kell változtatni, de szerintem ezt önök is így látják, mert különben nem hozták volna be ezt a szabályozást ide a parlamentbe.

Hozzáteszem egyébként, hogy a belügyminiszter úr nekem egy válaszában azt mondta, hogy nagyon sok esetben még nem derült ki az, hogy csalással szerzett valaki magyar dokumentumokat, magyar állampolgárságot. Az ő állításuk szerint ez akkor fog kiderülni, amikor lejár az adott okmány, és újra mennek majd meghosszabbítani ezt a dolgot, tehát magyarul, könnyen lehet, hogy számos olyan eset van  nem tudom, hogy ez 500, 5000 vagy 50 000 , ami később fog kiderülni, hogy valaki ezt csalárd módon szerezte meg, és ezáltal adott esetben mégiscsak voltak azért szisztematikus visszaélések ezzel a rendszerrel kapcsolatban.

Az utolsó megjegyzés, amivel zárnám a hozzászólásomat: azt tetszett említeni, hogy vannak olyanok, akik a magyart a magyarral ugrasztják össze, és itt szúrós szemmel a baloldalra vagy ránk nézett, vagy éppen, nem tudom, lehet, hogy a Jobbikra is. Csak úgy kérdezném tényleg költői kérdésként, hogy azt értie a magyar magyarral való összeugrasztása alatt, hogy mondjuk, az MKP-t a Híd-Mosttal állítják folyamatosan szembe a Felvidéken, az RMDSZ-t a Néppárttal vagy a Magyar Polgári Párttal, amíg ki nem derült, hogy ezek életképtelen egységek, és csak az RMDSZ képes stabilan a lábán állni, vagy a KMKSZ-t az UMDSZ-szel, vagy adott esetben a Vajdaságban az ottani képviseleteket egymás ellen.

Tehát én azt gondolom, hogy akik tudatosan és szisztematikusan exportálják a magyar belpolitikai megosztottságot a határon túlra, azok egyébként önök voltak, egészen addig, amíg ki nem derült a számukra, hogy nem sikerül lenyomni adott esetben az RMDSZ-t, vagy más, akkor éppen az önök számára nem nagyon tetsző, kinti, határon túli magyarokat képviselő legitim pártokat vagy mozgalmakat.

De azzal egyetértek, hogy az volna a helyes egyébként, ha a határon túli politika nem arról szólna, hogy hogyan lehet bárkit bárki ellen kijátszani. Mint ahogy az sem lenne nagy baj, ha valaki tisztességgel szól hozzá egy ügy mellett, akár jelezve az anomáliákat, de a nagy képpel egyetértve akkor azokat meg, legyenek szívesek, ne hazaárulózzák folyamatosan! Nem önök mondták, félreértés ne essék, de azért nekem is rosszulesik, hogy engem ugyanabba a körbe sorolnak be adott esetben néhány hozzászólás kapcsán, ahova esetleg néhány DK-s hozzászólás alapján lehet besorolni bizonyos politikusokat.

Én egészen mást gondolok a magyar nemzetpolitikáról. Akkor is mást gondoltam, amikor egy pártban voltunk, hát még azóta, mióta nem vagyunk egy pártban.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, így az az általános vitát lezárom. Megadom a válaszlehetőséget Tuzson Bence államtitkár úrnak.

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Itt hallgatva a vitát, nagyon örülök annak, hogy végül is Zsigmond Barna képviselőtársunk is hozzászólt ehhez a vitához, mert nála autentikusabb személy ebben a kérdésben nem nagyon van, hiszen Csíkszeredában ő főkonzulként, amikor ő volt a főkonzul, abban az időszakban 200 ezer magyar ember kaphatta meg a magyar állampolgárságot. 200 ezer magyar ember. Most már 300 ezer egyébként a Csíkszeredában kiosztott magyar állampolgárságok száma. Nem hiszem, hogy az erdélyi, a székelyföldi magyarok szívesen hallgatták volna ezt a vitát, ami olyan köntösbe bújtatta be esetenként a magyar állampolgárság és a kettős állampolgársági intézmény támadását, ami egyébként bűncselekmények mögé akarta ezt az érvelést elbújtatni.

