Felszólalás adatai

A Ház a választ 260 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Dorosz Dávid, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: "Bevonják-e a járásközpontok kijelölésébe az érintett településeket?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fog válaszolni. Képviselő úré a szó.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A járások központjaival és határaival kapcsolatos döntéseket kormánytájékoztatás alapján a kormány saját hatáskörben június 30-áig fogja meghozni. Ezzel kapcsolatosan egy propagandisztikus számot hallottunk, miszerint 96 százaléka a megkérdezett közösségeknek és érintetteknek egyetért ezekkel a változtatásokkal. Mi az LMP részéről utána kívántunk járni ennek a számnak; ez egy olyan szám, amely még Moammer Kadhafi Líbiájának is dicséretére vált volna. Éppen ezért megkérdeztük az érintetteket, és sajnos nagyon sok helyen azt az információt kaptuk, hogy valójában nem volt semmilyen egyeztetés, valójában nagyon sok érintettet nem kerestek meg, és ha megkeresték volna, akkor nem értenének egyet a tervezetben szereplő körzethatárokkal és körzetközpontokkal.

A járások kialakításáról szóló törvényjavaslat kapcsán már kifejtettük azt, hogy a közigazgatás ilyen mérvű átalakítása nem lehet elkapkodott, nem lehet improvizált, és kifejezetten nem tükrözhet aktuális hatalmi célokat, aktuális hatalompolitikai eszközként ez nem használható fel. Azt látjuk azonban, hogy ez történik, azt látjuk, hogy nagyon sokszor az érintett önkormányzatok véleményét nem kérik ki, nagyon sokszor az érintett önkormányzatok és az érintett közösségek véleményét nem veszik figyelembe a körzethatárok, illetve a körzetközpontok kijelölésénél.

Ugyanígy nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy eddig mely városok látták el azokat a funkciókat, amelyeket most a járási központok fognak ellátni. Lényegében a tervezetből az tűnik ki, hogy központinak számító települések sokaságától elveszik a központi szerepet, és megfelelő közlekedési és egyéb infrastruktúrával nem rendelkező településeket jelölnének járási központnak. Ezt láthatjuk például Budaörs és Budakeszi esetében.

Ezzel szemben az egész tervezetből az tűnik ki, hogy önök a narancsuralmi rendszerüket a járásokon keresztül az utolsó, legkisebb faluig is ki akarják terjeszteni, és ez a narancsos-fideszes kisdöbrögik törvénye lesz. (Moraj a kormánypárti padsorokban.) Erről szól a járások kialakítása. Arról szól, hogy a narancsos hűbéri rendszert hogyan fogják kiépíteni, és önöknek egy politikai elfekvőt 2014 után hogyan lehet létrehozni, hogyan lehet kádertemetővé alakítani a járások rendszerét.

Ezzel kapcsolatosan kérdezném az államtitkár urat, hogy bevonták-e, illetve a jövőben be akarják-e vonni az érintetteket a járások kialakításába. Hogyan tervezik kikérni az érintettek véleményét június 30-áig? Hogyan tervezik az ehhez tartozó települések véleményét becsatornázni? Érvényesülhet-e helyi közakarat, vagy megint csak a fideszes erős emberek érdekei fognak érvényesülni? Kisdöbrögik törvénye fog-e megszületni?

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.)

ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A járások kialakítása az interpelláció címzettjével, a Belügyminisztériummal szemben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik, mint az eddig benyújtott törvényjavaslatainkból kiderülhetett volna a képviselő úr számára.

Ezen túlmenően engem nem lep meg, hogy az ön által megkérdezett LMP-s képviselők politikailag nem támogatják a kormányzatnak ezt a közigazgatás-átalakítási tervét, hiszen az LMP sem támogatta a Ház falain belül.

Ugyanakkor a felszínes kritikának szerintem a tipikus csapdájába esett képviselő úr, hiszen általában el szokták mondani, hogy mennyire nem a fokozatosságra törekszik a kormányzat a különböző intézkedéseiben, és ön ezt mondta a közigazgatás átalakítására is. Ha van olyan része a magyar kormányzat tevékenységének, amelyik a fokozatosságra épül, az pont a közigazgatás átalakítása. Az első lépcső - mint ennek ön is tanúja volt a parlamentben, szavazott is róla - 2010. szeptember 1-je volt, amikor újra felállítottuk a közigazgatási hivatalokat, amelyek előtte évekig nem működtek, ezáltal alkotmánysértő állapotot eredményezve a magyar közigazgatásban. Ezután 2011. január 1-jén jöttek létre a megyei kormányhivatalok a kormánymegbízottal az élükön, tizennégy korábbi szakigazgatási szervet magukba olvasztva. 2012. január 1-jén ezek a megyei kormányhivatalok intézményfenntartóvá váltak, megkapták a megyei önkormányzatok intézményeit. És jövő év, 2013. január 1-jén jönnek létre a járások, veszik át az intézményeket és a hatósági jogköröket. Tehát 2010 szeptemberétől 2013 januárjáig négy lépcsőben valósul meg az az átalakítás, amelyre ön most itt azt mondta, hogy nem előkészített, elkapkodott, nem eléggé fokozatos. Úgy gondolom, ennél kevés fokozatosabb kormányzati intézkedést tud felmutatni képviselő úr, amit nagyobb előkészítéssel hajtanánk itt végre a Ház falain belül.

