Felszólalás adatai
| 14. ülésnap (2002.07.03.), 113-168. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Részletes vita lefolytatása |
| Felszólalás ideje | 1:05:34
|
Felszólalások: 19-112 113-168 169-177 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr jelzi, hogy a határozathozatalt megelőzően kíván reflektálni az elhangzottakra.
Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra következő ülésünkön kerül sor.
Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Az előterjesztést H/287. számon, a bizottságok ajánlásait pedig H/287/27. számon kapták kézhez. Felkérem Nagy Nóra jegyző asszonyt, ismertesse a részletes vita javasolt szerkezetét. Jegyző asszony!
NAGY NÓRA jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési határozati javaslat szerkezeti rendjét követve a részletes vita két szakaszból áll. Az első szakaszban a földbirtok-politika részletes irányelveit tartalmazó fejezethez benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása következik, az 1-18. pontok alapján. Tájékoztatom önöket, hogy nem nyílik meg a részletes vita az ajánlás 3. pontjára, amelyet az első helyen kijelölt bizottság házszabályellenesnek minősített. A Házszabály 105. § (2) bekezdése értelmében a címre vonatkozó módosító javaslatot a részletes vita végén lehet indokolni. Arra figyelemmel, hogy ez az indítvány csak egy sajnálatos helyesírási hibát orvosol, és a normaszöveg további részében is kijavítja, ennek megvitatására is az első szakaszban kerül sor.
A vita második szakaszában a Nemzeti Földalap vagyonkezeléséhez és hasznosításához benyújtott módosító javaslatok találhatók, az ajánlás 19-22. pontjai szerint.
ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző asszony. Ismételten kérem képviselőtársaimat, hogy az ülésteremben kapcsolják ki a mobiltelefonokat, mert zavarják az ülés menetét. Kérem, hogy ebben a következő időszakban is következetesek és mértéktartóak legyenek.
Visszatérve a napirendi pontunkra, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a vita általam javasolt szerkezetével. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A parlament látható többsége a részletes vita általunk jelzett szerkezetét elfogadta.
(11.30)
Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-18. pontjai alapján. Felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a Házszabály 105. § (3) bekezdése értelmében a részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz vagy a módosító javaslattal érintett részhez lehet hozzászólni.
Elsőként megadom a szót Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tisztességes, azt hiszem, hogy ha az 1. pontot támogatta az előterjesztő és minden bizottság, akkor erről nem beszélnék.
A 2. pont gyakorlatilag ugyanaz, csak szerintem ott gépelési hiba történt, tehát arról sem kell beszélni, sőt azt vissza is vontam a bizottsági ülésen.
A 3. pontot házszabályellenesnek tartották, erről ismét nem kell beszélni.
Azon azonban meglepődtem, tisztelt képviselőtársaim, amikor ezt a jelentést megkaptam, és már kíváncsiságból átlapoztam, hogy vajon hány módosító indítvány fűződik a nevemhez és hány máséhoz. Ezt azért tettem, mert egyrészt az általános vitában, másrészt a bizottsági üléseken elhangzott, hogy bizony amikor az általános vitára alkalmasnak tartottuk vagy sem ezt a javaslatot, ez magán viseli a gyors munka bélyegét. Azt gondolom, ezért senkire nem kell követ vetni, hiszen a gyors munkában hiba mindig lehet. Na de ebbe annyi hiba sikeredett, hogy mindenki azt mondta, itt bizony konstruktívak leszünk, és módosító indítványokkal javítani fogjuk ezt a javaslatot. Ehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, meglepődtem, mert a 22 módosító indítványból 20 a nevemhez fűződik, és bizony ami tartalmi vagy legalábbis a korrektté tételét szolgálta volna ennek az országgyűlési határozati javaslatnak, azt nem támogatta a kormánypárti többség és maga az előterjesztő sem.
Rendben van, nincs ezzel semmi probléma, tisztelt képviselőtársaim, nem támogatjuk az ellenzéki képviselőt, még akkor sem, ha szakmailag jó az elképzelése. Ám legyen, ezt elfogadom, hiszen ez egy politikai testület, hát legyen így, nem támogatják. Na de akkor, tisztelt képviselőtársaim, önök, akik azt mondták, hogy bizony ebben hiba van - van logikai hiba, tematikai hiba, fogalmazási hiba -, amit módosítani, korrigálni kell, ezt önök nem tették meg!
Tessék mondani, ki fogja ezt megtenni? Ki fogja korrigálni? Csatlakozó, kapcsolódó módosító indítványt kívánnak benyújtani a módosító indítványaimhoz? Mert önöknek ilyen nincs. Vagy mit szándékoznak tenni? Legszívesebben, megmondom önöknek, miközben ezt az előterjesztést néztem, illetve a forgatókönyvet, az ajánlást, az jutott eszembe, azt kellene mondani, hogy mi a módosítást, az országgyűlési határozati javaslatot nem támogatjuk - hiszen erre volt is indítvány, a 3. pont -, hiszen van földbirtok-politikai, illetve birtokpolitikai irányelvek, erről van kormányhatározat. Mi erre azt mondjuk, hogy ez jó, önök azt mondják, hogy nem jó. Itt sincs baj, önök hoznak egy országgyűlési határozatot. Majdnem hogy azt javasolnám, menjen át ez így, ahogy van, amit a 3. pontban elhagytam, menjen át.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egyszer majd, amikor nem lesznek önök képviselők, meg esetleg nem lesznek kormányon - remélem, minél hamarabb így lesz -, önök ezt elolvassák... - bocsánat, gondolom, ennyi nyilván belefér -, mikor elolvassák, rájönnek arra, hogy az, amit itt önök leírtak, bizony nem egy dicsőségpont. Tisztelt Képviselőtársaim! Menjenek végig rajta! Van egyszer egy elutasítás, hogy mi elutasítjuk ezt a javaslatot, de ha már önök át szeretnék mindenáron nyomni ezt a Házon, hát legyen, de akkor menjen át jól.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én tulajdonképpen a 4. pontban nem tettem mást, mint megkönnyítendő minden bizottság munkáját, a részletesen beadott pontokat összefoglalva leírtam, azért, hogy áttekinthető legyen. Legyenek olyan kedvesek, ha lehet ilyet kérni egyáltalán a patkó másik oldaláról, vegyék elő az ajánlást, olvassák el az eredeti előterjesztést, meg olvassák el az újat, amit módosítóként beadtam. Nem mondom, hogy az a tökéletes, mert mindenki tévedhet, követhet el hibát, és lehet rajta javítani. De hogy az, amit beadtam módosító indítványként, nagyságrendekkel jobb, logikusabb és egy rendszerbe foglalja az előterjesztést, mint amit önök tettek, ezen nem lehet vitatkozni. S ha önök nem a patkó másik oldalán ülnének, akkor ezen nem is vitatkoznánk.
De ha így hagyják, tisztelt képviselőtársaim - ezt önök megtehetik, erőből meg lehet tenni -, nagyon szépen kérem önöket, tegyenek már be olyan fogalmi meghatározást, amin mindenki eligazodik. Mert lehet, hogy mi még itt valahogy megértjük, hogy miről szeretnének beszélni, önök közül többen még megértik, hogy miről szól ez a javaslat, de nagyon sokan nem fogják érteni ezt az előterjesztést.