Képviselőtársaim! Magát az intézményt semmiképpen se támadják! Szocialista képviselőtársam mondta az előbb az imént, hogy mi ez a rohamtempó, hogy rohamtempóban egymillió ember megkapta a magyar állampolgárságot. Hogy lehet rohamtempónak nevezni azt az időszakot, amikor 1921-től kezdve ezek az emberek elvesztették az állampolgárságukat? Végre volt egy jóvátétel, és ennek a jóvátételnek a keretében egymillió magyar ember visszakaphatta az állampolgárságot. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokban.)

Hogy vannak bűncselekmények? Hogy vannak bűncselekmények, meg vannak bűncselekmény-kísérletek? Hölgyeim és Uraim! A magyar állampolgárság értékes állampolgárság. Értékes állampolgárság, és ne legyenek illúzióink! Mindig lesznek bűnözők, mindig lesznek olyanok, akik megpróbálják kijátszani a szabályozást. Nemcsak az állampolgárság kérdésében, hanem más esetekben is. Mondjuk azt, hogy a magyar polgári törvénykönyvünk, ami gyakorlatilag ugyanolyan szabályozás mellett, más törvények keretében, de azért egy évszázada ugyanúgy szabályozza a tulajdonjog sérelmét, azért, mert egyébként egyesek lopnak, azért a magyar törvénykönyv, a polgári törvénykönyv rossz? Nem rossz. Nem ebből kell kiindulni, hölgyeim és uraim!

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabályozás, ami egyébként a magyar állampolgárság tekintetében, mint mondtam, egy stabil szabályozás, egy jó szabályozás. Azonban mindig oda kell arra figyelni, hogy a technika szintje hogyan változik, és az adott technika szintjén hogyan lehet a jogrendszert, a különböző jogintézményeket a lehető legjobban védeni; így az egyik legfontosabb értékünket is, a magyar állampolgárságnak az értékét.

És amennyiben egyébként bűncselekmények vannak, akkor azokat a bűncselekményeket fel kell deríteni, el kell indulni az elejétől. Meg kell nézni a végéig, hogy valóban mi okozta ezeket a bűncselekményeket, kik voltak az elkövetők, és nézzük meg, hogy az adott technika szintjén mit tehetünk meg például az ujjlenyomatokkal kapcsolatos vizsgálatok esetében, ahova most a technikai szint már felfejlődött; mit tehetünk meg egyébként a személyi igazolványok esetében, ahol most már csipes személyi igazolványok vannak, tehát az azonosítás is egész más szinten lehet, mint amilyen korábban volt; mit tehetünk meg annak érdekében, hogy a lehető legjobban és legszélesebb körben szabályozzuk nemcsak ezt a jogterületet, hanem más területeket is.

A világ nem fog megállni, nem lesz soha olyan, hogy hoztunk az 1990-es évek elején egy szabályozást, és az a szabályozás, mondjuk, még ötven év múlva is ugyanolyan jó szabályozás lesz a büntető törvénykönyv szempontjából és a bűncselekmények szempontjából. Mindig figyelemmel kell kísérni ezt a szabályozást.

Ez a legfontosabb ebben a jogszabályban. Követni kell az élet kihívásait. Ha vannak bűncselekmények, ha van olyan eset, amikor a technika megfelelő szintjén ez ellen lehet küzdeni, akkor bizony ez ellen küzdeni kell.

Szocialista képviselőtársaimtól meglepő volt ez a mostani hozzászólás, és a kettős állampolgárság szeretetének képét próbálták bemutatni, de azért felhívom mindenki figyelmét, hogy annak idején a népszavazás idején, december 5-én ők hogyan kampányoltak. Az akkori MSZP-elnök, akit éppenséggel akkor szocialista pártiként Gyurcsány Ferencnek hívtak, bizony az élén állt annak, és van olyan képviselőtársunk a szocialisták között, aki bizony plakátarca is volt ennek a kampánynak; ők pont azért kampányoltak, hogy Magyarországon ne legyen kettős állampolgárság.

Ilyen körülmények között mennyire lehet hiteles az a felszólalás, amit megtettek? Ők voltak, akik a leginkább amellett álltak! És utána politikai okokból  mert megijedtek a választási vereségtől  döntöttek úgy 2010-ben, hogy egyébként nem mindegyikük, de majdnem mindenki megszavazza közülük ezt a jogszabályt. De ez nem belső indíttatás, amikor egy országot próbáltak meg korábban megtéveszteni ebben a kérdéskörben!

És kedves jobbikos képviselőtársaim, azt azért engedjék meg, hogy megjegyezzem, hogy bármit lehet mondani, de azért amikor a nemzet szempontjából ilyen jelentős szavazásról van szó, egy ilyen jelentős szavazásról, ami szimbolikusan adja vissza a magyar embereknek azt a jogot, hogy magyarnak tekinthessék magukat  és ennél többet mondok, azt a fogalmat, hogy Magyarország változtatja meg, mert innentől kezdve minden magyar ember közösségévé válhat ez az ország, és nem egy határok által körbezárt területté , egy ilyen jelentőségű szavazásnál, aminek ilyen szempontból dogmatikai jelentősége is van, egy pártnak az elnöke, a Jobbik elnöke nem jön be a szavazásra.

(15.20)

Összesen nyolc ilyen képviselő volt az akkori nagy parlamentben; a mostaninak majdnem kétszerese volt az Országgyűlés létszáma. Aki nem jön be erre a szavazásra és nem szavaz, arról nem mondhatunk mást, mint hogy egy ilyen negatív gesztusnak bizony szimbolikus jelentősége van. (Dr. Gyüre Csaba: Annak idején ti is kivonultatok a Trianon-megemlékezésről!) Szimbolikus jelentősége van!

Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy még egy kérdésről beszéljek, mert képviselőtársam valószínűleg nem volt itt tegnap, amikor a miniszterelnök úr azonnali kérdésekre válaszolt, s az azonnali kérdés keretében elmondta, hogy a magyar alkotmányozás és az alkotmányjogi szabályozás értelmében a miniszterelnök és a köztársasági elnök egy helyen, egy időben külföldön nem lehet. Ennek megfelelően ha a köztársasági elnök ott van, akkor a miniszterelnök nem tud ott lenni ezen a helyen. Ilyen alkotmányos szabályozás van, egyébként ennek az alkotmányos szabályozásnak van értelme. De mégis ez a jogi helyzet, és ezt a jogi helyzetet sajnos ilyen szempontból figyelembe kell venni.

De ne keverjük össze, mondom, azokat a szabályokat, amelyek a magyar állampolgárságra vonatkoznak, a magyar állampolgárság megerősítésére vonatkoznak, a magyar állampolgárság presztízsének megerősítésére vonatkoznak azzal, hogy pár évvel ezelőtt milyen körülmények között, hogyan hozott az Országgyűlés szabályokat. Az akkori szabályozás egy korszerű szabályozás volt. De mindig figyelni kell azt, amire utaltam, hogy az idő hogyan változik, és hogyan tarthatjuk fenn egy szabályozás folyamatos korszerűségét. Be kell építeni a tapasztalatokat, hogy mit láttunk a bűncselekmények esetében, és a bűncselekményeket a lehető leghatározottabban üldözni kell. Ezt mondom úgy is, hogy én mint államtitkár felelek az állampolgársági ügyekért. A lehető leghatározottabban üldözni kell az ilyen típusú bűncselekményeket, de figyelni kell arra is, hogy a szabályozásunk a kor követelményeit folyamatosan kövesse.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy dolgot azért kihallottam a mai vitából, a mai beszélgetésből: annak ellenére, hogy a múltat finoman szólva másként látjuk ezekben a kérdésekben, számíthatunk arra, hogy az országgyűlési képviselőink, akár kormánypárti oldalról, akár ellenzéki oldalról annak a felelősségnek a tudatában szavaznak, hogy ez egy jó szabályozás, olyan szabályozás, amely erősíti a magyar állampolgárságot, a magyar állampolgárság presztízsét. Szeretném arra kérni képviselőtársaimat, hogy a lehető legszélesebb körben támogassák ezt a szabályozást, mert ez minden magyar embernek, magyar állampolgárnak jó, nekünk, országgyűlési képviselőknek pedig kötelességünk erősíteni a magyar állampolgárság intézményét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   65-76   77-98   99-110      Ülésnap adatai