Felszólalás adatai

MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nagyjából ott folytatnám, ahol Szatmáry képviselő úr abbahagyta. Egy gondolat erejéig hadd nyúljak vissza, amit részben államtitkár úr elmondott, és itt a gazdasági bizottság kormánypárti többségének véleményismertetésekor is elhangzott, amely arról szól, hogy a kormány tulajdonképpen a vállalkozásokról szóló szabályozások átgondolását szerette volna ezzel a törvényjavaslattal elvégezni. Nos, mi úgy látjuk, hogy ez a fajta átgondolás bizony elég szűk körűre sikeredett, hiszen ahogy itt Szatmáry képviselő úr a gazdasági bizottság kisebbségi álláspontjában is elmondta, nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy sajnos ez a törvényjavaslat csak és kizárólag a cégalapításokkal foglalkozik, és azzal az igen súlyos problémával, ami a már működő vállalkozások helyzetéről szól, azzal a témakörrel sajnos egyáltalán nem foglalkozik.

Kétségtelen tény, hogy az elmúlt években Magyarország a versenyképességi ranglistán a 47. helyre csúszott vissza, ilyen rossz pozícióban Magyarország megítélése, ami a vállalkozások versenyképességét illeti, az elmúlt időszakban még soha nem volt. Ehhez nagyon sok kormányzati intézkedés hozzájárult. Ezeket az intézkedéseket vagy ezeknek egy jelentős részét kellett volna felülvizsgálni akkor, amikor a törvényjavaslat megfogalmazására sort kerít a kormány. Sajnos ez nem történt meg. Ebből a szempontból is azt tudjuk mondani, hogy kifejezetten aggályosak azok a paragrafusok, amelyek ebben a törvényjavaslatban most találhatóak. Tehát a már működő vállalkozások versenyképesebbé tételéről ez a törvényjavaslat egyáltalán nem szól, sajnos csak az új vállalkozásokra koncentrál.

Megint csak egy gondolat, ami mellett, amikor erről a témáról beszélünk, nem szabad elmenni szó nélkül. Azok a fajta felpuhítások, amelyek itt a cég megalakítására vonatkoznának ebben a törvényjavaslatban, mondjuk ki nyíltan, széles, tág terepet nyújtanak majd azoknak a - tulajdonképpen fogalmazhatok így - gazdasági célú visszaélésekből élő és az ilyen jellegű tevékenységekre cégeket alakító személyeknek, akik sajnos már az elmúlt években is arról voltak híresek - és talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy Magyarországon sajnos több ezerre tehető azoknak a köre -, akik bizony olyan tevékenységet folytattak, hogy vagy fővállalkozóként, vagy alvállalkozóként bevállaltak különböző munkákat, és hogy, hogy nem, a munka elvégzése vagy részbeni elvégzése és bizonyos összegek felvétele után egész egyszerűen csődbe vitték a cégeket. Nem egy esetben vállalkozók tucatjait, alvállalkozók tucatjait hagyták maguk után, akiknek nem fizettek egy fillért sem. A későbbiekben ezeken a vállalkozásokon meg azokon a cégtulajdonosokon, akiknek a tulajdonában ezek a cégek voltak, egész egyszerűen nem lehetett és nem lehet ma sem egyetlen fillért sem behajtani. Ez nagymértékben hozzájárul a leginkább kiszolgáltatott kis- és középvállalkozói kör súlyos helyzetéhez.

Pedig ha megnézzük az európai statisztikákat, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unión belül a hazai, tehát a Magyarországon működő mikro-, kis- és középvállalkozások a vállalatok számát, illetve a foglalkoztatottak arányát tekintve lényegesen magasabban van, tehát magasabban reprezentált, mint az európai uniós átlag. Egy legfrissebb, 2009-es adat szerint lényegesen magasabb százalékban vannak jelen a mikro-, illetve a kisvállalatok Magyarországon, mint az Európai Unió átlaga, és ehhez kapcsolódóan a foglalkoztatottak száma is lényegesen magasabb. Tehát ez nagyon nem egy olyan súlytalan kérdés, amellyel ne kellene átfogóbban és hathatósabban foglalkozni. Még egyszer mondom, sajnos ebben a beterjesztett törvényjavaslatban igazából egyetlenegy betű, egyetlenegy paragrafus, egyetlenegy bekezdés sem foglalkozik azzal, hogy a már meglévő és működőképes vállalkozások helyzetét hogyan lehetne javítani, hogyan lehetne a vállalkozások versenyképességét valamilyen módon javítani.

