Felszólalás adatai

GAZDAG JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság az elmúlt heti ülésén tárgyalta a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése témakörű törvénytervezetet. A vita után többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság. Ez a vita, a költségvetési napirendeket figyelembe véve, nem volt túlzottan megterhelő, itt már elhangzott a többi bizottság részéről is ugyanez a megállapítás, azonban sok érdekes dolog hangzott el a vita során.

(16.50)

Itt is említése történt már, hogy a törvénytervezet tartalma a XIX. század óta a legnagyobb magyar fejlesztés, ami egy térség árvízvédelmi biztonságát jelenti. Erre a nagyságra jellemző, ha össze akarjuk hasonlítani más területekkel, hogy az EU-támogatással megvalósult eddigi legnagyobb ilyen jellegű beruházás, amelyben hat ország működött közre - Svájc, Németország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, és ezt a programot IRMA-programnak nevezik -, ehhez képest a reaktivált ártér három és félszeres lesz a terv folyamán, és az összes befogadóképesség hétszerese lesz annak a programnak, amit, mint mondtam, EU-támogatással hajtottak végre.

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének lényege - mint ahogy már elhangzott -, hogy nem a klasszikus töltésemelési módon kívánja a biztonságnövelést elérni. Ez azért nagyon érdekes dolog számomra - és ezt elmondtam a bizottsági ülésen is -, mert én Makón néhány száz méterre éltem a töltéstől, és volt ott komoly árvíz; a '70-es a makói buzgár miatt országos hírűvé vált. Ez után az árvíz után lényegesen megmagasították a töltést. A mi számunkra élvezetes volt, hiszen a magasabb töltésről jobban lehetett csúszkálni, de amikor felnőttem és beszéltünk erről a töltésről, és elmondták, hogy annak magassága Makó talajának viszonyait figyelembe véve a legalacsonyabb részen épült templom tornyával vetekszik, akkor bizony elgondolkodtam, hogy mi is történik, ha ez a gát átszakad. Hála istennek, azóta még nem volt olyan árvíz, ami ezt kipróbálta volna.

De tudom, hogy Csongrádon és Szentesen is hasonló a helyzet, ezért nagyon fontos, hogy nem a töltések magasításával oldjuk meg a problémát, hanem más, ennél sokkal biztonságosabb megoldásokat találunk. Ez nem légből kapott ötlet, hiszen az ENSZ EGB, a fenntartható árvízmentesítés irányelvei és az EU “árvízmegelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés, legjobb gyakorlatö dokumentuma figyelembevételével történt a terv elkészítése, amely a mentesített ártér bevonásával és a nagyvízi meder lebocsátóképességének növelésével oldja meg a nagy mennyiségű víz elvezetését.

Mint ahogy szóba került, a terv egyben vidékfejlesztési programot és természetvédelmi programot is megvalósít, és nem az a lényeg, hogy a folyóvíz minél hamarabb elhagyja az országot, hanem az, hogy minél többet megtartsunk ennek érdekében, hogy a folyóvíz melletti területek biztonságosak legyenek.

Az ilyen jellegű törvényjavaslat, amely speciális rendelkezéseket tartalmaz, nem előzmény nélküli, hiszen a 2000. évi XL. törvény a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére, illetve a 2003. évi LX. törvény a 4-es metróról és a 2003. évi CXXVIII. törvény a gyorsforgalmi közúthálózatról szintén hasonló elveket tartalmaz.

A területbiztosítás és -kisajátítás témakörében is kialakult egy kis vita, és ott elhangzott, hogy nincs szándékolt kisajátítás, csak ott, ahol a műtárgyak és töltések épülnek, a tározó területén a földrész tulajdonosai egyszeri kompenzációt kapnak. Ez a mérték 6000 forint aranykoronánként, amit egyes képviselők keveselltek, az elhangzott válaszból azonban megtudhattuk, hogy a forgalmi érték alapján kialkudott összeget évente a költségvetésben módosítani lehet a forgalmi érték növekedésének erejéig. Illetve nem kötelező elfogadnia a tulajdonosnak ezt az összeget, csereingatlant is kaphat a Nemzeti Földalaptól, illetve ha ez a megoldás sem tetszik, akkor ebben az esetben a forgalmi értéken történő értékesítésre is lehetőség van, és a földterület belekerül a Nemzeti Földalapba.

Kifogásolásra került az ütemesség is, miszerint a korábbi árvízi költségeket és az Alföld elsivatagosodását figyelembe véve az lenne a jó, ha már elkészültek volna ezek a létesítmények. El kell fogadnunk azonban, hogy az ország teherbíró képessége véges. A kormány szeptemberben elfogadta ezt a programot, és a Cigánd-Tiszakarád tározó engedélyezési tervei elkészültek, folyamatban vannak. A régi jogrend szerint történik most az eljárás, és a törvény elfogadásával gyorsítható ez az eljárás is. Így a 2004. évre tervezett 8 milliárd felhasználása meg fog történni ebben az évben.

A kifogások fenntartásával, de ellenszavazat nélkül elfogadott általános vitára való alkalmasság azt bizonyítja, hogy nagyon fontos cél megvalósításáról van szó.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)