Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Akkor folytatom ott, ahol abbahagytam. Frakcióálláspontként egyébként, most nem mint kisebbségi előadó, hanem mint a frakció politikusa mondom azt, hogy a jelenlegi javaslattal sajnos az a helyzet, mint nagyon sok más egyéb, mondhatjuk akár ezt is, salátatörvénnyel, hogy magával a célkitűzéssel egyet tudok érteni, illetve egyet tudunk érteni.

Vannak benne olyan módosítások, amik szükségesek és jók is. Az már egy másik kérdés, hogy sok esetben nem kellő súlyúak, és nem elég szigorúak, de ettől még elfogadható lenne. Ugyanis azt gondolom, hogy ha valamennyit már javít a jelenlegi állapotokon egy javaslat, akkor az akkor is támogatandó, ha nem a tökéletes megoldást biztosítja és nyújtja. Viszont ebben a javaslatban vannak olyan módosítások, amik elfogadhatatlanok. Vannak olyan módosítások, amik szakmai szempontból elfogadhatatlanok, illetve hallottuk az előbb azt, hogy ennek egy politikán felül álló ügynek kell lenni, ebben egyetértek, csak azt nem értem, hogy akkor egy politikai indíttatású korrupciós tételt miért kellett beemelni ebbe a salátatörvénybe, nemsokára részletesebben fogok is erről beszélni. Úgyhogy a szakmai kifogásolható részek, illetve az egyik utolsó passzusa miatt, ami erősen politikai és korrupciógyanús, sajnos nem támogatható ez a törvény, úgyhogy mi a tartózkodás lehetőségével fogunk élni, jelezve azt, hogy vannak benne olyan irányok és olyan célkitűzések, amikkel egyet tudunk érteni, viszont vannak benne olyanok, amikkel egyáltalán nem tudunk egyetérteni.

(21.20)

Szakmai szempontból kiemelném azt a részét, ami az intézményvezető kinevezésénél, illetve a kinevezésének a meghosszabbításával kapcsolatban fogalmaz meg irányelveket. Én emlékszem arra még, amikor az első Orbán-kormány hatalomra került, akkor bedobták a szociális ellátórendszeren belül a minőségbiztosítási rendszer kialakítását. Egyébként ezt bedobták ugyanúgy az oktatási rendszerben is, hogy ez meg fog történni. Azóta eltelt majdnem húsz esztendő, és ebben a kérdésben nem történt semmi. Annyira nem történt semmi, hogy még a csíráját sem látjuk annak, hogy ez megkezdődött volna. Jelen javaslat is mutatja azt, hogy erre viszont nagyon nagy szükség lett volna, illetve az elmúlt időszak történései és a felszínre bukott, illetve inkább úgy mondom, hogy a szekrényből kiborult csontvázak is alapot adnak arra, hogy ezt igenis ki kellett volna már dolgozni, és igenis már működnie kellene.

Az egyik szempont az, aminek működnie kellene, ami nem érinti a törvényt, ez inkább a szociális életpályamodellt érinti. Hogyha a szociális életpályamodellt be akarjuk vezetni, akkor ennek alapvető feltétele az, hogy egy minőségbiztosítási rendszer módszertanilag és szakmailag helyes pontrendszerben kidolgozva meglegyen és használatban legyen, ugyanis a minőségbiztosítási rendszernek és az ott kapott pontoknak párhuzamban kell lennie az életpályamodell nyújtotta lehetőségekkel, és igenis, aki egy minőségbiztosítási rendszerben nagyon jól teljesít, sőt mondhatnánk azt is, hogy az átlag fölött teljesít, a kötelező feladatokon túl lelkes és hivatástudattal rendelkező szociális szakemberként pluszt teljesít, annak igenis az életpályamodellben is jelentkeznie kellene. A másik szempont, ami miatt pedig jelentkeznie kellene, az pedig az, hogy ilyen módosító indítványokkal, mint ami most előttünk is fekszik, nem kellene házmesterrendszert kiépíteni a szociális ellátórendszeren belül, hogy garantálni lehessen, illetve vélten, vagy inkább úgy mondom, a lelkiismeretünk megnyugtatása céljából ‑ idéző­jel­ben ‑ ga­rantálni lehessen azt, hogy csak az arra alkalmas személyek vezethessenek bizonyos gyermekvédelmi intézményeket vagy akár egyéb intézményeket.

