Készült: 2024.09.20.03:38:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

142. ülésnap (2011.11.28.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:29


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőtársaimat és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 34. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Stágel Bence és Szilágyi Péter jegyző urak lesznek segítségemre.

Tisztelt Ház! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mile Lajos képviselő úr, az LMP részéről, "Szemben a múlttal" címmel. A képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon elmaradt a szembenézés a múlttal. Elmaradt az 1944 márciusa előtti korszakkal kapcsolatban, és vitathatatlanul elmaradt a szembenézés a kommunista időszakkal is. A szocialista-kommunista korszakban elkövetett bűnök amennyire ismertek és nyilvánvalóak, éppen annyira feltáratlanok, a felelősség továbbra is láthatatlan, a korszak működésének történelmi valóságként jellemzett homályában a felelősök továbbra sincsenek megnevezve. Mindez igaz, nyilvánvalóan ez a rendszerváltás egyik legnagyobb erkölcsi tehertétele. A szembenézés hiánya súlyos önismereti gondokat okoz a magyar társadalomban, nemcsak tájékozatlanságot, hanem igazságtalanságot is szül.

A történelmi igazságtételre, annak törvényi és jogi rendezésére vonatkozóan több kísérlet is történt, amelyek - mint ismeretes - nem vezettek eredményre. Az önök javaslata azonban alkalmatlan tárgyon és alkalmatlan időpontban elkövetett, ezért kudarcra ítélt kísérlet. Az LMP úgy tekint a közelmúlt történelmére is, hogy a demokratikus átmenet során létrejött egyetlen pártot sem lehet mint pártot egy korszak erkölcsi, jogi, akár büntetőjogi felelősének kikiáltani, még abban az esetben sem, ha ténylegesen az MSZMP utódpártjáról, jelesül a Magyar Szocialista Pártról van szó. Nem feladatunk ezt a pártot védelmezni - távol álljon tőlem. Mégis egy olyan pártról van szó, amely részt vett az elmúlt húsz év demokratikus küzdelmeiben, több esetben elnyerte a választók bizalmát a kormányzásra, akármi is a véleményünk arról, hogy ezzel mennyit használt és mennyit ártott az országnak.

Önök az alaptörvény átmeneti rendelkezései között követelik maguknak a helyes és helytelen, a jó és rossz tudásának és elválasztásának jogát, tökéletesen alkalmatlan helyen, teljesen indokolatlan módon és talán a legrosszabb időben. Még ha rendelkeznének is ezzel a képességgel, gyakorolják azt nagyobb tapintattal!

A 4. pont a felelősség jogi, politikai, erkölcsi és anyagi fogalmainak olyan differenciálatlan megközelítését tartalmazza, amely alkalmatlan arra, hogy egy korszak történelmi összefüggéseit jóhiszeműen tisztázni próbálja. Ez a szöveg csak politikai ellenfelük megbélyegzésére alkalmas, hamarjában jött beterjesztése pedig csak a figyelemelterelés célját szolgálja. Talán nem kerülte el a figyelmüket, hogy egyre mélyül a 2008-ban kirobbant gazdasági válság, az országot nem pusztán önismereti, hanem igen súlyos költségvetési és gazdasági deficit is sújtja, nincsen hitel, a vállalkozások soha nem látott mértékben mennek csődbe, a háztartásoknak nincsenek megtakarításai. Már csak azért is reméljük, hogy ez nem kerülte el teljesen a figyelmüket, mert az utóbbi hetek fejleményei, az ország hitelképességének bóvli kategóriába sorolása egyértelműen az önök abszurd gazdaságpolitikájának a következménye.

Az emberek a mindennapi megélhetésükért aggódnak, miközben a nemzetgazdasági miniszter úr történelmi győzelmet vizionál. Kérjük önöket, hogy legalább arra a pár tanácsadóra hallgassanak, akivel még hajlandóak szóba állni. Nem spekulációs összeesküvés rántja mélybe a magyar forintot, hanem az önök gazdaságpolitikája. Mindenki megkönnyebbülésére szolgálna, ha Matolcsy miniszter úr lemondana, még mielőtt újabb történelmi győzelmet arat. Így is jócskán megkésett lenne a gesztus, de most az önvizsgálat ideje tényleg itt van. Igen, a múltat tisztázni kell, de egy ilyen fontos feladatot ne alacsonyítsanak a figyelemelterelés szintjére.

Szükségesnek tartjuk, hogy a felelősöket megnevezzék, a felelősségüket megállapítsák, az áldozatok részesüljenek elégtételben, de tegyék, tegyük ezt azzal a felelősséggel, amit a kérdés mindannyiunktól megkövetel, és akkor, amikor már elhárult az államcsőd veszélye.

Pontosan tudjuk, hogy a múlttal való szembenézés fontos, komoly szellemi bátorságot is igényel. Fontos, mert nem jó, ha a jelenben fél szemmel folyton a hátunk mögé kell lesni. De azt is tudjuk, hogy ezt a szembenézést nem lehet bármikor, bármeddig megtenni - mert amíg a múlttal nézünk szembe, háttal állunk a jövőnek, hölgyeim és uraim. Ezt most aligha engedheti meg magának Magyarország. Kérem a belátásukat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban és az MSZP soraiból.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Érdekes volt hallgatni az LMP-nek az MSZP elmúlt 20 évben végzett érdemeiről szóló felszólalását. Úgy látszik, mégsem múlt el nyomtalanul a hétvégi időközi választás az LMP számára (Dr. Schiffer András: Nem figyeltél!), és tudják már az új rendet, hogy mihez képest nem lehet más a politika. (Dr. Schiffer András: Nem figyeltél!) Bízunk benne, hogy azért rá is tudnak cáfolni erre majd a későbbiekben.