Miről szól igazából akkor ez a törvényjavaslat? Ahogy már az elöljáróban is elmondtam, tartunk tőle, hogy ha így, ilyen formában, ahogy beterjesztésre került, ez a törvényjavaslat elfogadásra is kerül, akkor bizony tág terep nyílik azoknak a rosszhiszemű személyeknek, akik az elmúlt években is különböző gazdasági tevékenységet folytattak úgy, hogy ezek után komoly adósságokat halmoztak föl.

Néhány konkrétumot szeretnék kiemelni a törvényjavaslatból. Melyek azok, amelyek még a cégalapítással kapcsolatosan is gondokat, problémákat jelentenek, amelyeket mi úgy ítélünk meg, hogy a törvényjavaslatban mindenképpen ki kell küszöbölni, mert ha így marad, akkor ez nagyon komoly problémákat fog jelenteni?

A törvényjavaslatban az szerepel, hogy tulajdonképpen a cégalapítással kapcsolatos valamennyi teendő lényegében és érdemben az okmányirodákra fog hárulni. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! Önök a költségvetésben éppen most kurtítják meg az önkormányzatok pénzét, többek között például az önkormányzatok infrastruktúrájának működtetésére is kevesebb forrás áll majd rendelkezésre, pedig ha valaki járt okmányirodában, az tudja nagyon jól, hogy az okmányirodák máris milyen túlterheltek.

(12.30)

A nagy kérdés az, hogy vajon ezzel a plusz, megnövekedett feladatmennyiséggel hogyan fognak a későbbiekben az okmányirodák elboldogulni. Nagy valószínűséggel úgy, hogy még tovább növekszik a tumultus, még tovább húzódik az ügyintézési idő, tehát egyáltalán nincs garancia arra, hogy a vállalkozói igazolványok kiadása, mint okmányirodai tevékenység, majd gördülékenyen és az önök által elképzelt módon fog zajlani.

A másik nagyon nagy probléma - és megint csak vissza kell hogy térjek a gazdasági-pénzügyi hátterére a ma működő vállalkozásoknak -, a törvényjavaslat 27. §-a alapján a vállalkozó választhatna, hogy az egyéni cég korlátozott vagy korlátlan felelősséggel fog-e majd működni. Szerintem nem is kérdés, hogy aki teheti, az milyen vállalkozási formát fog választani. Mindenképpen úgy látjuk, hogy egy ilyen mozgási lehetőség, egy ilyen kiskapu vagy kapu - bocsánat, ez nem kiskapu -, egy ilyen kapu megnyitása egy törvényjavaslatban a legkevésbé a hitelezők és a tisztességes, becsületes vállalkozók érdekeit szolgálja. Hiszen, ha valaki csak egy korlátozott felelősségű egyéni céget fog alapítani, akkor ismét felvetődik az a kérdés, hogy tessenek már megmondani: milyen garanciális lehetőségek lesznek arra, hogy valaki ne rosszhiszeműen alapítson céget, ne hagyjon pácban vállalkozókat, más vállalkozókat, akik hozzá alvállalkozóként mentek; milyen törvényi, garanciális biztosítékot lehet adni arra, hogy ezek a vállalkozások valóban úgy működjenek, ahogy egy normális gazdasági környezetben ez elvárható?

Sajnos mi úgy látjuk, hogy erre semmiféle garancialehetőség nincs. Hiába történtek itt bármiféle próbálkozások és kezdeményezések az elmúlt időben - mint ahogy Kálmán képviselő úr is említette, hogy milyen szép javaslatok születtek -, ha a reálgazdaságot megnézzük, sajnos azt látjuk, hogy ezeknek a megszületett törvényi szabályozásoknak minimális hatása van a tényleges gazdasági helyzetre; ugyanúgy megvannak a körbetartozások, ugyanúgy megvannak azok a cégek, akik nem fizetnek ki alvállalkozóiknak. Saját választókerületemből tudnék erre több példát is hozni sajnos, hogy a vállalkozóknak egy elkészült létesítményt körbe kellett állni gépeikkel, mert a fővállalkozó nem fizette ki őket. Holott tudták róla már, hogy a harmadik cégét alapítja, és a harmadik cégével hagyja csődben tulajdonképpen vagy csőd közeli helyzetben az alvállalkozóit, ennek ellenére továbbra is minden gond nélkül alapíthatott céget, csinálhatja ugyanazt a gazdasági tevékenységet, amit eddig, és sajnos semmiféle igazán komoly szankcióval nem lehet sújtani az ilyen vállalkozókat. És még egyszer mondom: a benyújtott javaslat még tovább fogja lazítani ezt az eddig meglévő szabályozást, tehát semmiféle korlátot igazából nem fog jelenteni azok számára, akik kifejezetten spekulatív célból akarnak majd vállalkozásokat alapítani.

