Felszólalás adatai

Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az előbbiekben felsorolt előterjesztések részletes vitáinak 4 óra 20 perces időkeretét. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az előterjesztések időkeretben történő tárgyalását 230 igen szavazattal, 98 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! 15 óra 46 perc van, áttérünk az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések tárgyalására, és szokásainknak megfelelően az interpellációkkal kezdünk.

Nyakó István, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Mi lesz velük?" címmel. Nyakó István képviselő urat, jegyző urat illeti a szó. Parancsoljon!

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az egyházakról szóló 2011. évi C. törvény több oktatási és szociális missziót felvállaló vallási közösségtől megvonja a létezéshez való jogot. A keresztény Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elesetteket, nyomorgókat, hajléktalanokat segítő misszióját, a hindu világvallás legnépesebb ágához tartó Krisna-tudatú Hívők Közösségének szegényélelmezési programját vagy a buddhista gyökerű Dzsaj Bhím Közösség romákat, cigányokat felkaroló szociális és oktatási misszióját 2012. január 1-jén a Himnusz elhangzása után ez a törvény felszámolja, mert megszűnnek egyházak lenni.

Többször szóvá tettem már a tisztelt Ház előtt interpelláció, kérdés, azonnali kérdés formájában azt, hogy a törvény rossz, és a hatályba léptető rendelkezései - bízom benne - a beterjesztők eredeti szándékát sem tükrözik. Jelen pillanatban ugyanis az a helyzet, hogy ezek a közösségek úgy veszítik el karitatív missziójukat lehetővé tevő helyzetüket 2011. december 31-én éjfélkor, hogy módjuk sem lehetett arra, hogy egyházi státusért a parlamenthez forduljanak, hiszen ezt csak az új esztendőben tehetik meg.

Amikor az ország a Himnuszt énekli, lejár egy másik határidő is. Az egyházi státust elvesztett, de szolgálatot ellátó közösségek és az állam eddig köthet a törvény szerint megállapodást az oktatási, szociális feladatok folytatására. Eddig - december 12-én járunk - nem történt semmi, ami arra utalna, hogy két héten belül például az állam az említett egyházak valamelyikével megállapodást kötne. Hogyan is tennék, tehetnék, hiszen ezeknek a közösségeknek a kormány asztalán fekszik az egyházi státus iránti kérelme, és ugyebár a hatályba léptető rendelkezések miatt azt csak jövőre bírálhatja el a miniszter vagy a tisztelt Ház.

Zárójelben jegyzem meg, hogy az idézett törvény rendelkezik arról, hogy a státusukat vesztett és a hatalommal megállapodást kötni nem tudó, éppen ezért megszűnő vallási közösségek vagyona - szociális gondozást nyújtó épületek, iskolák, közösségi területek, földek - az állam tulajdonává válnak, de arra gondolni sem merek, hogy a beterjesztőknek ez lehetett az eredeti szándékuk.

(15.50)

Tisztelt Államtitkár Úr! A három példából engedje meg, hogy most a Dzsaj Bhím Közösség helyzetét külön is kiemeljem. Missziót végeznek az ország legkeményebb vidékén, északkeleten. Iskolát működtetnek, érettségi bizonyítványt adnak az arra érdemeseknek ugyanannyi pénzből, mint az úgynevezett nagyegyházak. Megyémben félezer ózdi, sátai, sajókazai, alsózsolcai cigány tanuló és 150 alkalmazott lélegzet-visszafojtva várja döntésüket. Kegyelmet kérnek és könyörületet.

Én is ezt teszem. Könyörületet és kegyelmet kérek önöktől, a parlamenti többségtől ezen vallási közösségeknek és több tízezer ellátottjuknak, szegényeknek, elesetteknek, nyomorgóknak, gyerekeknek. Kérdezem ezért államtitkár urat, módosítják-e az egyházügyi törvényt és gyakorolnak-e könyörületet, kegyelmet.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nyakó István jegyző úr interpellációs kérdésére a választ Rétvári Bence államtitkár úrtól várjuk. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Csak azt tudom önnek mondani, hogy nyugalom. Amit ön mond, az vagy tájékozatlanságon vagy szándékos torzításon alapszik, hiszen az új egyházi szabályozás minden tekintetben kielégítő, hiszen egyrészről biztosítja a vallásszabadságot, a vallás szabad megvallásának lehetőségét vagy az attól való tartózkodást mind egyénileg, mind közösségben, másrészről pedig az intézményi ellátottak biztonságát is szavatolja, hiszen olyan garanciális rendelkezések vannak benne, amelyek mind a jogfolytonosságot, mind a finanszírozást rendezik, így azok a problémák, amelyeket ön is felvetett, valójában megoldott problémák, erre az évre mindenképpen, és a jövő évben is így fog folytatódni, bár ez ágazatonként más és más, s ezt mindjárt ki is fejtem önnek tájékoztatásképpen.

Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy annak a háromszáz bejegyzett vagy bíróságok által regisztrált egyháznak, felekezetnek, amely működhetett vagy működik még a következő egy hónapban is, a fele körülbelül nem működött, egy jó része pedig visszaélésre használta ezt a státust. Ebben kívántunk valamiféleképpen rendet, rendszert tenni, ezzel kívántuk elismerni azoknak a munkáját, akik valóban fontos tevékenységet végeznek.

Az eddigiek során is már hetven különböző vallási közösség küldött kérelmet minisztériumunk felé, amelynek kétfajta sorsa lehet. Az egyik az, hogy előbb-utóbb ezeket a kérelmeket megvizsgálásra meg fogja kapni az Országgyűlés illetékes bizottsága, január 1-jét követően pedig a törvényben lefektetett eljárás szerint a kormány előbb megvizsgálja, majd valamiféle alapos véleménnyel átküldi az Országgyűlésnek ezeket a kérelmeket, amelyekben körülbelül az említett hetven közösség kívánja magát egyházként regisztráltatni.

