Készült: 2024.09.18.23:28:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

185. ülésnap (2004.11.15.), 4. felszólalás
Felszólaló Pokorni Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:32


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselő Urak és Hölgyek! Az előbb hallhattuk a kormány első emberét. Kérdést intézett hozzánk, mi a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontja az állampolgárság ügyében, az úgynevezett kettős állampolgárságról tartandó népszavazás ügyében.

Miniszterelnök úr, a MÁÉRT ülésén a szövetség elnöke ezt kifejtette. Sajnálatos, de nyilván érthető: egyéb közfeladatai ellátása miatt ezen az ülésen akkor már nem tudott részt venni ön, amikor a Fidesz kifejtette az álláspontját. Nos, ha megengedi, az álláspontunk nagyon egyszerű: mindkét kérdésre december 5-én mi igennel kívánunk válaszolni, és arra kérjük az állampolgárokat, hogy ők is ezt tegyék.

Úgy látjuk, hogy majd’ minden ember, és ebben talán az ön mostani napirend előtti hozzászólása is megerősített engem, talán még ön is szíve mélyén igent mondana, de ismerek magam is nagyon sok olyan szocialista képviselőt, elkötelezett embert, aki szíve mélyén igent szeretne mondani a határon túli magyarok állampolgárságára, csak aggodalmak vannak benne, aggályok élnek benne: mivel jár ez, mennyibe kerül, valóban igaz-e, amiről a kormánypárti politikusok, az ön államtitkárai, miniszterei nap mint nap, sőt naponta többször is beszélnek, kiürül Erdély, ide özönlik 810 ezer ember, mindenki, aki kiváltotta a magyarigazolványt? A mi dolgunk, közös felelősségünk, hogy ezekre az aggályokra, ezekre a félelmekre értő és igaz, őszinte választ adjunk. Ha alaposak, akkor azt; ha alaptalanok, akkor azt is mondjuk ki őszintén!

Nézzük magát a kérdést! Állampolgárság. Kaphatott-e határon túli magyar állampolgárságot az ezt megelőző években? Kaphat-e most? Kaphat. Települtek-e át Magyarországra határon túli magyarok? Települtek. Évente 7,5-8 ezer ember döntött úgy - ne vizsgáljuk az indokaikat és az okaikat, nyilván nehéz döntés elhagyni a szülőföldet, ne rójuk meg őket, ne is mentsük föl -, úgy döntöttek, hogy Magyarországra jönnek. 7,5-8 ezren kértek és kaptak állampolgárságot. Nem tette tönkre a magyar gazdaságot, nem döntötte csődbe a magyar költségvetést. A kérdés, ami előttünk van, hogy a most népszavazásra kerülő kérdés növeli-e az áttelepülés mértékét, azt a fajta újkori népvándorlást előidézi-e, amiről ön is és a kollégái beszéltek, vagy pedig éppen ellenkezőleg: csökkenti, vagy teszem azt, indifferens ebből a szempontból.

Miről szól a népszavazásra föltett kérdés? Kaphat-e úgy állampolgárságot a jövőben határon túli magyar, hogy ne kelljen áttelepülnie, hiszen most az áttelepülés a feltétele az állampolgárság megszerzésének. Erre a MÁÉRT ülésén és korábban is a határon túli szervezetek kifejtették, hogy véleményük szerint, ha valaki állampolgársághoz juthat úgy is, hogy nem hagyja el a szülőföldjét, nem kell áttelepülnie, az szerintük mérsékli ezt az évente 7-7,5 ezer fős áttelepülést, azt csökkenti, de semmiképpen sem növeli. Nem hoz létre olyasfajta tömeges elvándorlást, amit önök vizionálnak.

Mi osztjuk a határon túli magyar szervezetek képviselőinek álláspontját. Az ő értékelésükkel értünk egyet inkább. Ön itt az Antall-kormány határon túli elveit, az akkor kialakított külpolitikai elveket idézte. Nos, akkor született az a meghatározó megállapodás, amit hosszú éveken keresztül be is tartott a Magyar Köztársaság parlamentje, hogy nem hozunk döntést, határon túli magyarokra vonatkozó döntést az ő tiltakozásukkal ellentétben. Meghallgatjuk őket, mielőtt rájuk vonatkozó döntést hozunk. Ön itt két héttel ezelőtt föltette ezt a kérdést: ki hallgatta meg a határon túli magyarokat? Mi meghallgattuk, és a hét végén kifejthették az álláspontjukat. Igénylik ezt a döntést, és az igen mellett törnek lándzsát.

Nézze, miniszterelnök úr, majd’ minden állam képes volt Európának ebben a régiójában ezt a kérdést megoldani. Képes volt Szlovákia, Románia, és nem ment tönkre a gazdasága. Képes volt Horvátország, Szerbia, képes volt rá Szlovénia, sőt Spanyolország, Franciaország, Olaszország és Görögország is megtette ezt. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Miért akarja velünk elhitetni azt, hogy csak mi, magyarok nem vagyunk képesek ennek a kérdésnek a nyugodt elrendezésére? (Nagy, hosszan tartó taps az ellenzéki pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai