Készült: 2024.04.28.20:27:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2011.05.02.), 203. felszólalás
Felszólaló Gyöngyösi Márton (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:27


Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Immáron az elmúlt egy évben harmadik alkalommal fekszik előttünk az afganisztáni NATO-misszióval kapcsolatos beszámoló, illetve határozat. Ezt részben az indokolja, hogy az afganisztáni NATO-misszióban való részvételünkre szóló mandátumot meg kívánja hosszabbítani a magyar kormány, a másik része pedig egy beszámolási kötelezettség, amire az alkotmány kötelezi a kormányt.

Szeretném megjegyezni azt, hogy egyszer benyújtottunk képviselőtársaimmal még a régi alkotmányra vonatkozóan egy olyan módosítási indítványt, amellyel szerettük volna visszaállítani azt az állapotot, amely a NATO-csatlakozásunk előtt volt érvényben, miszerint az Országgyűlés hivatott dönteni minden olyan kérdésben, amelyik a Magyar Honvédségnek és a katonáknak a külföldi missziókban történő részvételéről szóló döntést meghatározza. Nagyon sajnálatos, hogy a NATO-csatlakozásunk után, nem tudjuk, milyen okból, de átkerült - valószínűleg a gyorsabb döntéshozatal miatt - a kormányzathoz ez a feladat, és most már csak beszámolási kötelezettsége van a kormánynak. Mi szerettük volna ezt helyreállítani, hiszen meggyőződésünk, hogy az Országgyűlés az, amely a népszuverenitást és a nép akaratát a legközvetlenebbül tükrözi, annak van joga ilyen kérdésben dönteni.

A jelenlegi határozat és a beszámoló két dolgot rögzít: a mandátum meghosszabbítását a különböző missziókra és a létszám növelését, az Afganisztánban állomásozó katonáink létszámának a növelését. Itt anyagi okokat is lehet fölhozni, anyagi szempontokat is lehetne mérlegelni, és a magyar nemzeti érdek szempontjait is lehetne vizsgálni. Hogyha azt nézem, hogy idén az Országgyűlés februárban elfogadott egy olyan törvényt, miszerint 250 milliárd forintot kell zárolnia a minisztériumoknak, és ebből 26,3 milliárd forintot kell stabilitási címszóval zárolni a Honvédelmi Minisztériumnak, felmerül az a kérdés, hogy a nemzetközi szerepvállalásainknál, ha a nemzetközi szerepvállalásban való részvételről, a mandátum meghosszabbításáról és a katonáink létszámának a növeléséről van szó, akkor miért nyújtunk ehhez mindenféle anyagi támogatást. Hogyha azt nézem... - a költségvetésből természetesen.

Tehát hogyha egy minisztérium a magyar állampolgárok érdekeit hivatott képviselni, akkor itt, ebben a kérdéskörben nem zárolják a pénzt a minisztériumban. Hogyha az Egyesült Államok megkér bennünket, hogy tegyünk egy felajánlást az afganisztáni NATO-misszióink számára, akkor mi vígan és dalolva fölajánljuk ezt a támogatást, emeljük a mandátumot, és még ehhez pénzt is rendelünk a magyar költségvetésből. Úgy gondoljuk, hogy ez nem egy helyes eljárás.

A nemzeti érdek szempontjából meg kell nézni azt, hogy siker koronázza-e az afganisztáni NATO-missziót. Hogyha végignézzük azt, hogy a különböző szövetségeseinknek milyen a viszonyulása az afganisztáni NATO-misszióhoz, akkor azt láthatjuk, hogy Németország idén januárban szavazott arról, hogy 2011 végére kivonják a 4600 katonájukat, akik Afganisztánban állomásoznak; Nagy-Britannia 9000 katonáját még az idén kivonja; Lengyelország 2600 katonáját készül kivonni 2012-ig; Kanada 2800 katonáját készül ugyancsak még idén visszahívni Afganisztánból. Szeretném a figyelmükbe ajánlani azt a tényt is, hogy Hollandiában tavaly már megbukott egy kormány azért, mert az afganisztáni NATO-missziót a holland nép, a holland nemzet nem támogatta, és megbuktatta a kormányát, ami után sor került a holland NATO-misszióban való részvétel revideálására és a stratégia újragondolására.

Azt szeretném még az afganisztáni NATO-misszió kapcsán megjegyezni, hogy itt is érvényes az, ami minden eddigi közel-keleti, észak-afrikai országban is bekövetkezett. Ez egy bábállam, amit ott az Egyesült Államok és a NATO létrehozott, Hamid Karzainak nincs támogatása, ugyanúgy nincs támogatása, mint ahogy az a sorra megdőlő vagy megdőlni készülő közel-keleti, észak-afrikai országok államaiban sorra fog kerülni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Nincs támogatása sem belföldön, sem külföldön. Szeretnénk, ha Magyarország is ennek kapcsán átgondolná az afganisztáni stratégiáját, és azon gondolkodna, hogy hogyan lehetne... (Kikapcsolják a mikrofonját. - Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  203  Következő    Ülésnap adatai