Ha a minőségbiztosítási rendszer lenne, akkor ezt a besúgórendszert nem kéne létrehoznunk. Mindegyik vitában, a bizottságban is, az általános vitában is elmondtam, én is dolgoztam szociális szakemberként a közszférában, illetve a közszféra más területein is dolgoztam, és nagyon jól tudom azt, hogy ‑ és nagyon sok esetben egyébként az alacsony bérek, az elismerés hiánya következtében ‑ egyfajta rosszindulat alakul ki bizonyos kollégák között. Ennek általában első számú célpontja szokott lenni a vezető.

Tehát ha egy új kinevezésnél vagy egy kinevezés meghosszabbításánál megkérdezzük a kollégák véleményét, akkor nagyon sok esetben ez a rosszindulat, és a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” szemlélet következtében elképzelhető, hogy egy nagyon rátermett, azt az intézményt a legjobban vezető, a legjobb újításokat bevezető és a legjobb módszertant alkalmazó vezető nem kerülhet abba a pozícióba, ami őt megilletné, és ami, mondjuk, akár egy intézmény felvirágzásához is és felfelé ívelő pályára indításához is szükséges lenne.

Úgy gondolom, hogy ezt a szubjektív tényezőt ki kéne küszöbölnünk, és nemhogy erősíteni kell, nem, mint ez a javaslat is bizonyítja, hanem valamilyen szinten el kellene fojtanunk. Persze tudom, hogy ez nagy munkával jár, de hogyha azt figyelembe vesszük, hogy a mindenkori kormányok 1998 óta húszéves lemaradásban vannak, akkor úgy gondolom, ezt a nagy munkát már meg lehetett volna csinálni, és garantálni lehetett volna azt, hogy ténylegesen a rátermett és a szakmájáért, intézményéért tenni akaró vezetők kerüljenek kinevezésre az intézmények élén.

A másik, a politikai szempontból kifogásolható passzus, az pedig az, gondolom, ez is amiatt van, ami miatt a plakáttörvény is a mai napon a parlament előtt volt, és szavazni is fogunk róla szerdán, ez is amiatt van, hogy önök nagyon jól sejtik azt, hogy 2018 után nem önök fogják irányítani ezt az országot, nem Fidesz-KDNP-kormánya lesz az országnak, hanem remélhetőleg Jobbik-kormánya lesz az országnak. Persze tudom nagyon jól, hogy vannak olyan csatornák, amiket nem szeretnének elzárni a bukásuk után sem, szeretnék, ha ezek megmaradnának. Egyik ilyen példa erre az Erzsébet-program. Az Erzsébet-programon keresztül önökhöz közel álló civil szervezeteket a bukás után még öt évig pénzzel akarnak pumpolni. Nem elég, hogy átjátszották nekik akár a Balaton-parti volt úttörőtáborokat, most még a pénzcsapokat is nyitva akarják hagyni a bukásuk után öt évig. Ez elfogadhatatlan és tűrhetetlen.

Én úgy gondolom, hogy egy ilyen kormányokon átnyúló korrupciós rendszert fenntartani és támogatni bűn, éppen ezért sajnos ezt a salátatörvényt elfogadni is bűn, mert ez a passzus szerepel benne. Éppen ezért, mint ahogy a felszólalásom elején is elmondtam, ennek következtében is mi a tartózkodást fogjuk választani a törvényjavaslatról szóló szavazás során. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Gyüre Csaba tapsol.)