Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Népszámlálásokat a XIX. század közepe óta tartanak rendszeresen a világ legtöbb országában. Magyarországon először 1870-ben került sor modern népszámlálásra. Azóta tízévenként mérjük fel a teljes lakosság személyi, családi és lakásviszonyait.

A legutóbbi népszámlálást 2001 februárjában tartottuk. A társadalmi-gazdasági folyamatok felgyorsulása következtében a népszámlálás során gyűjtött adatok viszonylag rövid időn belül elavulnak, ezért fontossá vált az ilyen statisztikai adatok megfelelő rendszerességgel történő frissítése és naprakésszé tétele. Az 1960-as évektől kezdődően a nemzetközi statisztika bevezette a tízévenkénti népszámlálások között körülbelül félidőben tartandó, reprezentatív mintavételen alapuló összeírásokat, az úgynevezett mikrocenzusokat. Magyarországon is azóta tartunk ilyen kisnépszámlálást; az elsőre 1963-ban került sor.

Felmerülhet kérdésként, hogy miért nem gyakrabban, mondjuk, ötévente tartanak inkább a lakosság teljes körét érintő népszámlálást. Az ilyen összeírások olyan hatalmas költségigénnyel járnak, hogy ezt még a leggazdagabb országok közül is csak igen kevesen engedhetik meg maguknak. Tíz évnél gyakrabban például Ausztráliában és Kanadában kerül sor népszámlálásra.

A mikrocenzus a lakosság életkörülményeiben, demográfiai, iskolázottsági és foglalkozási jellemzőiben, gazdasági aktivitásában, valamint a lakásállományban bekövetkezett változásokról ad képet. Az adatgyűjtés során a nemzetközi statisztikai ajánlások alapján összeállított kérdéseket teszik föl. A mikrocenzus a lakosság matematikai módszerekkel meghatározott 2 százalékára terjed ki. A népszámlálási adatfelvételre egy eszmei időpontban, 2005. március 31. és április 1. napja közötti éjféli állapot alapulvételével kerül sor.

Az adatfelvétel és az adatok feldolgozásának szabályait a statisztikai törvény határozza meg. Az adatok a legszigorúbb védelemben részesülnek, és kizárólag statisztikai célra használhatók fel. Egyedi adat nyilvánosságra nem hozható, a népszámlálás eredménye összesített adatok formájában ismerhető csak meg.

Tekintettel arra, hogy személyes adatok felvételéről van szó, a népszámlálást törvénnyel kell elrendelni. A törvényjavaslat meghatározza a kérdezhető adatokat, és rendelkezik arról is, hogy a népszámlálás kérdőíveit mint maradandó értékű iratokat a feldolgozás befejezését követően a Központi Statisztikai Hivatal levéltára őrzi, a levéltári anyag védelmére vonatkozó szigorú szabályok szerint.

A törvényjavaslat előkészítése során az adatvédelmi biztos úrral is egyeztettünk, akinek észrevételei alapján módosítottuk az előterjesztés szövegét. Az adatokat szolgáltató személyek fokozott védelmének biztosítása érdekében a kérdőíven a teljes név feltüntetése helyett így most már csak monogram szerepel, amire az adatfelvétel biztosítása miatt viszont szükség van.

A törvényjavaslat 2005. január 1-jén lépne hatályba, megfelelő felkészülési időt biztosítva ezzel a népszámlálás végrehajtásában részt vevők számára. Kérem önöket, hogy támogassák a javaslat elfogadását.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Avarkeszi Dezső tapsol.)