Felszólalás adatai

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szólásra emelkedem itt a Házban, és megszólítok magyarokat szerte a hazában és a világban, akik figyelnek ránk. A költő szavait kölcsönzöm: "Nem hal meg az, ki dús talentumaival másokért él. Bár élete múl, levetve ami benne földi, egy éltető eszmévé finomul." A magyar történelemben voltak jelenségek, személyek, akikre ez áll, én most Csicsery-Rónay Istvánra alkalmazom.

Nagypénteken meghalt - szimbolikus, hogy éppen azon a napon -, politikus, író, diplomata, élete pályája a múlt évszázad pályája, harcolt a Don-kanyarban, aztán a Független Kisgazdapárt külügyi osztályát vezette, 1947-ben letartóztatták a kommunista koncepciós per gyártói, aztán az Egyesült Államokban emigránsként élt, könyveket adott ki, tanított, és szervezte azt, ami a magyar függetlenség útját kövezi. Kiadta Szabó Zoltán, Márai és mások írásait, Illyés Gyula asztalfiókra írt írásait.

(13.50)

Évekig dolgozott a Független Kisgazdapárt és a korábbi Teleki Pál radikális örökség megértetéséért. A cél, a szándék nála mindig a függetlenség volt, szószólója volt ennek és a demokrácia eszméjének. Nála különösen érdemes ezt megfigyelni, tisztelt képviselőtársaim, mert ő volt az a nemes ember, a főnemesi család valakije, aki a polgári életet választotta. Úgy nevezem őt, hogy a nemes polgár, a patrióta polgár. Jó, ha így tekintünk rá, jót tesz a mai magyar világunk megértésének is.

A magam tapasztalata, élete vele visszanyúlik a '30-as évekre, mint cserkészek, azután később a függetlenségi mozgalmakban, amikor a hitleri megszállás idején függetlenségi iratokat szerkesztettünk, ő írta és írták az "Eb ura fakó" című kuruc kiadványt, én nyomtattam a diák-ellenállási mozgalom képviseletében. Az illegális mozgalmakat túléltük, ő is, én is, nehezen, azután a Független Kisgazdapárt külügyi bizottságának lett a vezetője. A Független Kisgazdapárt, amelyik akkor, 1945-ben azt a magyar függetlenséget, a nemzet függetlenségét látta és művelte, amit jobb volna, ha ma is megértenénk, jobb volna, ha többet tudnánk róla, azt, hogy milyen áldatlan körülmények között, a megalázott szovjet megszállás világában ő a külpolitikáról beszélt, térképet rajzolt, amit Nagy Ferenc miniszterelnök kezébe adott, aki elment, és Sztálin miniszterelnöknek mutatta a magyar népi határ térképét, azután Washingtonban. Ilyen független szemléletű külpolitikus volt ő, azután ezt folytatta Amerikában.

De még itthon, az ellenállási időkben, amikor nyilvánvaló volt, Teleki Pál analízisét követve, hogy újból Trianon lesz, mert Hitler oldalán rossz helyen állunk, akkor Csicsery-Rónay István, magam is, jó sokan a szórvány kaláka szolgálat intézményével könyvek tízezreit, százezreit juttattuk el Erdélybe, a Felvidékre, oda, azokba a falvakba, amelyekről tudtuk, hogy megint nem magyar világ lesz. Ilyen aprómunkában és nagy munkában ő mindig jelen volt. Azután Nagy Ferencnek és másoknak (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) a szabad világban az egyik külügyi tanácsadója volt, az ankétokban majd ezekről szó lesz.

Azzal fejezem be, hogy történelmünk ismeretének hiánya ma megmutatkozik a mai magyar politikánkban is. Jó lesz Csicsery-Rónay István és a hozzá hasonlók felé fordulni, többet tudni róluk, akkor a mi magyar életünk is olyan lesz, amivel jobban érezzük magunkat.

Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormánypártok soraiban.)