Olyanok szerepelnek benne, hogy versenyképes birtokméret kialakításának elősegítése. Logikai bukfenc, tisztelt képviselőtársaim, a)-b) pontban fölsorolják, hogy milyen két méretet terveznek, majd később, jóval hátrébb, az utolsó előtti pontban felsorolják, hogy az EU-nak megfelelő, az EU-pénzeket lehívandó birtokméret.
Tessék mondani, az első kettő nem az? Akkor miért beszélünk róla?! Hamarosan csatlakozási tárgyalások lesznek, és hamarosan igazítani kell a jogszabályokat. Tessék mondani, mi értelme van két olyan behozatalának, ami nem felel meg ennek a kritériumnak?!
De még sorolhatnám, tisztelt képviselőtársaim. Amit önök itt leírtak, művelésiág-váltás támogatása, környezetbarát gazdálkodás szétszedése három kis alpontra: én azt mondtam, hogy legyen ennek a neve az agrár-környezetvédelmi programnak megfelelő gazdálkodás támogatása, és tegyünk bele alpontokat. Furcsa módon ezzel önök egyetértettek a bizottsági ülésen, majd később nem támogatták.
Ezt még hadd mondjam el, annyi időm, öt másodpercem talán még van - bocsánat, elnök asszony -, hogy a pályakezdő agrárvállalkozók kedvezményezett támogatását ne tegyük már az utolsó előtti helyre, legyenek olyan kedvesek, akkor tegyék már kicsit előrébb, mutatva azt is, hogy kit szeretnének önök preferálni.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót kétperces időkeretben Herbály Imre képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából.
Öné a szó, képviselő úr.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Annyiban csatlakozom Pap János képviselő úr felszólalásához, hogy az 5. ajánlási pontban én is érintett vagyok, többedmagammal abban, hogy a földbirtok-politikai irányelvek első részében felsorolt - szerintünk nem fontossági sorrendben felsorolt - irányelveket más csoportosításban fogadja el az előterjesztő és azután a parlament.
Úgy gondoljuk, hogy az irányelvek első két pontját helyben lehet hagyni, hiszen ezzel részben megnyugtatjuk a földhasználókat - szerintünk a földbirtokos is földhasználó -, illetve a családi gazdaságokat, a családi gazdaságoknak prioritást adó politikai irányultságot. De azután fontos ennek az országnak a biztonsága is, és ebben a biztonságban a környezet, a mezőgazdaság, a természetvédelem, a környezetvédelem, a területfejlesztés és a vízgazdálkodás összhangja is nagyon fontos.
Én elsősorban a vízgazdálkodás miatt tartom fontosnak a sorrend ilyeténképpen való elfogadását, hiszen azon a vidéken, ahol én élek, állandósult az árvízveszély. Nagyon fontos, hogy mind az árvízvédelmi, mind a belvízvédelmi beruházásokat, fejlesztéseket az állam zavartalanul meg tudja valósítani, és ehhez nagyon fontos, hogy a Nemzeti Földalap, a fölbirtok-politika teremtsen olyan helyzetet, hogy erre rendelkezésre álljanak a területek. Ha ezt a sorrendet így fogadjuk el, akkor könnyebb helyzetben van az állam a földbirtok-politika vonatkozásában.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó.
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az általános vitában szó volt arról, hogy az előttünk fekvő országgyűlési határozattervezet irányelvei többségükben megfoghatatlanok, kitöltetlen a tartalmuk. Ezért is üdvözlöm az MDF nevében Pap János képviselőtársam konkrét célokat tartalmazó indítványait, amelyek élettel és tartalommal töltik ki az általánosságokban mozgó irányelveket.
Egyetlenegy módosító javaslatról szeretnék nagyon röviden szólni. A határozattervezethez benyújtott 17. sorszámú módosító javaslatában Pap János képviselőtársam azt indítványozza, hogy az irányelvek tartalmazzák a szociális földprogram támogatását. A szociális feszültséget, a nagyvárosi lakásínséget, a munkanélküliséget csillapítaná, csökkenthetné egy ilyen szociális földprogram.
Kritikusai gyakran mondják, hogy ez nem megnyugtató, nem távlatos megoldás, felesleges a támogatása. Ezzel szemben az a véleményünk, hogy semmilyen szociális támogatás nem tekinthető távlatos megoldásnak. Nem is ez a célja egyik támogatásnak sem, hanem a válsághelyzetek enyhítése. Éppen ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy fontolják meg az ajánlás 17. pontjában található módosító javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr, a felszólalását. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy a vita e szakaszában ki kíván még felszólalni. Úgy tűnik, hogy többen kétperces időkeretben kérnek felszólalási lehetőséget.
Ivanics István képviselő urat illeti a szó, kétperces időkeretben, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr!
(11.40)
IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Kedves Képviselőtársaim! Az eddigi vita alapján is megállapítható, hogy itt nem fogunk tudni azonos álláspontra jutni az irányelvek sorrendjét illetően. Valahol ezt egy kicsit természetesnek tartom, mert például amit Pap János képviselőtársam felvonultatott, az teljesen logikus. De én el tudom fogadni azt is, amit Herbály Imre képviselőtársam mondott, hogy a környezetvédelmi szempontokat előtérbe kell helyezni.
Valóban, ha megnézzük a magyar vidék gazdasági struktúráját, azokat az ökológiai adottságokat, amelyekkel rendelkezik, megállapíthatjuk, hogy tájegységenként más-más lehetőségek állnak rendelkezésre a mezőgazdaság részére, és ezt eddig nem tudtuk kezelni. Nem ez a jelenlegi javaslat, a 12 év alatt erre valójában a piacgazdaság körülményei között nem találtuk meg azokat a segítő lehetőségeket, amivel elsősorban a gyenge termőhelyi adottságú területeket valójában segíteni tudnánk, hogy ott is egy életképes gazdálkodási struktúra jöhessen létre. Ebben, úgy gondolom, a valamikori nagyüzemi átszervezés idején hasznos tapasztalatok keletkeztek Bács megyében, ahol Erdei Ferenc munkássága kapcsán sikerült felismerni, hogy egyszerűen lehetetlen a gyenge termőhelyi adottságokon ugyanolyan kolhoz típusú termelőszövetkezeteket létrehozni, mint máshol. Emiatt szakszövetkezeteket hoztak ott létre.
Úgy gondolom, hogy ez csak egy példa arra, hogy helyileg is figyelembe kellene venni az adottságokat, és ökológiai szempontokat előtérbe helyezni. Ilyen szempontból én egyetértek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy a környezetvédelmi kérdést emeljük ki.
Köszönöm szépen
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr a felszólalását. Azt hiszem, rendkívül toleráns voltam a kétperces időkeretet illetően. Kétperces időkeretben megadom a szót Godó Lajos képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy nagyon fontos napirendet tárgyal a tisztelt Ház, agrárgazdaságunk történelmi fejlődésének alapjait rakhatjuk ma le ezzel a törvénytervezettel. A birtokpolitikai irányelvek részletes felsorolásánál én is kapcsolódtam az 5. pontban egy módosító javaslattal.
Az előttem szóló képviselők többször, többféleképpen fogalmazták meg a j) pontban rögzített elhatározást, a környezetbarát fenntartható fejlődést szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatását. Azért javasoltam és azért értek egyet azzal, hogy előrébb kerüljön a c) pont helyére ez a j) pont, mert nemcsak az agrár-környezetvédelmi program, nemcsak a vízgazdálkodás, de véleményem szerint idetartozik a biogazdálkodás, az ökogazdálkodás és azt hiszem, hogy agrárgazdaságunk legfontosabb céljául kell meghatározni azt, hogy egészséges élelmiszert állítson elő. Európában egyre inkább legfontosabb cél az egészséges élelmiszer előállítása. Nagyon sok probléma volt az elmúlt években a dioxin és az egyéb élelmiszer-problémák tekintetében, és egyre inkább teret nyer és hódít a biogazdálkodás hazánkban is.
