Készült: 2024.04.26.04:34:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

40. ülésnap (1998.12.08.),  191-195. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 6:32


Felszólalások:   187-191   191-195   195-199      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kovács Kálmán képviselő úr, az SZDSZ képviselője, kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak: "Hogyan lehet olcsóbb metrót építeni?" címmel. Manninger Jenő államtitkár úr fog majd válaszolni.

A képviselő úré a szó.

 

KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nehéz napirendre térni a 4-es metró ügye felett. Az az eljárás, ahogy ez a 160 milliárd forintról szóló döntés megszületett, egy európai értelemben vett polgári kormányra biztosan nem, de sajnos az Orbán-Torgyán-kormányra nagyon is jellemző. Először ugyanis a döntés született meg, és azóta kínos-nevetséges erőlködés folyik valami jó indok, ürügy felkutatására. Hallottunk magasröptű eszmefuttatásokat arról, hogy nem is kell Budapesten metró, azután jött két óra havazás, és maga alá temette az érveket. Hallottunk demagóg, a parlamenthez méltatlan, a budapestieket és a vidékieket egymással szembeállító indoklást, hogy tudniillik a vidéken élő emberek adójából kellene a kormánynak a metróberuházás 60 százalékát finanszíroznia, ahelyett, hogy az M3-as autópályára vagy az árvízvédekezésre fordítanánk ezt az összeget.

Ezzel szemben a költségvetés néhány órával ezelőtti szavazása során minden, az M3-asra, a 6-os útra, az árvízvédelemre, a felső-Tisza-vidéki töltések megerősítésére vonatkozó javaslatomat leszavazták. Ráadásul ez a gondolkodás önmagában is túl primitív, és sehova nem vezet, hiszen ennek az okoskodásnak az alapján uszíthatnánk több száz zalai vagy baranyai kisközség lakóit; tiltakozzanak ők is az ellen, hogy az ő adójukból közel tízmilliárd forintért majd elkerülő utat épít a kormány Debrecen körül, amikor az ő kistelepüléseiket nemhogy elkerülni, de lassan megközelíteni sem lehet az alig négyméteres, forgalomra szinte alkalmatlan utakon.

Talán a fenti logika tarthatatlanságának beismerése szülte az elutasítás újabb indokát. Eszerint kell a metró, és nem osztja meg az országot, csak túl drága. Néhány hete halljuk: lehet olcsóbb metrót építeni, így döntött a budapesti Fidesz-frakció, amely egyébként eddig öt éven keresztül háromszor megszavazta azt a beruházást, amelynek támogatásától most az Orbán-Torgyán-kormány visszalépett.

Két kérdésem van, államtitkár úr. Az egyik, hogy volt-e akár csak egyetlen oldalas előterjesztése a közlekedési tárcának azon a kormányülésen, amelyen a kormány a metró ügyéről döntött Katona Kálmán úr távollétében. A második kérdésem: mivel csak ezután lesz a tendereztetés, mitől lehet olcsóbban metrót építeni?

Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

ELNÖK: Képviselő Úr! A Házszabály szerint kénytelen vagyok figyelmeztetni önt a következőre: az ön által beadott kérdés - gondolom, majd az államtitkár úr is megerősíti ezt - gyakorlatilag köszönő viszonyban sincs azzal, amit most ön elmondott itt szóban. Ha óhajtja, gyorsan felolvasom a kérdés tartalmát: évek, sőt évtizedek óta folyt az előkészítése egy újabb metróvonal megépítésének, és a többi, és a többi... Ön egyértelműen csak a 4-es metróról beszélt, és így ön jóval túlterjeszkedett az írásban beadott kérdésen.

Ennek ellenére kétperces válaszra megadom államtitkár úrnak a szót, de ez nem lehet gyakorlat a Ház működésében. Tessék, államtitkár úré a szó! (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

(16.20)

 

MANNINGER JENŐ közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Valóban több kérdést is föltett, amelyet előre nem jelzett, nem először fordul ez elő, de most is tudunk rá válaszolni természetesen. Annyit kell mondanom, hogy azon a kormányülésen, amelyen a metróról döntött a kormány, természetesen mind a pénzügyminiszter például, mind pedig a külföldön lévő közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter helyett jómagam vettem részt, és rendelkeztünk a metróra vonatkozó minden információval.

Valóban, a kormány döntött arról, hogy nem tud több mint 100 milliárd forintot fordítani a fővárosi kelenföldi metró építésére az ország költségvetéséből, hisz az építkezés nettó 130 milliárd forintba, kamatokkal együtt, valamint a felszíni építkezésekkel együtt jóval több mint 200 milliárd forintba kerülne. Ennek több mint 60 százalékát a kormány az ország költségvetéséből állná, de a főváros részére is garanciát kellene vállalnia. Tehát igen komoly a kormány szerepe ebben a szervezetben. Havazás elleni védelem céljából, ahogy ön javasolja, pedig igencsak költséges lenne metrót építeni ebben az országban.

Mit jelenthet ezért az olcsóbb metró? Azt semmiképpen sem jelentheti, ahogy elkezdték építeni, hogy például az első szerződés keretében főpolgármester úr kampányfőnökét megbízták egy 85 milliós szerződéssel. Azt sem jelentheti az olcsóbb metró természetesen, ahogy ma értelmezi a főváros vezetése, hogy csökkenti az üzemidőt, és ritkítja a járatokat.

Mi valóban olcsóbb beruházásra gondoltunk; ez jobb, alaposabb előkészítésben nyilvánulhat meg többek között. Olcsóbb beruházásról egyébként akkor is beszélni kéne a főváros esetében, ha lenne pénz, lenne az ország költségvetésének 100 milliárd forintja erre a metróra, tekintve, hogy a fővárosi beruházásoknak '97-ben a tervezettnek alig több mint 50 százaléka valósult meg, a költségeket rendszeresen 20-30 százalékkal túllépték. Tehát a fővárosi beruházási gyakorlatot illetően önnek jogos az aggálya, valóban kérdés, mit jelent az olcsóbb metróépítkezés, és az is jogos, amit ön az írásában leírt, de nem olvasott föl, hogy előfordulhat, hogy rövidebb utat, rövidebb útvonalat, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) vagy csak egy pályát kéne megépíteni, ha a főváros az eddigi beruházási gyakorlatát követné. Köszönöm figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Ábrahám János, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek, "Mennyi víznek kell lefolyni a Dunán addig, amíg a miniszterelnök úr ígérete megvalósul, vagy csak az önkormányzati választásra készült a Fidesz-Magyar Polgári Párt Szekszárdon is?" címmel.

A kérdésre a miniszterelnök megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Katona Kálmán helyett Manninger Jenő közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár úr fog válaszolni. Elfogadja a válaszadót? (Dr. Ábrahám János jelzi, hogy igen.) Természetesen. Tessék, képviselő úré a szó.

 




Felszólalások:   187-191   191-195   195-199      Ülésnap adatai