Felszólalás adatai

ERTSEY KATALIN, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai vitában sok minden elhangzott, azt gondolom, ismétlődtek is kifejezések, kívánságok, javaslatok. Ezeket nem próbálom meg ismételni, kicsit próbálom összefoglalni azt, hogyan látjuk mi, hogy melyik oldal hogyan próbálja megoldani ezt a problémát.

Számomra az szűrődött le, hogy kicsit talán tévúton jár az a kormány, amelyik az emberek gondolkodását próbálja megváltoztatni ahelyett, hogy megoldásokat, lehetőségeket adna nekik. Azt gondolom, az államnak nem az a feladata elsősorban, hogy szép szavakat mondjon, vagy nevelje a népet - ahogyan itt páran megpróbálják -, hanem az, hogy ösztönző, lehetőséget nyújtó kereteket adjon az emberek kezébe, hogy az életük alakításában saját maguknak ne gátakat, hanem előrevivő kapaszkodókat adjon.

Hazánkban a fiatalok akarnak gyereket. Akarnak! De ahelyett, hogy a kormány jelenleg ebben segítené ezeket a fiatalokat, azt tapasztalják, hogy a gyermekkedvezményt az alacsony pályakezdő fizetésükből egyszerűen nem tudják érvényesíteni. Ha hitelt vettek föl, mára akár az ingatlanuk elvesztése is fenyegeti őket, mert sehol az eszközkezelő, sehol a remény. Egy elemi kérdés jön újra elő: mire vállaljunk gyereket, a szép szavakra? Ezt ők cinikusnak érzik. Ha viszont ezek a fiatal anyák, ha megszületik az első gyermek, és visszatérnének dolgozni, akkor egy kilátástalan akadálypálya vár rájuk, egy túlóráztató munkahely és a 4 óra után bezáró gyermekintézmények között őrlődnek.

Számtalanszor elmondtuk itt a népesedési kerekasztal érveit. Nem a pénztámogatások, hanem a női foglalkoztatás növelése javítja elsősorban a demográfiai mutatókat. De lassan azt kell látnunk, hogy ennél fontosabb akadállyá válhat lassan az igazságtalan adórendszer, amit bevezettek, hiszen kifejezetten bünteti a fiatal, még alacsony keresetű és a gyermekekre még csak vágyó párokat. Tudják, mit mondanak ők az itt elhangzott szép szavakra? A hajamra kenhetem. Sajnos, egyelőre csak azokat a másodlagos lépéseket teszi meg a kormány, amelyek fontosak, hozzájárulnak a dologhoz, de nem elsődlegesek. A szakemberek világosan figyelmeztetnek - és megerősít engem, ha itt van egy statisztikus a körünkben -, hogy a nők foglalkoztatásának növelése nélkül sehol nem sikerült növelni a születésszámot. Az összes többi másodlagos intézkedés ezt kiegészítheti, segítheti.

Annak pedig, hogy növeljük a nők foglalkoztatását, a kulcsa a rugalmas munkahely és az elérhető, megfizethető, rugalmas nappali gyermekintézmények. Ebben sajnos még semmi sem történt, bár van egy remény. Az LMP javaslatára a kormány, a gazdasági kormányzat miniszteri biztost nevez ki a nők munkaerő-piaci helyzetének növelésére. Meg is tettünk egy személyi javaslatot. Nagyon várjuk a kinevezést, és ugrásra készen állunk a javaslatainkkal.

A népesedési kerekasztal és minden más szakmai elemzés kimutatta tehát: ott születnek meg a második és harmadik gyerekek, ahol a munkába való visszatérés lehetséges, és a munka összehangolható a családi élettel. A kiterjesztett pénztámogatás rövid emelkedés után további csökkenéshez vezet. Ez már a gyes bevezetése után is látszott, ma pedig fokozottabban igaz, hiszen a munkaerőpiac jóval súlyosabb. Ebben a helyzetben egyre inkább előtérbe kerül az első gyerek vállalásának kitolódása vagy akár elmaradása, hiszen ez az adórendszer az alacsony keresetű, gyermektelen fiatalokat sújtja, akik megoldatlan lakáshelyzetben, kilátástalan munkaerő-piaci helyzetben lassan már az elsőt sem merik bevállalni.