Úgy tudom, hogy a minisztérium vezetése is komoly tárgyalásokat folytat e tekintetben az átállásra vonatkozóan, én mindenképpen szeretném javasolni, hogy támogassák azt az 5. számú javaslatot, ami mi módosításként beadtunk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy alapozunk most már elég régóta, csak szerencsés volna, hogy azt az alapot, amit leraktunk, nem szednénk ki újra. Egyébként ha ez egy fontos alap ön szerint, képviselő úr, szerintem fontos alap, akkor még egyszer mondom, még egyszer kérem önt, hogy nézze meg pontosan, gondosan, hogy miről szól itt ez a néhány pont. Ha ez alap, akkor ez a ház, amit erre építünk, nem sokáig fog állni.
Tisztelt Államtitkár Úr! Én a következőre kérem önt; természetesen, mint országgyűlési képviselő, módomban áll és lehetőségem van arra, hogy írásbeli kérdést vagy interpellációt intézzek önhöz. Ha ön nem válaszol nekem, akkor nyilvánvalóan megteszem, nem kell most, lehet a szavazás előtt, de szeretném megkérdezni, hogy néhány dologról mit kell gondolnunk, ami itt szerepel.
A földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése: miért nem azt írják, amire gondolnak? A múltkori általános vitánál kiderült, hogy ők nem mások, mint a termőföldről szóló törvény 6. pontban szereplők, ők a haszonbérlők, feles bérlők, részes művelők. Akkor tessék őket ideírni! Ez félrevezető, mert földhasználó a családi gazda is. Akkor írjuk oda azt, hogy kire gondolunk!
Racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése: valaki mondja már meg, hogy merrefelé haladunk! Rábízzuk a piacra, rábízzuk a gazdaságra, hogy mi fog kialakulni - de mi a racionális? Önök egy jelzőt tettek elé. Tessék megmondani, hogy mi a racionális!
Földbérlet-koncentráció versenyképességhez igazodó fenntartása: mi ez? Tessék megmondani, hogy mi ez, mert nem lehet érteni! Minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása: mi ez? Most nem földcseréről van szó? Nem arról van szó, hogy ha valakinek egy gyengébb minőségű földje van, nem tud rajta termeszteni, akkor kicseréljük, lecseréljük, adunk neki olyan földet, amin tud termeszteni, ezt kivonjuk a termesztésből, erdőtelepítésre és egyébre visszük? De akkor ez nem minőségi földcsere, tisztelt képviselőtársaim. Ez földcsere, mert ebben a jó minőségű és a gyenge minőségű is benne van. A "minőségű" másként szokott előjönni.
Megkérdezem önöktől, tisztelt képviselőtársaim, hogy az m) és az i) pont milyen viszonyban van egymással. Szerintem a kettő szinte ugyanazt takarja, csak valaki elfelejtette, hogy egyszer már leírta. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Herbály Imre képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ivanics képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy már az általános vita szakaszában is kikértem nem magamnak, hanem annak a több százezer embernek a nevében, akiket kolhozistának minősítettek a hozzászólók.
Zsenge gyermekkoromtól a mezőgazdaságban valamilyen szerepet vállaltam. Édesapám tagja volt egy termelőszövetkezeti csoportnak, aztán egy termelőszövetkezetben fejeztem be vezetőként 1996-ban a munkát. Úgy gondolom, hogy van egy szép magyar szó, a szövetkezet, és ezt különböző jelzőkkel lehet minősíteni: ipari szövetkezet, termelőszövetkezet, fogyasztási szövetkezet.
Arra kérném a képviselő urakat, hogy egyszer jegyezzék már meg, hogy Magyarországon nem kolhozok voltak, hanem különböző típusú szövetkezetek, amelyek közül a mezőgazdasági szövetkezeteket úgy hívták, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezet, és ne minősítgessék most a rendszerváltás tizenkettedik vagy tizenharmadik évében, hogy kolhoz típusú volt vagy nem volt az, mert nem tudják, hogy milyen volt.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyancsak kétperces időkeretben ismételt felszólalásra megadom a lehetőséget Ivanics István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.
IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Herbály képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy 53 éves elmúltam, és nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy milyenek voltak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Ezek nagy része valóban kolhoz típusú termelőszövetkezet volt egy szakszövetkezethez képest - ezt hangsúlyozom. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.) Tehát tipikusan erre használja a magyar szakirodalom, hogy ezek az úgynevezett kolhoz típusú szövetkezetek, és ez a továbbfejlődésüknél, illetve a továbbélésüknél is megmutatkozott.
Tehát igazából a szűk menedzsment mindenütt magához tudta vonni a későbbiekben a kezdeményezést, hiszen a termelőszövetkezet tagságának nagy részét nagyon erős függőségben tartotta, a lehetőségektől elzárta, kiszorította a háztájira, vagy pedig tényleg cselédként, zsellérként alkalmazta a szövetkezetben. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból. - Gőgös Zoltán: Ezt nem kellene!)
(11.50)
Tehát úgy gondolom, ezt világosan és egyértelműen leszögezhetjük, végig kell menni a Nagyalföldön, meg kell nézni azokat a településeket, hogy milyen mértékben pusztultak vissza a valamikori, tényleg tarka földművelési rendszerekhez képest. És valójában ezért szükséges a családi gazdaságok támogatása, hogy azok a középméretű gazdaságok újra kialakuljanak, amelyek egészségessé teszik a magyar mezőgazdaság szerkezetét, tehát ez rendkívül fontos.
Én nem akarok ebben vitatkozni képviselőtársammal, hogy ez most pejoratív, vagy nem pejoratív, én nem kívánom pejoratív módon alkalmazni ezt, hanem ténymegállapításként mondom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy ez így működött.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben kért felszólalási lehetőséget dr. Szanyi Tibor államtitkár úr. Öné a szó, államtitkár úr!
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Lehet, hogy ügyrendi alapon szerettem volna hozzászólni, mert ezek a terminológiai és ideológiai viták, tartok tőle, nem tartoznak a mai tárgyhoz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr, a felszólalását, és kérem képviselőtársaimat, ahogy azt jeleztem önöknek, hogy a Házszabály 105. § (3) bekezdésére figyelemmel tegyék meg a részletes vitában a felszólalásaikat. Ennek reményében adom meg a szót Magda Sándor képviselő úrnak, bizottsági elnök úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.
DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Kollégák! Képviselőtársak! - azt hiszem, helyes, ha így mondom. Szanyi képviselőtársamhoz hasonlóan én azt szeretném, ha a földbirtok-politikáról beszélnénk. Egyetlenegy gondolat: Magyarországon az 1970-es időszakban a vidék statisztikailag mérhetően gazdagodott - meg kell nézni, hogy mi volt akkor. 1990-től a vidék szegényedik - meg kell nézni ezt, ennyi.
