Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során kiderült, hogy a törvény módosítása indokolt. Az, mert egy adott földrészletre irreálisan magas a tulajdonosok száma, mindemellett alacsony a tulajdoni hányad. A kényszerközösségek csak fokozták a kezelhetetlen mértékű tulajdoni hányadból adódó problémákat.

A tulajdonos nem tudta birtokába venni tulajdoni hányadát. Ez a legfontosabb cél, hiszen a tulajdonos tizenegy évvel a rendszerváltás után így végre termőföldjéhez juthat. Egyrészt megoldja a törvény a kiadatlan részaránytulajdont, másrészt az osztatlan közös tulajdon közösségét rendezi. Lehetőség szerint a legjobb földterületeken kell kezdeni a földek kiadását. Ez nagy vitát és sok problémát vetett fel elsősorban az ellenzék oldaláról, ez azonban nem jelent protekciót, kijátszást, mert sorsolás előzi meg. Egyébként is korábban is a legjobb hellyel lehetett kezdeni - nem is értjük igazából, hogy mi volt itt a probléma.

Az állam a határidőig be nem nyújtott, illetve a határidőig benyújtott kérelemre kiméri az önálló ingatlant, önálló ingatlanná alakítja a földet. Miért baj ez? Így volt ez a kárpótlás során is. Miért baj, ha ezekkel a tulajdonosokkal is így járunk el?

Nem állja meg a helyét, a gyakorlat ugyanis mást mutat, az, hogy a technikai felszereltség és az idős kor, az ici-pici vagy kicsi-pici - ha jól emlékszem, így mondta Simon képviselőtársam - birtokocska volt az akadálya a földhöz jutásnak. Nem! Nem engedték, hogy birtokba vegye - ez volt az akadálya.

A vélemény, miszerint hogy ingyen és a legjobb föld, ez esetleg jogi problémákat is felvet: azt gondolom, hogy ez nem igaz, hiszen a sorsolás ezt kizárja. Tehát nem hiszem, hogy ez jogi problémákat fog majd felvetni.

Felvetették azt, hogy az államnak, az állami szervezeteknek ügydöntő szerepe van - ez sem igaz - abban a kérdésben, hogy hol kezdjük a kimérést. Kezdhetjük a táblának bármelyik részén, a délin, az északin, a keletin, a nyugati oldalán, ha sorsolás van, akkor majd arra esik, aki éppen a sorsolásban oda jutott. Ez ismét egy mondvacsinált probléma.

Az ellenzék az előző törvényjavaslatoknál kardoskodott a tulajdon, sőt a haszonbérlő jogáért - nagyon helyes, ehhez egyébként ragaszkodjunk is -, amely sérül. Most viszont attól fél, hogy a tulajdonos megkapja a jogos tulajdonát. Igazából nem értem a kettő közti összhangot, miközben itt a tulajdoni rendezésről van szó. Igaz, itt is el kell mondanom - egyébként a jegyzőkönyvből vettem ki ezeket a dolgokat, tehát vissza tudjuk olvasni, képviselőtársaim -, hogy a vita végére valamennyire már közeledtek az álláspontok a tulajdonjogot illetően, a rendelkezési jogot illetően; hozzáteszem, az előbb is nyilvánvalóan egy szűk részre értettem, hogy közeledtünk egymáshoz.

Viccesnek tűnő megjegyzés volt a bizottsági ülésen, mely szerint a kormány a karógyártó kft.-ket privilegizálná. Azt gondolom, hogy ez vicces. Ha valakit tulajdonhoz akarunk juttatni, és a tulajdont, a földtulajdont karóval lehet kijelölni, ahhoz kell a karó, és nem hiszem, hogy itt karógyártó kft.-kről lenne szó. De miért baj ez? Ez egyébként mindig így volt: amely földdel önök rendelkeznek ma, ezt is ugyanígy jelölték ki, karóval - most már azt is tudjuk, hogy ebből meggazdagodtak néhányan mint karógyártók.

A mai törvény szerint is kérheti a tulajdonos és kimérik. Akkor mi itt a probléma, tisztelt képviselőtársak? Az, hogy ez nem ment. Nagyon sokan éltek panasszal, a törvény most segít ezen problémák orvoslásában, garanciákat épít be. Véleményünk szerint - ezt önök is állították - ez 3 százalékot, a mezőgazdasági terület, a szántóterület 3 százalékát érinti. Miért is veri szét a mezőgazdaságot ez a 3 százalék? Dehogy veri szét! Arról van szó, hogy az itt élő, itt tulajdonnal rendelkező tulajdonosok hozzájutnak a jussukhoz.

Aki a határidőt elmulasztja - a törvényben ez nagyon lényeges pont -, az a nemzeti földalapból kérhet földet, és ami egy pluszelem: kérheti pénzben. Ez nagyon lényeges és nagyon fontos eleme a törvényjavaslatnak.

A nemzeti földalapba egyébként azok a földek kerülnek, amelyeket nem voltak hajlandók kiméretni a szövetkezetek. Azt gondolom, hogy ezzel ismét nincs nagy probléma.

Tisztelt Képviselőtársaim! Arra kérem önöket, segítsünk abban, hogy az önálló gazdálkodásban a tulajdonosok hozzájuthassanak jogos tulajdonukhoz. A környezetvédelmi bizottság 10 igen szavazattal, 4 nem szavazat mellett ehhez kíván segítséget nyújtani, amikor általános vitára alkalmasnak tartja ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)