Itt hadd tegyek egy kitérőt arra, hogy az alacsony keresetűek, akik esetleg meddőséggel küzdenek, és több százezer forintot költenek arra, hogy gyermeket szüljenek maguknak és ennek a hazának, ugyanúgy bünteti őket ez az adórendszer. Ezen el kellene gondolkodni.

Azoknál a családoknál, ahol megvan a szándék a további gyermekvállalásra, kétféle módon kellene segíteni: a nappali ellátás növelését és a rugalmas munkahelyeket kellene támogatni. A legsürgetőbb a bölcsődei és a családi napközi ellátás fejlesztése. Szükség van tehát a csanák és akár a családi gyermekfelügyelet dinamikus bővítésére. Tudjuk, hogy ezekkel szakmai gondok vannak, a mi javaslatunkban az szerepelt ősszel, hogy amennyiben a szakmai kritériumokat teljesítik ezek az intézmények, kapják meg ugyanazt a normatívát. Ezzel szemben a csana támogatását befagyasztották, a bölcsődei normatívát csökkentették annak ellenére, hogy itt a Házban a napokban más hangzott el.

Nemrég egy hetet dolgoztam egy bölcsődében, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a normatíva számítása és a végtelenül igazságtalan adórendszer egy perverz újraelosztási rendszerben mind az intézményt, mind a dolgozókat lehetetlen helyzetbe hozza. Erre az volt a válasz, hogy igen, átszámolják. Szeretném itt is felhívni a figyelmet arra, hogy amíg a bölcsődei normatívaszámítást nem igazítják az óvodáéhoz, addig ezek az intézmények gyakorlatilag az ellehetetlenülés küszöbén állnak. Gondoljanak bele, amikor valaki 70-80 ezer forintos nettó jövedelméből visz be olyan eszközöket, amivel a gyerekek tudnak játszani, mert maga az intézmény is szegény. Erre azért kellene gondolni, amikor ezeket a szép szavakat mondjuk a népesedéspolitikáról.

De ahol nincs nappali gyermekintézmény, ott is fontos lépni. Ott is el kellene érni, hogy a bölcsődék helyébe lépő családi napköziknek ne a szülők fizessék meg az árát. A csanáknak azért kell a normatíváját a bölcsőde szintjére hozni, mert jelenleg egy állami bölcsődébe járó gyerekkel szemben, aki után 7-8 ezer forintot fizetnek, a csanába járók után 70-80 ezer forintot kénytelenek fizetni, ha egyáltalán van munkahely ezeken a kisebb településeken. A most pedig adókedvezményekkel is segített, eleve jobb helyzetben levő szülők szerintünk - javaslatunk szerint - fizessenek többet a bölcsődei ellátásért. Ebből lehetne a szegényebbek számára bölcsődei férőhelyeket létesíteni.

Azt is javasoltuk és újra mondjuk, hogy a munkáltatókat vegyük rá, hogy béren kívüli juttatás formájában gyermekellátási utalványt vezessenek be, és ezeket az ellátásokat vehessék igénybe a szülők akár intézményi, akár házi gyermekellátás keretében. Más módon is ösztönözni kell a munkáltatókat, nem csak utalvány formájában; létesítsenek vagy vegyenek - úgymond támogassanak - helyben lévő bölcsődei vagy családi napközi helyeket, vagy álljanak össze ezek közös létesítésére. Az a sokat ostorozott szocializmus azért azt jelentette, hogy voltak vállalati bölcsődék. Tudunk ma egyet is felsorolni? Szinte nem.

A kormány ebben az ügyben csak széttárja a kezét, és azt mondja: a lehetőség ma is megvan, miért nem élnek vele. Hát látjuk, pontosan látjuk: a multinacionális vállalatok nem fognak élni olyan lehetőséggel, ami ott van, de ami esetleg szembemegy az érdekükkel. Rá kell őket szorítani, hogy tegyék meg; ha ők ebben az országban akarnak profitot termelni, akkor járuljanak hozzá az ország népesedésének a fenntartásához.

A másik oldalon pedig fontos beszélni a rugalmas munkahelyekről. Javasoljuk, hogy egy Start részmunkaidő-kártyát vezessenek be. Éppen hogy ne vezessék ki a Start Plusz kártyát, hanem egy olyan járulékkedvezményt adjanak, ami jelentős támogatást ad a munkáltatónak. A Start Plusz kártya 27 helyett 10-re, a második évben 20 százalékra csökkentette a járulékkedvezményt. Jelenleg, ami érvényben van, az a helyettesek - ugye, miért is dolgozna valaki helyettesként négy órában, ezt még nem sikerült megértenem, de a gyesen lévő kismama helyettese - után ad járulékkedvezményt a munkáltatónak.

(11.50)

Ad absurdum ki is szoríthatják a visszatérő kismamát ezek a helyettesek, hiszen megéri a munkáltatónak, hogy őt megtartsa, egy fiatalt, gyermektelent, aki - munka nem lévén - beáll négyórásnak járulékkedvezménnyel, és bedolgozza magát, esetleg a kismamát kiszorítva, amikor visszatérne. Itt hívom fel a figyelmet, hogy ez a járulékkedvezmény ugyan valóban jár a visszatérőknek is, de például a HVG különszámában, amit a tb-bérszámolók 99 százaléka használ, ez a másik lehetőség nincs benne, tehát a HR-esek azt fogják használni, hogy a helyettesnek adjanak járulékkedvezményt.

Áttörést jelentene - és ez megint csak az állam feladata -, ha a közszférában nagyon arányban élnének a részmunkaidős és egyéb rugalmas foglalkoztatás lehetőségével. Nem csak a részmunkaidő a megoldás, ezt számtalanszor elmondtuk, a részmunkaidő hosszú távon csapda. Jelentősen kell növelni ennek az arányát, de a valódi megoldás az, hogy valaki tudja kombinálni a részmunkaidőt, a benn töltött időt az otthonról, távmunkában végzett munkával. Ez az életszerű.

És végül: mi magunk hogyan fogunk hozzájárulni ehhez? Természetesen amint kinevezik a miniszteri biztost, leülünk vele, és elmondjuk ezeket a javaslatainkat, a tavaszi ülésszakban pedig az önfoglalkoztatásra, a női és családi mikrovállalkozások segítésére koncentrálunk, mert azt gondoljuk, hogy lesznek olyan helyek, ahol még továbbra sem lesz sokáig munkahely, nem lesz bölcsőde, de ott a nők saját mikrovállalkozásukban akár egymást is segíthetik azzal, hogy munkahelyet teremtenek, mikrovállalkozásba bevonnak családokat, vigyáznak egymás gyerekeire. Kicsit a szociális gazdaság felé ellépést fogunk javasolni, és ezekben hamarosan a Ház elé tárjuk a részmunkaidős vállalkozói státust és egyéb javaslatainkat.

Végezetül engedjék meg, hogy kifejezzük azt, hogy az LMP konstruktívan áll ehhez a dologhoz. Tényleg próbálunk nem koncentrálni az ideológiai feszültségekre és eltérésekre, és különösen nem arra, hogy megbélyegezzünk társadalmi csoportokat. Azt gondolom, az viselkedik felelős politikusként, aki ezt egy közös nemzeti érdeknek látja, és az előrehaladást, a gyakorlati lépéseket szorgalmazza.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)