Ezért ez a birtokpolitika arra törekszik, hogy lehetőséget teremtsen egy olyan gazdálkodásra, amely megítélésünk szerint biztosítani fogja a vidéken élők foglalkoztatását, a vidéken élőknél - nem egy falunál két család, hanem egy-egy falunál - a komolyabb megélhetés lehetőségét. Szeretnénk elérni azt, amit Godó képviselőtársam mondott, hogy a környezetgazdálkodást elősegítve, a biotermelést elősegítve egy Európában jól eladható termékstruktúrával tudjunk piacra lépni, s természetesen szeretnénk elérni azt, hogy a fiatal agrárvállalkozók kapjanak földet.
Én azzal egyetértek, hogy lehet, hogy sorrendben ez nem ott van, de benne van a sorrendben, kiemelten. Ha ebből a birtokpolitikából valami hiányzik, egyvalami nagyon hiányzik: nem kötjük iskolai végzettséghez, mint a világon mindenhol. Én megint azt mondom, hogy ezt közgazdász, jogász barátaimmal vitattam meg, azt mondták, hogy szigorú, amit előírtok, megállja a versenyt, de miért nem mertétek már megkövetelni azt, hogy földet Magyarországon az kapjon tartósan, még egyszer mondom: az új vállalkozók közül, akik megfelelő iskolai végzettséggel rendelkeznek, és ismerjétek el a régieket mint fölhasználókat.
Én ezért gondolom azt, és ezzel a gondolatot befejezem, hogy a lehetőségek között ma egy korszerű, versenyképes mezőgazdaságot megalapozó birtokpolitika van előttünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces időkeretben megadom a szót Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem terveztem e szakaszban további felszólalást, de azt gondolom, itt elhangzott egy lényeges mondat: miért félünk beletenni a szakmai végzettséget, miért félünk ettől?
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztésben benne van a "helyben lakóhoz" - semmi köze a helyben lakóhoz annak, hogy agrárvégzettsége van, itt lenne ennek a helye. Autót nem lehet vezetni jogosítvány nélkül, az orvos nem rendelhet anélkül, hogy ne lenne meg a végzettsége. Elmondtam talán tegnap is, és elmondom ismét: a saját egészségünkről van szó, tisztelt képviselőtársaim.
Lehet, hogy nem tartozik a részletes vitához, elnök asszony, de mivel önnek környezetvédelmi érzékenysége van, ezért, azt gondolom, talán elmondhatom ezt: én azt hiszem, az a sok emésztőrendszeri betegség, ami ma az embereket sújtja, a táplálékunkból ered, a táplálékunk pedig azon termesztési technológiákból, az élelmiszer előállításából ered, amiket mi most folytatunk. Ez nagyon sok esetben azért van, mert nem megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező emberek végzik ezt a tevékenységet; és képviselőtársaim, egy kapcsolódó módosító indítvánnyal bizony kérjék ezt, tegyék bele, hogy itt bent legyen a szakmai végzettség.
Még egyszer mondom, túl nagyot nem tesznek, hiszen a termőföldről szóló törvényben benne van, igaz, hogy adtunk egy kis átmeneti időt, 2005-ig, ez így helyes, így van rendjén, én azt gondolom, hogy ezt meg lehet engedni, és akkor ezzel is jobbá lehet tenni ezt a javaslatot, de igazán jóvá így teszik, tisztelt képviselőtársaim. És hadd kérjem önöket arra, nekem nem okoz semmiféle presztízsveszteséget, ha önök újra előveszik ezt. Ma még van rá lehetőség, ugyan már nem sok idő, és ezt a javaslatot, amire önök azt mondják, hogy jó... - ne védjék már, azt, amit nem önök terjesztették elő, hanem valaki gyorsan előterjesztette. Ne védjék, mert még egyszer mondom, ha később elolvassák, nem fognak neki örülni, hogy önök egy olyan javaslatot támogattak, ami formailag, tartalmilag, logikailag nem korrekt és nem fair. Tegyék már meg ezt, kérem önöket, folyik itt még a vita, van még néhány perc, és ezt meg tudják tenni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Valóban, mint ahogy minden mindennel összefügg, a földbirtok-politika és az egészséges táplálkozás is rendkívül közel esik egymáshoz. Szanyi Tibor politikai államtitkár úr kért két percben lehetőséget a felszólalásra.
Államtitkár úr!
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Igen, csatlakozom az ön szavaihoz, hogy minden mindennel összefügg, és én valóban azt hiszem, hogy ebben a teremben egyetlenegy olyan ember sem ül, aki szíve szerint ne kötné iskolai végzettséghez a mezőgazdaság ügyét, már csak azért is, mert végül is itt azon termékekről van szó, amiket magunkévá teszünk. Tehát ez nyilvánvalóan nem mindegy, a gyógyszerhez is orvos meg gyógyszerész nyúlhat, tehát ezzel egyetértünk.
Ami miatt azt gondolom, hogy ezt egyelőre nem lehet megtenni, az az, hogy akkor agyonütnénk az egész szociális aspektusát. Tudomásul kell venni, hogy kétféle mezőgazdaság van ma már a fejlett világban: az egyik, amelyik profi, és a versenyszférában érvényesül, a másik pedig egy szociális kérdéskör - ezzel mi még nem számolunk, nem mi, a kormány, a "mi"-t a magyar közgondolkodásra mondom. Eljön az az idő, nagyon hamar, hogy bizony-bizony iskolai végzettséghez fogunk kötni megannyi tevékenységet és/vagy piacra jutást, ezt most csak úgy hozzátettem a közös gondolkodás reményében, de ettől még adnunk kell a jelenlegi szándékaink és a jelenlegi életünket meghatározó szempontok szerint egy olyan irányelvet minden érintettnek, amivel boldogulni tudunk. Sajnos, ez a két cél, tehát hogy szociális értelemben is kellő intenzitással tudjunk működni, továbbá bizonyos szakmai alapminimumokat is tudjunk teljesíteni, most még nem fér össze Magyarországon.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Megköszönöm, államtitkár úr, a felszólalását, és kétperces időkeretben megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr!
KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Pap Jánosnak még egy korábbi felvetésére reagálnék, bizonyos fogalmi témákban tett fel kérdést. Racionális földhasználat: szerintem például racionális földhasználat az, hogy ha lehet, mondjuk, egy kertészeti tevékenység minél közelebb kerüljön egy jó minőségű úthoz, egyéb infrastruktúrához, például ha kertészet van, akár a gázhoz és vízhez is, egyebekhez is. Természetesen ha ezt egy földcserével próbálja valahogy megteremteni az illető, és ezt segíti az állam, akkor ez az én meglátásom szerint minőségi földcsere lesz.
Egy másik felvetésére, amelyikben igazából a földtörvényhez kapcsolódik: nem véletlenül vettük bele azt a kicsi lépést, hogy ha egy megfelelő végzettségű személy vállalja a helyben lakást, akkor ő helyben lakónak minősüljön, tehát azért a kezdeti lépést megtettük.
Zárójelben mondom, mert nem ehhez a témához tartozik: az egészséges élelmiszer kérdése. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy azért komoly vizsgálatok vannak a piacokon; szerencsére azt mutatják a vizsgálatok, hogy a hazai élelmiszerek elenyésző hányadában van szermaradvány és maradványprobléma. Az import élelmiszereknél esetenként valamivel magasabb ez a hányad, mint amit itthon tapasztalunk. Az persze más kérdés, hogy ezt még jobbá, szervezettebbé kell tenni.