Ennek az útja-módja teljesen világos és nyilvános mindenki számára. Ez egy jogállami eljárás, törvényben van rögzítve, a szükséges garanciák benne szerepelnek, így minden egyház pontosan tudja, hogy mire számíthat. Azok helyzete pedig, akik január 1-jétől kezdve nem működnek egyházként, hanem civil szervezetként vagy vallási közösségként működnek tovább, teljességgel jogfolytonos, hiszen ugyanúgy folytathatják a tevékenységüket, ugyanúgy szervezhetik a vallásos eseményeket, ugyanúgy végezhetnek mindent, mint korábban, és az intézményfenntartásaikkal sincs problémájuk, hiszen ugyanazokat az intézményeket fenn tudják tartani, a különböző ágazati törvények, ahol pedig nem az ágazati törvények, ott az egyházi törvény rendezi az ő pontos státusukat.

A három közösségből van, amelyiknek felsőoktatási, közoktatási vagy szociális intézménye van. A felsőoktatási törvényjavaslatunk rendezi azoknak az egyházi felsőoktatási intézményeknek a helyzetét, amelyeknek korábban egyházi fenntartója volt. Itt kifejezetten a vallási egyesületeknek intézményfenntartási jogot biztosít, így például a hitéleti képzést folytató egyesületeknek is, és az állami finanszírozás kérdését is rögzíti a felsőoktatási törvényjavaslat.

A közoktatási intézmények esetében maga az egyházi törvény tartalmazza ezt. Itt teljes állami finanszírozást garantál 2012. augusztus 31-ig, és utána természetesen további megállapodások köthetők. Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy tizenkét egyházzal és felekezettel még a nyár folyamán az 1262/2011. (VIII. 4.) kormányhatározat alapján már együttműködési megállapodást aláírt a kormányzat. Ebben van az ön által említett felekezetek jó része, de sok más is. Ebben szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok ellátására egyaránt biztosított az állam számukra fedezetet, hiszen nekünk az a fontos, hogy a gyerek, a szociális ellátott bárhol is legyen, bármilyen intézményben, államiban vagy egyháziban, mindenképpen kapjon támogatást. Így az ön által említett Magyar Evangéliumi Testvérközösség is 150 millió forintot kapott ebben az intézményben, s amellett külön szociális intézmények működtetésére 150 millió forintot kapott ezen megállapodás alapján.

Úgyhogy semmi nem indokolja a törvény hatálybalépésének az elhalasztását. S azt is hadd mondjam el, hogy akár a Krisna-tudatú híveknek is a földtulajdonlásával kapcsolatos jogi helyzetét a mai napon az emberi jogi bizottság megoldotta, ha ott lett volna, képviselő úr, ismerné is ezt a megoldási javaslatot. Módosító javaslatként itt lesz a parlament előtt az a javaslat, amely tisztázza az ő földtulajdonlásukat is. Tehát az a helyzet is rendeződött a hét folyamán.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem Nyakó István képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Parancsoljon, képviselő úr!

NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Látja, látja, államtitkár úr, azt mondta, hogy minden rendben van ezzel a törvénnyel, ehhez képest december 12-én kell módosítani egy törvényt azért, hogy a Krisna-tudatú hívők továbbra is tudjanak boldogulni saját földjükön, amit megszereztek, és amit saját verítékükkel öntöztek az elmúlt évtizedekben.

De látja, látja, maga nem olvasta el az egyházi törvényt, ugyanis a 31. § (2) bekezdése azt mondja, hogy önöknek, az államnak ezekkel a közösségekkel, ma még egyházakkal ez év december 31-ig kéne megkötni a továbbműködtetési szerződést, de ennek nyomát se láttuk.

A Dzsaj Bhím Közösség, amely kutya kemény vidéken végzi tevékenységét és a dolgát - és köszönöm szépen, hogy sokan itt vannak ma közülük a parlament üléstermében (Taps.), és meghallgathatják, hogy hogyan döntenek róluk, talán nélkülük -, többször nekifutott az állami apparátusnak, és megpróbált valamilyen nem is kedvezményt, hanem valamilyen javaslatot kikérni, kicsikarni. Egyedül Balog államtitkár ült le velük, de semmiféle biztatást nem kaptak. Gondolkozzanak, képviselőtársaim! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Itt tényleg több ezer emberről van szó, több ezer ellátottról. Kérve könyörgöm, engedjék meg, hogy bizottság elé kerüljön, csakúgy, mint a krisnások ügye, az egyházügyi bizottság elé, foglalkozzon vele a bizottság. Nincs ez rendben így, képviselőtársaim.

Köszönöm szépen. Természetesen nem fogadom el a választ.

ELNÖK: Képviselő úr, a jegyzőnek különösen tudni kell, hogy ilyenkor egy perc áll rendelkezésre. (Tóbiás József: Államtitkár úr is tovább beszélt!) Frakcióvezető-helyettes úr, nem nyitok vitát, 20 másodperc többletet engedélyeztem, semmi probléma, ott 27-et, összességében úgy gondolom, hogy együtt vagyunk, ha megnézi, hogy a 3 perc is mennyi volt. Én ezt tartom, higgye el.

Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 224 igen szavazattal, 58 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Sneider Tamás képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez: "Roma felzárkóztatás a pálmafák árnyékában?" címmel. Sneider Tamás képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon, képviselő úr!

Felszólalások:   49-51   51-57   57-63      Ülésnap adatai