Felszólalás adatai

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden szeretnék reagálni a vitában elhangzottakra. Ritka pillanat ez az Országgyűlésben, hogy olyan törvényjavaslatról tárgyalunk, amelyet széles körű egyetértés övez. A négy bizottságban történő tárgyalás is ezt mutatta, az ottani, majd' mindenütt egyhangú szavazás és itt a plenáris vita. A plenáris vitáról és az általános vitáról is elmondható, hogy a tervezet célját és szükségességét mindenki elfogadja és üdvözli. Egyetértünk abban is, hogy kiemelkedő társadalmi érdek, hogy a világörökségi helyszíneket ápoljuk, megóvjuk, megfelelőképpen fejlesszük, és lehetővé tegyük azt, hogy ezek a világörökségi helyszínek a jövő nemzedék számára is fennmaradjanak.

Természetesen, mint minden törvényjavaslat vitájában, itt is elhangzottak észrevételek, kritikák, megfontolandó javaslatok. Már számos módosító indítvány érkezett. Ezeket mind tanulmányozni fogjuk és megfontoljuk azokat.

Kiemelnék három kérdéskört, amelyet több képviselőtársam is említett. Az egyik a finanszírozás kérdése volt. Elhangzott, hogy a majdan biztosítandó 400 millió forint mire elegendő. L. Simon László, a Fidesz vezérszónoka is boncolgatta ezt a kérdést, és Hiller miniszter úr is említette ezt. Köszönöm szépen reális megközelítését ebben is.

Valóban, a tervezett 400 millió forintos költségvetés önmagában a világörökségi helyszínek hosszú távú megóvására nem alkalmas, ez az induláshoz, a kezelési tervek megalkotásához, az intézményrendszer kiépüléséhez és működtetéséhez lehet elegendő. Erről beszélt részletesen Demeter Ervin és Hoppál Péter is, amit köszönök szépen. Ebből az összegből nyilván nem lehet nagy rekonstrukciókat végrehajtani, de nem is ez a cél. A cél az, hogy a munka elkezdődhessen, a folytatáshoz szükséges forrásokat pedig majd a mindenkori éves költségvetések rendezik.

(13.30)

Ezekhez a pénzekhez pályázati úton lehet majd hozzájutni. Ugyanakkor azt szeretnénk, ha mindez arra ösztönözné a helyszíneket, hogy ne csak a központi forrásokra támaszkodjanak, hanem próbáljanak más, többek között uniós forrásokat is felkutatni, vagy akár magántőkét is bevonni a világörökségi helyszíneink megóvása, azok értékalapú fejlesztése érdekében. Köszönöm szépen Pál Béla szocialista képviselő úr eddigi felvetéseit, értékes megjegyzései voltak, amelyek a vállalkozói világ ösztönzéséről is szóltak. Ha javaslatok érkeznek, ezeket is megfontoljuk.

A második, sokak által említett pont a várományos helyszínek listája. Fontos elmondani, hogy ez a kategória jelenleg gyakorlatilag több értelmezésben is létezik, maga az UNESCO sem tudja ezt a fogalmat egyértelműen, pontosan definiálni, nemzetközi szinten is a fogalom, a kapcsolódó eljárásrend revíziója folyik jelenleg. A világörökségi listán ugyanis 911 helyszínt tartanak számon. Ez meglehetősen magas szám, közelíti az ezres lélektani határt, ezért jól körbe kell járni a várományosi helyszínek kérdéskörét, megelőzendő, hogy a világörökségi helyszínek száma kezelhetetlenné váljon, értéke pedig devalválódjon. Vélhetően ezért az új helyszínné válás folyamata le fog lassulni. Magyarországnak talán arra lehet esélye, hogy még legfeljebb 3-4 helyszínt tud felvetetni a világörökségi listára, ezért ezzel a felelősséggel is kell gondolkodnunk erről az ügyről.

A harmadik problémakör, amellyel kapcsolatosan már több módosító javaslat is érkezett, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának visszaállítása. Például Kara Ákos képviselő úr is érintette ezt a kérdést, ezt a grémiumot a kormány is rendkívül fontosnak tartja, ugyanis ez egyfelől egy komoly tanácsadó testülete lehet a miniszternek, amely a döntéshozatal szempontjából rendkívül fontos. Másfelől pedig lehetőséget biztosít a helyben érintettek és érdekeltek közreműködésére a szakmai munkában. Ugyanakkor egy központi kormányzati szándék szerint, amit támogatunk, és helyesnek tartunk, a döntés-előkészítő tanácsok és bizottságok tekintetében egy világosabb, egységes rendszer jön létre a jövőben, így a világörökségi területet egy alacsonyabb szintű szabályozás keretében szeretnénk nevesíteni majd. Tisztelettel kérem a megértésüket ebben a tekintetben.

A Jobbik képviselői szóvá tették, hogy bizonyos fogalmak, mint a fejlesztés vagy a beruházás, a világörökségi helyszíneken létrejövő beruházás, így szerepel ez a törvényben, ezek a fogalmak, ahogy mondták, nem egyértelműek, túl tág keretet engednek. Ha jól értettem, számukra szimpatikusabb lenne egy jobban körülírt, tételes megfogalmazás. Úgy érzem, szándékaink közösek, értem a felvetéseiket. Várjuk módosító indítványaikat, amelyeket megfontolunk, de a vitában is sok minden kiderült szerencsére ez ügyben, nem érzek nagy konfliktust a témában, de fontos ezt a kérdéskört is említenünk.

A KDNP vezérszónoka, Pálffy képviselő úr és az LMP vezérszónoka, Jávor Benedek képviselő úr is élt egy felvetéssel, hogy a civil szervezetek, illetve a természetvédelmi szervezetek szerepét erősítsük a világörökséggel kapcsolatos intézményekben. Ezekkel a felvetésekkel, amit az LMP is megtett többször, korábban is már, egyet tudunk érteni.

Köszönöm szépen a kezelési tervvel kapcsolatos felvetéseket, itt Ivanics Ferenc képviselő úr volt, aki ezt boncolgatta hosszasan, illetve Demeter Ervin képviselő úr. A módosító indítványokat várjuk, és bizonyára vagy a most megfogalmazott formában, vagy egy kapcsolódó módosítóval kezelt formában be tudjuk azt fogadni, erről még bizonyára lesz időnk tárgyalni és konzultációt folytatni.

Zakó László tegnapi felszólalásához annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a tervezet előkészítéséről semmiképpen nem mondható el, hogy összelapátolt. Ő ezt a szót használta. Hiszen, ahogy Réthelyi miniszter úr is elmondta az expozéban, és már magam is utaltam rá, csaknem hároméves előkészítő munka eredménye ez a dolog. Ami a sürgősséget illeti, a világörökségi bizottság már véleményezte 2009-ben a tervezetet, és 2011 januárjában az első olvasatot teljes mértékben el is fogadta. Egyébiránt ez az ígéret biztosította számunka azt a jó szándékot, amelynek következményeként nem szankcionálták a pesti zsidónegyed, illetve a tokaji szalmatüzelésű erőmű kapcsán felmerült problémákat. Nem volt ilyen szerencsés Drezda városa, amelyet egy autópályahíd megépítése miatt bizony töröltek a világörökségi listáról. Éppen ezért lenne örvendetes, ha a világörökségi bizottság júniusi ülésén be tudnánk mutatni az elfogadott jogszabályt, ezért is tárgyaljuk most ezt.

Végezetül szeretném megköszönni mindenkinek a konstruktív hozzáállását, amely közelebb visz ahhoz, hogy a világörökségi törvény megszülessen.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)