(12.00)
Szeretném mondani Ivanics úrnak is, hogy az átkozott időszakban a kolhozokban és a szovhozokban, állami gazdaságokban, ahol én is például egy állami gazdasági főkertész voltam, előrejelzésen alapuló növényvédelem volt. Nemcsak a talaj tápanyagtartalmát vizsgáltuk, hanem hogy mi van a levélben, szermaradványokat vizsgáltunk és egyebeket. Tehát ez a rendszer működött. Családi gazdaság, szövetkezet, társas gazdaság, legyen bármi, így kell csinálnunk, és akkor lesz meg az élelmiszer-biztonság alapja is.
Köszönöm.
ELNÖK: Kérném képviselőtársaimat, hogy a rend kedvéért legyenek olyan kedvesek megjelölni, hogy az ajánlás melyik szakaszához kívánnak hozzászólni a következőkben. Megadom a szót Magda Sándor képviselő úrnak, bizottsági elnök úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó.
DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársak! A földhasználó kérdéskörében szeretném, ha az elkövetkező időszakban egyértelműen használnánk ezt a fogalmat. A mi értelmezésünk szerint mindenki földhasználó, aki jelenleg a földet műveli. Ebből adódóan az a családi gazdálkodó, aki ma földet bérel, ugyanúgy földhasználó, mint annak a társas vállalkozásnak a magyar személyisége, aki szintén földet művel.
Tehát fontos számunkra - és én azt hiszem, a köz számára - annak az egyértelmű megvilágítása, hogy ez nem választ el. Magyarországon minden magyar állampolgárra vonatkozik, vagyis mi azt mondjuk, hogy a földhasználó az, aki most használja. Miért tartom fontosnak? Az előző földtörvény ebben is diszkriminatív volt, hiszen a földhasználótól akart elvenni egy kisebbség számára. Vagyis 60-70 ezer embert földönfutóvá teszünk azért, hogy 20-30 ezer családnak legyen? Nem, mi azt mondjuk, hogy a családoknak ugyanúgy megvan az elsőbbségük, megvan a joguk, és nagyon szeretném, ha ezt nem magyaráznák félre, mert bárhol járunk, az emberek megértik. És akkor megkérdezik, hogy miért másképp magyarázzák. Én mindig azt kérdezem: ki magyarázza önöknek másképp?
Tehát, kérem szépen, ez a földtörvénytervezet a föld jelenlegi használóit részesíti előnyben, legyen az családi gazdálkodó vagy társas vállalkozó magyar személyiségű tagja.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt megadnám a szót Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából, aki ismételt kétperces felszólalásra jelentkezett, engedjék meg, hogy megköszönjem mai eddigi munkájukat, és kívánjak további kellemes vitát és jó munkát a mai napra önöknek. Átadom az elnöklést Szájer József alelnök úrnak.
Mivel a héten már nem találkozunk, kívánok önöknek a hétre még jó munkát és kellemes hétvégét. Viszontlátásra a jövő héten! (Taps.)
(Az elnöki széket dr. Szájer József, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Elnök Úr! Megy az idő, úgyhogy mondom közben - jó? Az ajánlás 18. pontjához kapcsolódok, de igazából nem e pontról fogok beszélni, hanem arról, ami elhangzott, és ehhez kapcsolódik.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos pont ez: oktatás, kutatás, egyéb különleges rendeltetésű gazdaságok. Ha valahol lemaradásunk van az elmúlt 15-20 évben, akkor ez ez. Az ország összes agrártudományi egyetemén, főiskoláján már régen működni kéne olyan tartamkísérleteknek, amivel az igazi folyamatokat tudnánk nem modellezni, hanem bemutatni. Mert ma nagyon sok esetben másról beszélünk, mint ami történik. És bizony a végzettség azért lenne fontos, tisztelt képviselőtársaim, mert ha csak néhány elemet, mondjuk, a termesztéstechnológiából kiemelnénk, akkor önök nagyon furcsa dologra jönnének rá, és tudnék ilyet mutatni önöknek, nem is egy dolgot. Amikor a mezőgazdaságban a növénytermesztés nyereségessége minimális, akkor semmiféle pluszköltséggel, csak szellemi tőkével és odafigyeléssel nagyon sok mindent lehetne tenni. Egy talajműveléssel, annak a módjával, a vetési idővel és annak a módjával, rendkívül sokat lehetne tenni.
Tehát amikor arról beszélünk, hogy a végzettség fontos-e, akkor azt mondom, hogy igenis fontos, és amennyiben mód és lehetőség van rá, kérem az előterjesztőt, hogy igenis ezt a pontot tegye be, mert ennek itt kell lenni. Én azt hiszem, ha egyszer majd arról fogunk vitatkozni a Házban, ami a szakma és a lényeg, akkor biztos, hogy nagyon jó, nagyon szép és előremutató vita lesz, de ha ennek a beszélgetésnek vagy ennek a vitának semmi más értelme nem lenne a későbbiekben, mint az, hogy az agrár-felsőoktatási intézményekben ezek az úgynevezett tartamkísérletek elindulnak, én azt gondolom, hogy akkor már nagyon fontos lenne.
Az elnök asszony megfogadta, hogy lesz egy nyelvész a Házban, és azt mondta, hogy örül neki, hogy 12 év után ezt ő javasolhatja; én meg nagyon örülök neki, hogy 12 év után tehetem ezt a javaslatot, és lesz ilyen. S lehet, hogy 12 év után egyszer végre a mezőgazdaságban is lesz egy olyan vonal, egy olyan úton indulunk el, ami előremutat, pozitív és jó eredményeket hoz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miután további kétperces hozzászólás nincsen, megadom a szót Horváth János képviselő úrnak normál felszólalásra, Fidesz-Magyar Polgári Párt.
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A földbirtok-politika irányelveiről és az első szakaszban az első 18 pontról van szó. Igen jól hozzászóltunk innen-onnan. Az engem nem nyugtalanít, tisztelt Ház, hogy időnként olyan fragmentált módon jelenik ez meg, hogy innen is meg onnan is hozzászólnak képviselőtársaim, annál is inkább, mert ez lehetőséget ad fogalmak tisztázására is, amely fogalmak nem csupán szőrszálhasogatás vagy filozofálás, mert ezek a fogalmak nagyon jelentősen meghatározzák a tevékenységet.
Igen tisztelt Herbály képviselő úr, itt elmagyarázta nekünk, hogy ne használtassék a kolhoz szó pejoratív módon. Igen tisztelt Ház! A kolhoz szónak megvan egy jelentése. Az azt jelenti, hogy az a mezőgazdasági szövetkezet, ami erőszakkal jött létre. A szövetkezet mint fogalom, az emberi társulás, gazdasági összefogás, legjelentősebb karakterisztikája az önkéntesség. Emberek összeállnak, összeszövetkeznek; mezőgazdaság, azon belül tejtermelés, kertészkedés, gépszövetkezet, hitelszövetkezet, de ugyanúgy építkezési szövetkezet vagy más, a mezőgazdasági életen kívül.
