Felszólalás adatai

SZABÓ TIMEA, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én most egy olyan aspektusáról beszélnék ennek a témának, amelyről még itt nem esett szó, de úgy gondoljuk, hogy amikor a népesedésről, a csökkenő népességről és az abból fakadó nehézségekről beszélünk, akkor nem tudjuk elkerülni, hogy megemlítsük a migrációt, azon belül is a határon túli magyarok integrációját. A Magyarországra bevándorlók ugyanis nemcsak a lélekszámot növelik, de munkájukkal, járulék- és adóforintjaikkal jelentős mértékben hozzájárulnak az olyan, kifejezetten a népességcsökkenésből adódó problémák megoldásához is, mint amilyen például a nyugdíjrendszer rossz működése.

Magyarországon a bevándorlók teljes népességen belüli aránya egyébként európai összehasonlításban nagyon alacsony, 1,8 százalék. A bevándorlók több mint 60 százaléka szomszédos országból érkezett, akiknek több mint 90 százaléka magyar nemzetiségű. A 2008-as Eurobarometer-felmérés szerint mégis az Unióban Magyarországon a legelutasítóbbak az emberek a bevándorlókkal szemben. Azzal az állítással, hogy a bevándorlók sokat adnak az országnak, a megkérdezettek 82 százaléka nem értett egyet. Ugyanezzel az állítással Svédországban, ahol arányaiban jóval több bevándorló él, a teljes népesség 5,7 százalékát teszi ki, a válaszadók 83 százaléka értett egyébként egyet. És itt megint felhívnám a figyelmet a határon túli magyarokra.

A migráció témája világszerte elsősorban egyébként munkaerő-piaci vonatkozásban jelenik meg. Magyarországon a népesség 2030-ra akár 5 százalékkal is csökkenhet, így bizonyos szektorokban munkaerőhiány léphet fel, és a már ma is súlyos gondokkal küszködő nyugdíjrendszer fenntartása még nehezebbé válik - erről nem nagyon hallottunk szót ejteni ebben a témában eddig. Komplex munkaerő-piaci, demográfiai és migrációs előrejelzésekre lenne szükség ezzel kapcsolatban - mint ahogy Európában ezt egyébként teszik is -, ilyenek eddig nem készültek. Kérdeznénk a kormányt, hogy készülnek-e ilyen jellegű felmérésekre.

A bevándorlás azonban nem jelentheti egyszerűen a munkaerő pótlását, a bevándorlók integrációja éppen ezért az egyik legfontosabb szociális feladata lesz Európának a következő évtizedekben. Az 1999-ben életbe lépett amszterdami szerződésben a tagállamok közösségi szintre emelték a bel- és igazságügyi kérdések nagy részét, a vízum-, a menekült- és a bevándorláspolitikát, a külső és a belső határellenőrzést. Magyarországnak az Európai Unió közös szabályaihoz alkalmazkodva kell kialakítania saját bevándorláspolitikáját. Úgy látjuk azonban, hogy hazai szinten a migrációs tárgyú törvények nem átfogó stratégia részeként jöttek létre, hanem azért, hogy eleget tegyenek az eddig elfogadott uniós irányelveknek. A bevándorlókról nyilvántartott adatok különbözők a migrációval foglalkozó intézményeknél, a migráns fogalmát nem is ismeri a magyar jog. Szükség van tehát ezen szabályok jobb összehangolására.

A migránsok körében - és itt ismét hangsúlyoznám az itt élő határon túli magyarokat - sokkal nagyobb az aktív népesség aránya, és képzettségük is magasabb, így az állami segélyeken élő, eltartott munkanélküli bevándorló képe egyáltalán nem felel meg a valóságnak.

Mind a politikai elitnek, mind a médiának igen nagy szerepe van abban, hogy a társadalom pontos képet kapjon arról, mennyire jótékony szerepet töltenek be gazdasági és népesedési szempontból azok az emberek, akik egy szebb vagy egyszerűen egy élhetőbb élet reményében hazánkat választották lakhelyül. A bevándorlók ezen belül is jelentős létszámban ideérkező határon túli magyarok, mint ahogy azt már említettem, így nem elég a kettős állampolgárságról beszélni csak, és a kettős állampolgárság jogintézményét megteremtenünk, igenis komoly gondot és figyelmet kell fordítanunk az ideérkezők integrálására is. Meggyőződésünk egyébként, hogy a bevándorlók iránti tolerancia és befogadáskészség növelése egyaránt erkölcsi kötelességünk és gazdasági érdekünk is.

Végül szeretném elmondani, hogy a bevándorlók befogadása és integrációja kéz a kézben jár a határokon belüli tolerancia növelésével - képviselőtársam már utalt itt erre a kérdésre. Ha képesek vagyunk megtanulni befogadni és integrálni más országokból, a határon túli magyarokat, a szomszédos országokból ideérkezőket, akkor legyünk képesek arra, hogy más kultúrájú honfitársainkra is bizalommal tekintünk, és akkor talán egy nap eljutunk oda, hogy senki sem kérdőjelezheti meg egy másik állampolgár szülővé válásához vagy születéséhez való jogát hazánkban.

Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiban.)