Itt a következő felvetés, hogy vajon miért nem szükséges bármiféle igazolása - mint ahogy ez a törvényjavaslatban szerepel, hogy nem szükséges - például az adó- és járuléktartozásnak a cégalapításhoz. Kérem szépen, megint mondom, ezzel tovább nyílik az a kapu, amely a rossz szándékú vállalkozók, rossz szándékú emberek cégalapítását fogja engedélyezni. Semmiféle kontroll nem lesz, semmilyen módon nem lehet azt ellenőrizni, hogy valaki már akár egyéni vállalkozóként, akár egyéni cégként, akár kft.-tulajdonosként halmozott-e föl bármiféle tartozást, tehát korlátlan szabadságot fognak kapni ezek az emberek, hogy nyugodtan folytathassák azt a tevékenységet, amivel már eddig is rengeteg kárt okoztak.

A másik nagyon komoly probléma, ami a törvényjavaslat kapcsán fölvetődik: számtalan olyan helyzet van az életben, amikor egy vállalkozónak hitelesen kell tudni igazolni, hogy ő, kérem szépen, márpedig vállalkozó, milyen tevékenységeket folytat, vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, és a többi, és a többi, és a többi. Ha valaki végigolvassa a törvényjavaslat szövegét, és értelmezi azt, akkor ebből azt láthatja, hogy igazából az új eljárás szerint alapított cégek esetében lényegében semmilyen ilyen hivatalos dokumentum nem fog majd a vállalkozó rendelkezésére állni, tehát nagy kérdés az: mivel is fogja igazolni azt, hogy ő valóban vállalkozó, valóban végezheti az adott tevékenységet?

A másik szintén a szabályozások fellazítására szolgál. A beterjesztett törvényjavaslatban nem szerepel kitétel arra vonatkozóan, hogy azokat a tevékenységeket, amelyek valamilyen szakmához, szakképesítéshez, diplomához kötöttek, azt hogyan, milyen módon, milyen formában gyakorolhatja egy vállalkozó. Itt megint az lesz, hogy lényegében bárki bármit csinálhat majd; már elnézést a kifejezésért, de megjelenhetnek olyan kóklerek, akiknek hivatalos papírjuk lesz arról, hogy ők márpedig valamibe belefoghatnak, holott soha életükben ilyen dologgal nem foglalkoztak, csak esetleg úgy gondolják, hogy na, kérem szépen, ez most milyen jó lesz nekik, mert itt most kaszálhatnak egy nagyot gazdasági területen.

Tehát mi úgy érezzük, hogy számtalan sebből vérzik ez a törvényjavaslat. Amikor a kormánynak az volt a szándéka, hogy átgondolja a vállalkozások helyzetével, a versenyképesség javításával kapcsolatos törvényi szabályozásokat, és itt valamit szeretnének tenni annak érdekében, hogy ez változzon, akkor azt kell hogy mondjuk, hogy sajnos - mint ahogy az elmúlt nyolc évben már oly sokszor - volt egy jó gondolat, csak teljesen rossz irányba indultak el a gondolat megvalósításakor. Tehát valami olyan fog születni, ami egyáltalán nem arról szól, ami az eredeti gondolat, hanem valami egészen másról; és még egyszer mondom, sajnos úgy tűnik, hogy itt olyan lehetőségek fognak megnyílni, amelyek nem a piac tisztességes szereplőit, nem a tisztességes vállalkozókat fogják segíteni. Ezért nem tudjuk ezt a törvényjavaslatot ebben a formában támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)