De ismétlem: a lényege a szövetkezésnek az önkéntesség. Azok a mezőgazdasági intézmények, amiket Magyarországon szövetkezeteknek neveztek, akkor már nem lettek szövetkezetek, amikor erőszakkal hozták létre. Innen származik a kolhoz szó, egy másik ország nyelvéből kölcsönvéve, pontosan leírja azt, ami történt, az erőszakkal való beléptetést, az erőszakkal való benntartást. A lehetőség, hogy valaki belépjen, nem önkéntes volt, és a kilépés se volt önkéntes. Etimológiáról beszélünk? Legyen az! De akkor az hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a mezőgazdasági fogalmakban tisztán látunk. Nem baj az, hogy úgy volt - dehogynem, baj az, hogy úgy volt, tudjuk, hogy baj, de az volt. De arra nagyon vigyázzunk, hasznos nekünk, hogy ne nevezzünk valamit más néven, mint ami. Ne nevezzük másnak, mint ami, mert abból aztán másfajta cselekvések is következnek.
Az, hogy mi történt Magyarországon a mezőgazdasági szövetkezetekkel - zárójelben mondhatnám, kolhoz, de nem az, mert, mondjuk, mezőgazdasági szövetkezetek -, azokkal az intézményrendszerekkel, amiket itt vázoltam: erőszakkal jött létre, ha valaki nem akart belemenni, igen sokszor belepofozták, lesöpörték a padlását. Én a börtönökben éveken át voltam olyan gazdákkal együtt - Szegeden és a gyűjtőben -, akik azért voltak ott, mert nem akartak belépni. Igen tisztelt képviselőtársaim, nem politikai dolgok fölemlegetése, de ezeknek nem tudatában lenni nem segít bennünket a mezőgazdaságról jó törvényeket hozni.
Visszacseng ez úgy is, mint ahogy olvasom; valamelyik nap az egyik nagy napilapunkban ilyesmi van - idézek egy mondatot -: a Fidesz által preferált kis- és középparaszti gazdálkodás újjászüli a preszocialista időkre emlékeztető társadalmi struktúrát és a vele járó anakronikus szellemiséget. Tetszettek hallani, milyen lassan olvastam? Azért, hogy valóban értsük, azt mondja, hogy a preszocialista anakronista szellemiséget.
(12.10)
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Magyarország földbirtoktörténetének az elmondására nincs időnk, de a nagybirtokból a múlt évszázad elejétől földreform lett 1945 után, földreform, amit aztán néhány év múlva megint latifundiumokká csinált a politika, aztán próbáljuk most a családi gazdaságok és más gazdasági rendszerek révén arra vinni, hogy ez eredményes legyen. Azonban az, ha másképpen nevezzük a dolgokat, nem segíti előre... (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Bocsánat, ennyi az idő.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Két percben kért hozzászólásra lehetőséget Szanyi Tibor államtitkár úr, Földművelésügyi Minisztérium. Megadom a szót.
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én nagy élvezettel hallgattam a Fidesz nevében felszólaló professzor úrnak az okfejtését, azonban kérném az elnök urat is, hogy próbáljuk meg a vitát abban a mederben tartani, amire ez rendeltetett, és a tárgyról beszéljünk.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Felkérés nélkül is jelzem, hogy a részletes vitában az adott érintett pontokhoz kell hozzászólni, bár a képviselő úr jelezte, hogy ehhez igyekszik hozzászólni.
Kétperces hozzászólásra kért szót Horváth János képviselő úr, Fidesz-Magyar Polgári Párt.
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Igen tisztelt Államtitkár Úr! Én a témáról beszéltem. Lehet, hogy ön másképpen gondolja, én a földbirtok-politikáról beszéltem, annak fogalmairól. Engedtessék meg, hogy most továbbmenjek.
Az, hogy a mezőgazdaságunk ott áll, ahol áll, hogy messze elmaradt a potenciálja mögött, persze, hogy megállapíthatjuk, hogy valamikor jobb volt, de azt jól tudjuk, hogy a mezőgazdaság elszegényedett, úgy, mint sok mindenben az ország elszegényedett. Ez része volt annak a folyamatnak, annak a negyven évnek, amelyik olyan gazdasági rendszert hozott, amely végül is csődbe ment. De közben az ország megszenvedte, és megörököltük az elszegényedést.
Az, hogy a magyar mezőgazdaság nem versenyképes? Igen tisztelt Ház, ha volna időm, dramatizálnám, tessék idenézni, ezek a mezőgazdasági portékák, amiket importál Magyarország (Felmutatja a megnevezett termékeket.), tessenek a boltokba elmenni, és akkor Törökországból importált aszalt sárgabarackot, Kaliforniából importált szamócát, Angliából importált különböző lekvárokat és Franciaországból importált vadcseresznyét... Hát, államtitkár úr, hölgyeim és uraim, ez a mi dolgunk, hogy a magyar mezőgazdaság hol áll! Hát nem képes a magyar mezőgazdaság versenyezni ezekkel? Nem tudunk alacsonyabb áron jobbat termelni, beleszámítva azt is, hogy Kaliforniából és Angliából eljön ez ide?
Hölgyeim és Uraim! Ha egy olyan helyen lennék, azt mondanám, szórjunk hamut a fejünkre, mert a dolgok nem jól mennek.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az ajánlás 1-18. pontjairól folyik a részletes vita, tehát elsősorban a részletes vitára vonatkozó észrevételeket tegyék meg. Azt sem bánnám, ha valamilyen módon retorikus fordulatokkal jeleznék, hogy melyik módosító indítványhoz intézik a megjegyzéseiket, annak érdekében, hogy a vita ne váljon az általános vitához hasonlóvá, bár ez, tudom, nagyon nehéz. Tehát szeretném kérni, hogy jelezzék, melyik módosító indítványhoz szólnak hozzá.
Normál hozzászólásra megadom a szót Ivanics István képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt. Öné a szó.
IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! A 6., a 7. és a 8. ponthoz szeretnék hozzászólni, és szeretném kiemelni ezen pontoknak a közösségét, amelyben egyeznek.
Ugyanis, ha figyelmesen elolvassuk Orosz Sándor képviselőtársunk módosító indítványát, amely a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítését, a tájvédelem birtokpolitikai eszközökkel történő támogatását jelöli meg fő prioritásként, én szeretném még ehhez természetesen hozzátenni, hogy a talajvédelmet és tájvédelmet volna ideális ebben a megfogalmazásban megjelölni. És ehhez kapcsolódik Pap János képviselőtársam 7. pontban megjelölt módosító javaslata, amely a földtulajdonosi és földbérleti rendszer kialakulásának elősegítését teszi fő prioritásként az első helyre. És ugyanígy a 8.-ban pedig b) pontként, de gyakorlatilag fő prioritásként jelöli meg a családi gazdaságok, a mezőgazdasági termelők, valamint a földhasználók gazdálkodásának elősegítését.