Ami a képviselő úr alapgondolatát illeti, az igazságtétel gondolatát, ez egyfajta közjogi kötelességünk is volt, hiszen maga az 1990-ben kialakult alkotmány önmagát ideiglenesnek nevezte, és az átmenet korszakának alkotmányaként definiálta magát. Annak a korszaknak tehát, amelyik még nem a teljes jogállamiság, még nem a teljes demokrácia állapotába viszi át Magyarországot ideiglenes jelleggel. Amikor tehát azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy lezárjuk végleg a rendszerváltás folyamatát, az eredeti alkotmányszövegből, a még körülbelül egy hónapig hatályban lévő alkotmányszövegből is következett, hogy a kommunista diktatúra kiszolgálóinak, de még inkább működtetőinek a helyzetét rendeznünk kell, és így kell véglegesen lezárnunk azt a korszakot, amelyet a kommunizmus hagyott nekünk itt örökül. Tehát ez egy alkotmányos kötelezettségünk volt, ilyesfajta jogszabályok meghozatala. Ezeknek a célja semmiképpen nem a bosszú, hanem mindenképpen a történelmi igazság helyreállítása, megnevezni, hogy ki állt a jó és ki állt a rossz oldalon. Teljes elégtételt adni szinte lehetetlen. Bizonyára ön is találkozott már politikai tevékenysége során vagy attól függetlenül is azokkal, akiket meghurcolt a 40 év kommunizmus. Azoknak az embereknek kisebb a lakása, mert nem végezhettek magasabb fokon, mondjuk, az egyetemen, nem tudtak betölteni olyan állást, amiből magasabb jövedelemre tehettek volna szert, így a nyugdíjuk is jóval alacsonyabb. Ezt valamelyest kompenzálták 1990-ben, de nem lehetett 10-20-30-40 évnyi B-listázást, másodlagos állampolgárságot teljes mértékben megtéríteni. És amikor látjuk egymás mellett a volt kommunista rendszernek azokat a működtetőit, akik magas jövedelem mellett magas életszínvonalon élnek, és látjuk azokat az embereket, akiket nemcsak évtizedekig, de mind a mai napig megnyomorított a kommunizmus, nem mondhatjuk azt, hogy a múlttal foglalkozni nem kell, és itt valamiféle igazságtételre nincsen szükség.

(13.10)

Éppen ezért szól úgy a Fidesz-KDNP által beterjesztett, az alkotmány hatályba léptetésével kapcsolatos normaszöveg, hogy ezeket a bevételeket ezeknek az embereknek a jóvátételére, illetőleg a kommunizmus bűneivel kapcsolatban a megemlékezésre kell fordítani, hogy ilyen soha többé ne történjen meg.

Ami pedig a képviselő úr által említettek legelejét illeti, hogy a teljes XX. századi múlttal miként lehet szembenézni vagy miként nem, én úgy gondolom, hogy nagyon előremutató az Európai Unió által idéntől, a magyar EU-elnökségtől bevezetett közös emléknap, augusztus 23-a, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulója, amely minden totális diktatúrával szembeni demokratikus ellenállásnak mintegy emléknapja lesz, reméljük, hosszú évekig, minden évben itt Magyarországon is és máshol is. Más országok sokkal előrébb járnak ebben is hozzánk képest, és sokkal előbb rendezték a múlttal való kapcsolatukat. Németországban az egyik első megállapodás 1990. május 18-án pontosan arról szólt, hogy miként rendezik a keleti blokkban, a keleti részben lévő tagállamokban az ottani volt állampárt működtetőinek a helyzetét. Egy hosszú vita volt, 2010 júniusára fejezeték be ők is, de az ottani állampárt PB- és KB-tagjai, -titkárai, a miniszterek, a miniszterhelyettesek, a minisztertanács egyéb szavazati joggal rendelkező tagjai, a védelmi tanács tagjai, az államtanács tagjai, a minisztertanács elnökei, különböző ügyészek, illetőleg bírák - akik közreműködtek a kommunista rendszer diktatórikus fenntartásában -, hogy úgy mondjam, igazságtétele lezajlott, a privilégiumukat elvették tőlük Németországban.

Lengyelországban 2008-ban egy ennél jóval bővebb kört érintett az igazságtétel - katonák, rendőrök, belbiztonsági, nemzetbiztonsági és katonai elhárítási szolgálatoknál dolgozókra (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), a központi korrupcióellenes irodánál dolgozókra, a határőrségre, a kormánybiztonsági irodánál, a tűzoltóságnál, sőt még a büntetés-végrehajtásnál dolgozókra is kiterjedt az ottani igazságtétel. Litvániában 1995-ben, tehát korábban megvalósult ez, Csehországban csak 2011-ben, de Romániában például a Securitate funkcionáriusaira és kollaboránsaira az a jövő vár, hogy a minimálnyugdíj szintjén kell hogy a hátralévő életüket valamelyest tengessék. Úgyhogy úgy gondolom, Magyarország ebben igencsak lemaradásban volt, itt tartott legtovább az átmenet korszaka.

A gazdaságpolitikáról - a címekből láthatóan - napirend előtt lesz még szó, de engedje meg, hogy két tényt mondjak azon tények mellé, amelyeket ön is említett. Az egyik egy november 18-ai OECD-jelentés, amely a sok negatívum mellett azért azt a pozitívumot is tartalmazta, hogy a vizsgált időszakban a 34 tagállam közül csupán 9-ben mérséklődött a munkanélküliségi ráta, de a legnagyobb mértékben Magyarországon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), 10,3 százalékról 9,9-re, és végül a mai foglalkoztatottsági adat, amely 40 ezer fővel való, gyorsuló ütemű foglalkoztatásnövekedést jelez.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai