Készült: 2024.05.17.15:59:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

109. ülésnap (2024.04.09.), 105. felszólalás
Felszólaló Nagy Csaba (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:25


Felszólalások:  Előző  105  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvető célja, hogy a módosítások által a joggyakorlat tapasztalatai hasznosuljanak, és a jogalkalmazást segítsék, valamint, hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti és technikai viszonyokhoz. Kérem, engedjék meg, hogy kiemeljek néhány lényeges módosítási javaslatot az általános indoklásból.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítását a szakmai jelzések teszik indokolttá. A módosítás alapján a közjegyző, illetve a közjegyzőhelyettes számára a nyelvi jogosítvány megszerzése nem kizárólag az országos kamara által lehetséges, hanem az igazságügyért felelős miniszter is hatáskörrel rendelkezik a nyelvi jogosítvány kiadására.

A törvényjavaslat szerint továbbá a közjegyzőiokirat-szerkesztési eljárásban lehetőség nyílik a felek együttes döntése alapján arra, hogy a felolvasást a közjegyző mellőzze, függetlenül attól, hogy a felek jogi személyek vagy természetes személyek, valamint hogy jogi képviselővel járnake el.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításával a jegyző és a közjegyző adatigénylésre vonatkozó jogosultsága bővül az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendelkezéseivel történő összhang megteremtése érdekében. Ehhez kapcsolódik a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása is, amellyel a javaslat az új ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény rendelkezéseivel történő összhang megteremtése érdekében bővíti a jegyző, a közjegyző, az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos adatkezelési és adattovábbítási jogkörét, illetőleg megteremti a Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatkezelési jogosultságát is.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítását a szakmai és jogalkalmazói jelzések teszik indokolttá. A módosítás eredményeképpen várhatóan csökken az adminisztrációs teher, illetve pontosításra, valamint kiegészítésre kerül több, a végrehajtási eljárás és a szabályozott tevékenységek felügyeleti hatóságának feladatkörét érintő rendelkezés is. Módosításra és pontosításra kerülnek továbbá a bírósági végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek jogállását, jogviszonyait, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének feladatkörét érintő szabályok is. A javaslat kiegészíti a bírósági végrehajtásról szóló törvény, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar iratkezelésének szabályozását is.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény és a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosítása a Neumann János Programhoz kapcsolódó technikai korrekció célját szolgálja.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása az alábbi célokat szolgálja. Elsősorban az ágazati és a gyorsított ágazati vizsgálat eredményeként megállapított versenytorzulás kiküszöbölése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörének bővítését, másodsorban a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörének preventív célú bővítését annak érdekében, hogy ha olyan piaci helyzet áll elő, amely hatósági beavatkozást igényel, hatáskörről rendelkezzen az érintett ágazatban működő vállalkozást alapvető jelentőségű vállalkozássá minősíteni, és kötelezettségeket kiszabni rá. Harmadrészt pedig az uniós joggal való összhang biztosítását teremti meg.

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása egyrészt technikai pontosítást végez el a törvény jogharmonizációs záradéka tekintetében, másrészt felhatalmazást ad arra, hogy az igazságügyi alkalmazottak személyes adatai az ingatlanügyi hatóságok részére jogszerűen továbbíthatóak legyenek az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer használatához szükséges azonosítás érdekében.

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása az új ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben szükséges, egy új nemperes eljárás létrehozása érdekében, amely alapján a közjegyző, a kormányhivatalokkal azonosan, jogosult lesz az előtte személyesen megjelent, elektronikus aláírási megoldást nem használó fél helyett az ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszerén belül tehető jognyilatkozatok hitelesítésére.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása egyrészt az Országos Bírósági Hivatal elnökének feladataira vonatkozó szabályozást, másrészt az Országos Bírói Tanács elnökére és elnökhelyettesére vonatkozó rendelkezéseket egészíti ki. Az új szabályok alapján az Országos Bírói Tanács elnöke és elnökhelyettese, a megnövekedett feladataikra tekintettel, mentesül a tárgyalási kötelezettség alól, továbbá, ha nincs Budapesten lakóháza vagy lakása, akkor budapesti lakóház vagy lakás használatára lesz jogosult.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény tartalmazza a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosításához kapcsolódó azon rendelkezéseket, amelyek azt rögzítik, hogy mely feltételek esetén jogosult az OBT elnöke és elnökhelyettese budapesti lakóház vagy lakás használatára. Emellett az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer használatához szükséges azonosításra figyelemmel indokolt a bírák jogállásáról szóló törvény módosítása annak érdekében, hogy a bírák személyes adatai az ingatlanügyi hatóság részére jogszerűen továbbíthatóak legyenek.

A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény egyrészt technikai pontosítást végez el a törvény jogharmonizációs záradéka tekintetében, másrészt felhatalmazást ad arra, hogy az ügyészek személyes adatai az ingatlanügyi hatóság részére jogszerűen továbbíthatóak legyenek az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszer használatához szükséges azonosítás érdekében.

(14.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a törvénymódosító javaslatból kiemelt példákat is figyelembe véve támogassák az előttünk fekvő, a dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott T/8400. irományszámot viselő, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  105  Következő    Ülésnap adatai