Ami konkrétan a járások, járási térképek kialakítását illeti. A tavalyi év nyarán készült el az a háttértanulmány, igencsak vaskos, jó pár kötetet tartalmazó háttértanulmány, amelyik kitért minden fontos részletre a járásokkal kapcsolatban: földrajzi, történelmi, kulturális, gazdasági, közlekedési, tömegközlekedési adottságok. Ez alapján hoztuk nyilvánosságra ez év január 10-én, tehát közel fél évvel ezelőtt a járások kialakításáról szóló térképet, amely január 29-éig volt kint az interneten, addig lehetett véleményezni. Egyébként azután is még 150 vélemény érkezett. Ebben az időszakban pedig 757 észrevétel érkezett. Ezek közül a járási térképpel összefüggő javaslat volt 728, és ez 338 darab települést érintett. A 338-ból 269 akart más járáshoz tartozni, 69 pedig arra vonatkozott, hogy más járási székhelyt jelöljenek ki, mint az eredeti javaslatban szerepelt. Ez azt jelenti, hogy ha összevetjük a 3152 össztelepülésszámmal, 10,7 százalékban fogalmaztak meg bármiféle módosítást ezzel kapcsolatban.

Nyilvánvalóan igyekeztünk külön-külön is érdekszövetségekkel tárgyalni, így a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével konzultáltunk, az ő segítségükkel 19 megyében polgármesterekkel, jegyzőkkel, állománygyűléseken és máshol is jelen voltunk. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének, valamint az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fórumának a napirendjén is szerepelt ez a javaslat, ahol szintén a minisztérium kollégái jelen voltak. Én magam is több jegyzői vagy más állománygyűlésen, megyei államigazgatási kollégiumon vettem részt, Szabó Erika államtitkár asszony pedig szinte minden megyében járt ezzel kapcsolatban.

(14.40)

De nemcsak az ilyesfajta szakmai szervezetekkel, hanem még az ott dolgozók érdekképviseletével, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetével is egyeztettünk erről a javaslatról.

Ahogy mondtam önnek, január 10-én hoztuk először nyilvánosságra, és végül június 4-én szavazott róla a parlament. Félévnyi idő volt tehát arra, hogy ki-ki a véleményét elmondja. Ebben a törvényjavaslatban kapott a kormány felhatalmazást arra, hogy kialakítsa a konkrét térképeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ezt meg is fogja tenni hamarosan, félévnyi konzultáció után.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja-e a választ.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Nem is tudtam, hogy ön ilyen sokoldalú. Amilyen csúsztatásokat ebbe a válaszába most belerakott, elmehetne a magyar curlingválogatottba is (Moraj és zaj a kormánypárti sorokban.), annyira eredményesen csinálta ezt. Államtitkár úr, ha igaz az, amit ön mondott, akkor miért van tele az ország olyan közösségekkel, olyan önkormányzatokkal, amelyek azt mondják, hogy őket nem kérdezték meg, és az ő véleményüket nem tükrözi a tervezet? (Moraj és közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem igaz! Hazudsz!) Ha ez igaz, akkor miért nyomják el önök a kisközösségeket, miért nyomják el a helyi embereket, miért nyomják el a helyi emberek akaratát. Azért, mert valójában a saját uralmukat akarják kiterjeszteni, és kis hűbérurakat akarnak egész Magyarországon helyzetbe hozni, és ezzel akarják kifizetni, igen, önöket, uraim, akik már nem fognak itt ülni néhány év múlva (Moraj és derültség a kormánypárti sorokban.), az önök kifizetőhelyei lesznek a járások, önök fogják a hatalmat egy kézben összpontosítani. Erről szól ez a javaslat.

A válaszát nem fogadom el. (Taps az LMP soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mi van, kiesett a kedvenc focicsapatod?)

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Házat, hogy elfogadja-e a választ. (Szavazás.)

A Ház 213 igen szavazattal, 80 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Pócs János, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a vidékfejlesztési miniszterhez: "Húzóágazat lehet-e a magyar vetőmagtermelés?" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   37-43   43-49   49-56      Ülésnap adatai