Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SZABOLCS (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Nyilván nagy meglepetést nem fogok okozni azzal, hogy én is úgy kezdem az Együtt tagjaként, az Együtt országgyűlési képviselőjeként, hogy szerintünk a szabadkereskedelem jó. Természetesen itt senki nem arról beszél ilyenkor, hogy be kell dobni a gyeplőt a lovak közé és mindenki szaladjon, amerre akar. Erről szólnak például a szabadkereskedelmi megállapodások, egyezmények, hogy azt megfelelő keretek közé szorítsuk, és lenyesegessük azokat a részeit, azokat a vadhajtásait, amiről azt gondoljuk, hogy káros mellékhatása például a szabad­kereskedelemnek, ha már ez a szó, a kifejezés az előbb elhangzott.

Megmondom őszintén, azért is mindig csodálkozom, amikor valaki nagyon a szabadkereskedelem ellen beszél, mert Magyarország egy nyitott gazdaság, meg kell nézni, hogy az export-import volumene mekkora, az Európai Unió a világkereskedelem legfontosabb szereplője mind az exportot-importot tekintve, tehát teljesen logikusan következik, hogy az a mi lehetőségünk mint legnagyobb szereplője a világkereskedelemnek - ha most az Uniót értem a többes szám alatt -, hogy minél inkább szervesen illeszkedjünk be ebbe a folyamatba, és próbáljunk nyertesként kijönni ebből az egész folyamatból, pont azért, hogy Magyarország egy jobban élhető hely legyen. Azzal együtt természetesen, hogy tudjuk nagyon jól, még egyszer hangsúlyozom, hogy a globalizációnak vannak káros mellékhatásai, az a feladatunk, hogy egy megfelelő szabályozási rendszerben ezt leküzdjük.

Azért is volt érdekes, amit Németh Zsolt elmondott, mert egyébként, amikor mi ilyen témákról beszélgetünk egymás között, gyakorlatilag ugyanebben a regiszterben beszélgetünk, nagyjából mi ezt az álláspontot képviseljük, ilyen alapon mondhatnám, ha ezt a témát nézzük, még párttag is simán lehetne nálunk Németh Zsolt. (Derültség a Fidesz soraiban.) Mi így gondolkozunk a világról.

Azért érdekes a dolog, mert előtte viszont Kósa Lajos szavaiból kiderült, hogy ez nem frakcióálláspont, hanem gyakorlatilag ez egy személyes álláspont vagy meg nem határozható csoportálláspont a frakción belül, ezzel viszont nem nagyon tudunk mit kezdeni. Én azt gondolom, ha már eljutottunk egy ilyen szakaszba, hogy van ez a letárgyalt megál­lapodástervezet, akkor jó lenne, ha arról nemcsak a kormányzatnak lenne egy viszonylag fix álláspontja, amit az előterjesztő elmond - amit, ha én jól veszek ki, akkor a kormány azt mondja, hogy alá kéne ezt írni -, akkor nem ártana, ha a kormánypártoknak, a Fidesz-KDNP-nek is lenne egy határozott álláspontja, mert egyébként nem tudunk mihez viszonyulni.

Nem tudok olyan vitában érdemben részt venni, amikor a velem szemben ülő fél azt mondja, hogy én nem tudom, mi az álláspontom, először meghallgatom, hogy ti mit mondtok, aztán majd utána valamikor valahogy döntünk. Ez akkor képzelhető el, amikor a folyamat elindul, hogy van egy ilyen lehetőség, hogy szabadkereskedelmi megállapodást kell kötni Kanadával, üljünk le, találjuk ki, hogy mik azok a keretek, és hogy milyen álláspontot képviseljen majd az Európai Unió tárgyalója. De amikor már van egy kész tervezet, akkor szerintem ez teljesen értelmetlenné teszi ezt a beszélgetést, hogy nincs álláspont kormányzati oldalon. Innentől kezdve, ha ennyire nem tisztelik meg az ellenzéki frakciókat… - és én tisztelem a többi ellenzéki frakció véleményét, vagy az ellenzéki frakciók véleményét, akkor is, ha nem feltétlenül értek vele egyet, de úgy nagyjából világosan fogalmaztak, megtisztelték a Házat azzal, hogy elmondták, hogy mit gondolnak, főleg itt a Jobbik meg az LMP volt nagyon határozott ezen a téren.

(12.50)

De hát akkor a kormánypártok miért nem tisztelték meg ezzel a Házat? Éppen ezért azt gondolom, nagyon részletes elemzésbe felesleges is belemenni, mert innentől kezdve ennek nincs értelme. A kormánypártok azért kaptak felhatalmazást a választáson, hogy irányítsák az országot, tegyék ezt belátásuk szerint. Köszönöm szépen.