Valójában a közös ezekben véleményem szerint az, hogy ha egy egészséges gazdálkodási struktúrát akarunk létrehozni, amely illeszkedik az ökológiai adottságokhoz, és megfelelő érdekeltségi háttérrel látja el ezt, akkor belátható, hogy végeredményben Orosz Sándor képviselőtársunknak a módosító javaslata is a családi gazdaságok irányába tolja el ezt a kérdést, ezt a prioritási sort. Hiszen jobb gazdája egy adott földterületnek nehezen képzelhető el, mint aki életvitelszerűen is ott él helyben, a saját családjával műveli, ténylegesen gazdálkodik ezen a földterületen, ebben az esetben képzelhető az el, hogy ökológiailag is a legideálisabb megoldást tudja választani, és a támogatási formákat is a legcélszerűbben tudjuk az európai új normáknak megfelelően közvetíteni a gazdálkodó felé. Ugyanis egy gyengébb termőhelyi adottságú földterületnél is a tulajdonosi szerkezettel, tehát azzal, hogy ezt a földterületet tulajdonában tudja az illető gazdálkodó, és mint tulajdonos is és mint gazdálkodó is ragaszkodik ehhez a földterülethez, természetesen az európai példákat szem előtt tartva láthatjuk, hogy sokkal alkalmasabb azoknak a műveleteknek az elvégzése, amelyek egy termőhelyi adottságot tekintve kedvezőtlen körülmények esetén a tájfenntartást, az ökológiai értékek megőrzését szolgálják. Természetesen egy békési, hektáronkénti negyven aranykoronás földterület esetében egészen más a helyzet, nyilvánvaló, hogy ott egy nagyüzemi gazdálkodás sokkal célszerűbbnek mutatkozik. De ha az ország jelentős részét megnézzük vagy a nagyobbik részét hazánk területének, akkor szinte mindenütt olyan változó adottságú, inkább kedvezőtlen termőhelyi adottságú területekkel találkozunk, ahol figyelembe kell venni ezeket a feltételeket.
Én tudom, hogy nem tagadja ezt a tisztelt kormánypárt, hogy a családi gazdaságokat preferálni és segíteni kell, de úgy érzem, hogy nem őszinte ez a megnyilvánulás, és elbillen a törvénytervezet a földbérlők oldalára, amelyet igazolt a költségvetés módosításánál, ahol az elővásárlási jogok sorrendjét megfordították, és ezzel gyakorlatilag a családi gazdaságoknak az egészséges létrejöttét és a tulajdonhoz való jutást, az egészséges birtokszerkezet kialakítását kivették a kezükből. Tehát ez a preferenciasor megszűnt (Az elnök jelzi az idő leteltét.), ezért én ajánlom a figyelmükbe, hogy ezeket a módosító javaslatokat vegyék figyelembe.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egy hozzászóló van ehhez a vitaszakaszhoz. Lezsák Sándor képviselő úrnak adom meg a szót, Magyar Demokrata Fórum.
LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 10. és 11. pontjában szereplő két módosító indítvány megerősítésére hívom fel a figyelmet.
(12.20)
Az általános vitában szó esett arról is, hogy bár irányelvet fogalmazott meg a határozattervezet a földpiac élénkítésének szükségességéről, csak az maradt homályban, hogy milyen piac tekinthető élénknek. Több uniós országban, ha a vásárlások miatti földátírások az összes termőföldterület 1 százalékát meghaladják, akkor élénk földpiacról beszélünk. Vajon nálunk mi a helyzet? Tényleg jóval kevesebb 1 százaléknál az összterülethez viszonyítva az évi földvásárlások aránya? Nem találtam erről semmilyen adatot. Ha nem biztos, hogy kevesebb 1 százaléknál, mert egyszerűen senki sem ismeri ezt az arányszámot, akkor miért legyünk biztosak az élénkítés szükségességében? (Megszólal egy mobiltelefon.)
Ismét Pap János képviselőtársam határozattervezethez benyújtott módosító javaslatának a támogatására hívom fel a képviselőtársaim figyelmét, amely nem a megfoghatatlan és ma még mérhetetlen piacélénkítés irányelvére helyezi a hangsúlyt, hanem a földpiac elfogadott normák szerinti szabályozására.
A 11. ajánlási pont alatt szerepel Pap János ama indítványa is, amely azt hangsúlyozza, hogy a versenyképes birtokméret növényenként, valamint a gazdálkodás formája és intenzitása miatt más és más. Százötven esztendővel ezelőtt számokkal igazolták az agrárközgazdászok, hogy nem feltétlenül - ma is így van ez - a nagyobb birtok a korszerűbb és a jövedelmezőbb. Ezért fontos szerepeltetni az irányelvek között a gazdálkodás jellegének megfelelő birtokméret támogatását.
Végezetül - mert több hozzászólásom nem lesz - az MDF nevében arra kérem a kormányzó pártok képviselőit, a bizottsági tagokat, hogy miután a vitát összegezték, fontolják meg elsősorban Pap János képviselőtársunk javaslatait. Nyilván olyan kompromisszumos megoldások is születnek, amelyekről itt a vita során a kormánypárti képviselők előterjesztést is tettek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szeretném kérni a teremben jelen lévőket, hogy a mobiltelefonjaikat kapcsolják ki, mert zavarja az ülés rendjét. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Szanyi Tibor államtitkár úr, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagy figyelemmel hallgattam az előző két felszólalást, különösen Lezsák képviselőtársunk felszólalását, mivel jelezte, hogy már többet nem akar hozzászólni. Félek, hogy el is megy, ezért úgy gondoltam, hogy amíg itt van a teremben, addig elmondanám, hogy mit is kell gondolni az élénk földpiacon. Élénk földpiacon azt kell gondolni, hogy olyan adásvételek születnek, amelyek által a családi gazdaságok és a fiatal gazdák földhöz jutnak.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
ELNÖK: Köszönöm. További kétperces hozzászólásra adom meg a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Köszönöm, az utóbbi három szavát véssük kőbe, vagy írjuk fel a kis gazdaságok, a családi gazdaságok kapcsán.
Amiért szót kértem, az az, tisztelt Ház, hogy Kékkői Zoltán és Pap János képviselő urak javaslata a 3. pontban szerepel, és még van két-három elem, amely megvilágításra szorul. Az egyik az, hogy a birtokmértékek támogatásának vagy ösztönzésének a dolga mintha nem volna olyan világos, legalábbis az én olvasatomban nem, és attól félek, hogy talán mások számára sem. Nevezetesen, az fb) pont azt mondja, hogy a kisméretű birtokok legalább száz hektárig történő elsődleges fejlesztésének ösztönzése. Azt mondja, hogy "legalább". Ezt azt jelenti, hogy legfeljebb? Ez a plafon, vagy ez a küszöb?
Elnézést kérek, de én azt szeretném hinni, hogy nem száz hektár az, amely megérdemli a támogatást, hanem a százhektáros és az alatti családi gazdaság nyomatékos támogatást, még több támogatást, még több figyelmet igényel, mint a nagyobb. A nagyobb már megnőtt, már izmos, már működik, és elérkezik oda - háromszáz hektár vagy ezer hektár -, ahol már, remélem és tanácsolom, ne is gondoljunk támogatásra, hanem a verseny, a szabad piac és a piac jelzői majd adnak nekik jelt arra, hogy hogyan csinálják.
Tisztelt Ház! Utolsónak említenék (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) két olyan könyvet, amely igen jelentős lehet: Kerék Mihály "Magyar földbirtok" és Somogyi Imre "A kertgazdaság felé" című könyvét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kétperces hozzászólásra adom meg a szót Pap János képviselő úrnak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A hang Jákobé, a kéz Ézsaué - az ön előbbi hozzászólására ezt nyugodtan lehetne mondani. Ha ön azt mondja, hogy családi gazdaságok, fiatal agrárvállalkozók, tisztelt képviselőtársaim, mi az akadálya annak, hogy a családi gazdálkodókat az élen hagyják? Önök a módosítással, az elfogadandó módosítással a családi gazdaságokat leveszik a sorrendről, arról a sorrendről, amelyre önök azt mondják, hogy fontos. Ha fontos, és ön azt mondja, hogy családi gazda, ám akkor hagyják ott.
