Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Az előbb lecsúsztam a kétpercesről, úgyhogy most egy normál gombot nyomtam. Néhány kérdésem lenne, amire nem kaptam választ. Először is, államtitkár úr azt mondta, hogy nem a kormány készítette elő, viszont a Gazdasági bizottságban én az ellenkezőjét hallottam, hogy ne gondoljuk azt, hogy néhány képviselő felébred és akkor elkészíti ezt a törvényjavaslatot, és hogy akkor ezt tulajdonképpen mégis nem a kormány készítette elő. Tehát én ezt most már szeretném akkor megtudni, hogy a kormány vagy nem a kormány készítette elő. (Kósa Lajos közbeszólására:) Jó.

Amire szintén nem kaptam választ. Én azért nagyon szeretném tudni, hogy miért nem egyeztettek nyugdíjas-szervezetek képviseleteivel. Ha most egyéni képviselői indítvány és képviselők készítették elő, miből gondolják önök néhányan, hogy a kétmillió embert érintő törvényjavaslatot megfelelő módon, megfelelő érvekkel, még ha kutatás is van, ezt elő tudják készíteni. Miért nem érzik azt, hogy szükség lenne arra, hogy igen, személyesen valamilyen formában ‑ kerekasztal s a többi ‑ formában leülni, meghallgatni őket, hogy ők is elmondják azt, hogy tulajdonképpen mit szeretnének. Itt azért erre szeretnék választ kapni.

Szeretném azt is megtudni, mert a tervezetből nem derül ki, hogy ‑ a kormány támogathatja majd ezeket a nyugdíjas-szövetkezeteket ‑ ki mikor dönti el, hogy milyen támogatást kaphatnak ezek a szövetkezetek. Most nyilván azon túl, ami itt legálisan szerepel, hogy a szociális hozzájárulást nem kell fizetni, és milyen módon juthatnak ebből forráshoz a nyugdíjasok, tehát ezt mikor és milyen módon dönti el a kormány. Vagy ez most szerepel a költségvetésben is, vagy mi lesz akkor ennek a forrása?

A következő kérdés már többször elhangzott, hogy ezek a nyugdíjas-szövetkezetek kikölcsönözhetnek embereket, munkaerőt a munkaerőhiány csökkentésére. (Kósa Lajos: Ezt ti mondtátok. Ez nincs benne a törvényjavaslatban. ‑ Az elnök csenget.) Igen? Ez nincs benne? Akkor nem kölcsönözhetnek ki, ez azt jelenti? (Az elnök csenget. ‑ Kósa Lajos: A munkaerő-kölcsönzés, az egy másik törvény.) Akkor nem tudom, ez honnan jön.

ELNÖK: Bocsánat, Kósa frakcióvezető úr, kérem szépen!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Igen, ne beszélgessünk, ezt kéri az elnök úr. Viszont ami érdekes, hogy miért érdemes létrehozni egy szövetkezetet. Még egy darabig lesznek európai uniós források. Akkor jól gondolom, hogy ezek a szövetkezetek európai uniós pályázatra, projektre… (Kósa Lajos: Egy fillért sem! Ezt ti mondtátok! ‑ Az elnök csenget.) Egy fillért sem. Akkor nem nagyon érhető egyébként…

ELNÖK: Kósa frakcióvezető úr, kérem szépen!

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Akkor szeretnék majd esetleg ezekre a kérdésekre választ kapni, hogy akkor tulajdonképpen mit is csinálnának majd ezek a szövetkezetek, tehát nem kölcsönöznek ki munkaerőt, nem lesznek projektek, nem lesznek európai uniós pénzek. Tehát akkor mi is motiválja őket? Miért jönnek létre? Akkor majd ha erre kaphatnék választ.

Abban nincsen nézetkülönbség közöttünk, mi is azt látjuk, hogy ma Magyarországon nagyon komoly gond a munkaerőhiány. Mi is azt hisszük, hogy egyébként nagyon sok olyan nyugdíjas van, aki elment nyugdíjba, egészséges, sok tudással, tapasztalattal rendelkezik, és szívesen dolgozna még nyugdíjas éveiben. De nem hisszük azt, és én magam sem hiszem, hogy ez lenne az a forma, amibe a nyugdíjasokat jól, érdemben be lehetne vonni. Államtitkár úr említette, hogy már most is van ilyen ösztönző, hogy ha valamelyik nyugdíjas tovább dolgozik néhány évet, akkor egy-két százalékkal magasabb lesz a nyugdíja.

Én viszont azt gondolom, hogy ha egy nyugdíjas ledolgozik x időt, ami törvény szerint jár és elmegy nyugdíjba, betölti a 65 évet, akkor engedjük elmenni nyugdíjba, kapja meg a nyugdíját, viszont utána ha dolgozni szeretne, akkor ő is megméretkezik a piacon. Ha mint nyugdíjas utána dolgozik, akkor tegyük lehetővé a számára a rugalmas ‑ mint a közszférában ‑ foglalkoztatást, de ne szövetkezeti formában. Miért kell ehhez közérdekű szövetkezeti formát létrehozni? Ez két embernek az üzlete: a munkaadóé és a munkavállalóé. Ha vannak netalántán munkaközvetítő szolgáltatások, akkor a nyugdíjas is talál magának munkát. Akkor mi szükség van ilyen nyugdíjas-szövetkezetek közbeiktatására? Nincs rá szükség. De még esetleg azt sem vitatom, hogy előfordulhat ilyen eset.

Akkor is válaszoljanak nekem arra, hogy miért nem történik meg az egyeztetés velük! Miért nem kérdezik meg őket, miért néhány ember dönti el, hogy mi jó több mint kétmillió embernek? (Kósa Lajos: Két és fél!)