Azt mondja, hogy fiatal agrárvállalkozó. Tisztelt Államtitkár Úr! Én ezt így fogadom el, és ha valami fontos, én a családi gazda fogalmába tenném be egyébként a fiatal agrárvállalkozót. De önök abban a preferencia-sorrendben, amelyre egyébként a bizottsági ülésen azt mondták, hogy igazából nem preferencia-sorrend... - orientál, hát ha valami orientál, akkor ez, azt hiszem, fontossági sorrend, ebben a fontossági sorrendben a fiatal agrárvállalkozó az utolsó előtti helyen, a p) pont alatt szerepel.
Tisztelt Államtitkár Úr! Amit ön elmondott, maximálisan támogatom. Amit önök leírtak, egyáltalán nem támogatom. Nagyon szép dolog, hogy ön mondott valamit, de sajnálatos módon a törvény úgy fog működni, ahogy ide le van írva.
Még egyszer mondom, hogy a családi gazdálkodókat ön első helyen említette, a második helyre kerültek, és a tetejébe az első helyre behoztak egy olyan fogalmat, amely egyébként nem is szerepelt a korábbi földtörvényben, de önök ezt értik alatta.
Kérném szépen még egyszer nyomatékosan, hogy akkor a földtörvényben szereplő fogalmat - haszonbérlő, feles művelő, részes művelő - cseréljék ki a földhasználóval, mert a földhasználóba beletartozik a családi gazda is, önök pedig nem értik bele, nem is érthetik bele, mert egy önálló pont alatt, második pont alatt családi gazdaként szerepel.
Államtitkár úr, legyen az a beterjesztett anyagban, amit ön mondott, és örömmel támogatom.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Szanyi Tibor államtitkár úrnak, két percben.
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nem szeretném, ha a vita megint elmenne valamilyen terminológiai irányba, vagy olyan típusú kérdésekről ejtenénk szót, amelyek megint csak nem tartoznak e napirendi pontokhoz.
Mindösszesen egy szó, az "élénkítés" szó kapcsán próbáltam Lezsák képviselőtársamnak egy vagy két érvet mondani, hogy miért is van szükség a magyarországi földpiac élénkítésére. Ez nem azt jelenti, hogy azért, mert én egy adott tételnél számára érveket mondok, ezek az érvek más kérdéseknél is ugyanúgy indokolják majd a különböző pontokat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm. Két percben megadom a szót Magda Sándor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.
DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy a szóforgatással a jót is igyekszünk más irányba fordítani. Ezért szeretném ismét azt mondani, hogy ebben az van, hogy a föld használója az elsődleges, utána legyen ez családi gazdaság, legyen ez fiatal vállalkozó, aki használja.
A másik az - megint Horváth képviselő úr hozzászólása kapcsán -, hogy természetesen azt mondjuk, hogy ha most száz hektár alatti az, aki a használója, akkor kiemelt kamattámogatással és egyéb támogatással addig kiemelten, amíg legalább a száz hektárt nem... Azt hiszem, ebben egyet is értünk, és nem hiszem, hogy nagy viták lennének, mert legalább ezt a méretet - nem legfeljebb, hanem legalább - érje el. Ezt követően, ha elérte ez a vállalkozás, azt hiszem, egy másik fejlődési pályára lépett, vagyis a száz és háromszáz hektár között ott van az, hogy további támogatás, mert a magyar feltételek között eddig szeretnénk, ha támogatnánk az adófizetők pénzéből azt, hogy ezek a gazdaságtípusok, gazdaságnagyságok kijöjjenek. Azt gondolom, hogy efölötti támogatás nem igazán szükséges.
(12.30)
Úgy gondolom, hogy az EU-ban előbb-utóbb rájövünk arra, hogy igen, a további támogatások is szükségesek, mert egy koncentráció indul el, és most nem vetítem elő annak a szükségességét, hogy lehet, hogy a mérethatékonyságot, amelyről ön olyan sokat szólt, éppen az integrációval érjük el, hiszen a szétszórt vagy kisméretű kertgazdaság attól hatékony, hogy valaki integrálja.
Azt hiszem, hogy a politikának itt kell kellőképpen megadnia a lehetőségeket, hogy a magyar erőforrásokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) jól tudjuk hasznosítani.
Köszönöm szépen. Még kettő volt csak, amikor az elnök úr csengetett, azért mondtam, hogy elnézést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pontosan betartotta a képviselő úr az időt. (Dr. Magda Sándor: Igen, azért lepett meg, hogy a kettőnél már csengetés volt.) Semmiféle gond nem volt ezzel. (Dr. Magda Sándor: A másik oldalon 2'6-nál még csak nézelődni tetszett!) Köszönöm szépen.
Miután további hozzászóló a részletes vita e szakaszában nem jelentkezett, ezért a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a részletes vita második szakaszát, amely az ajánlás 19-22. pontjaira vonatkozik. Kérem, hogy erre gombnyomással jelentkezzenek a képviselőtársaim. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki öt percben szólni ehhez a vitaszakaszhoz.
Pap János képviselő úrnak adom meg a szót, Fidesz-Magyar Polgári Párt.
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a 22. pontról nem kell szólni, hiszen az egy elütés, és támogatja az előterjesztő és a bizottságok is.
Ami számomra picit meglepő, ismét az a helyzet fordult elő, mint a másik módosító indítványoknál, a 19., a 20., a 21. pontoknál, hogy az alkotmányügyi bizottság támogatja, az alkotmányügyi bizottságban az előterjesztő képviselője támogatja; itt, azt gondolom, ismét nem volt szinkron, mert a mezőgazdasági bizottság ülésén sem az előterjesztő nem támogatta, sem a bizottság.
Szeretném önöknek elmondani, hogy ha elolvassák az eredeti előterjesztést mind a három pontnál, bizony nyakatekert egy mondat, és nehezen értelmezhető. Ezen próbáltam picit javítani, amit az alkotmányügyi bizottság kapcsolódó módosító indítvány benyújtása nélkül, eredeti szövegben hagyott, úgyhogy akkor valószínűleg jónak is értékelte.
Én ismét csak az előterjesztő bölcsességére bízom, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésén jelen lévő képviselő, illetve az alkotmányügyi bizottság véleményére támaszkodjon és támogassa. Persze szeretném, ha az egész javaslatot módosítanák, mert akkor lenne korrekt és jó.
Ismét érvényes az, amit a legelején elmondtam, és ígérem, bármilyen személyes érintettség is lenne, akkor sem szólok ebben a kérdésben, mert ezek azok a pontok, amelyek már annyira egyértelműek, hogy igazán mellé lehet állni. De higgyék el nekem, tisztelt képviselőtársaim - és akkor ez legyen a zárszó tőlem -, ha később egyszer ezt önök majd higgadtan, nyugodtan elolvassák, és az eredeti szöveg megy át, akkor nem lesznek büszkék erre a szövegre, amit beterjesztettek. Még egyszer mondom, fontolják meg, a kapcsolódó módosító indítvány intézménye létezik, éljenek vele. Higgyék el nekem, ha elolvassák figyelmesen, pontosan az eredeti szöveget, nem lesznek rá büszkék. Ettől szeretném önöket megóvni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíván-e még valaki szólni a részletes vita e szakaszához. (Senki sem jelentkezik.)
Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitának ezt a szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.
Megkérdezem Szanyi Tibor földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár urat, hogy most vagy a határozathozatalok előtt kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.
DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, a határozathozatalt megelőzően.
Köszönöm szépen.
Felszólalások: 19-112 113-168 169-177 Ülésnap adatai