Felszólalás adatai

DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A 2011-es költségvetés kiadási és bevételi előirányzatáról ellenzéki képviselőtársaim közül többen is úgy fogalmaztak, hogy az nem jelentős változás.

(9.10)

Azt sokan elismerték ugyan, hogy a költségvetési hiány mintegy 200 milliárdos lefaragása és így a 3 százalékos hiánycél biztosnak látszik, de ezt önök közül igazából nem sokan tartották áttörésnek. E minősítés megítéléséhez javaslom, vizsgáljuk meg együtt, hogy a kiadási és bevételi előirányzat mögött milyen folyamatok vannak. Először is meg szeretném említeni az Állami Számvevőszék azon megállapítását, mert összehasonlításban és bázisban gondolkodik egy közgazdasági aggyal rendelkező ember, hogy a 2010. évi költségvetési adatsorhoz képest a 2011. évre szóló költségvetés esetében 62,5 százalékkal csökkent azon adóbevételek aránya, amelyekről az ÁSZ nem tudott véleményt mondani. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha csak ezt az egyetlenegy adatot néznénk, akkor úgy gondolom, már itt arról beszélhetnénk, hogy elindult valami folyamat, és ez a folyamat alapvetőnek látszik.

Az igazi, mélyreható változás a jövő évi költségvetésben két, a társadalom többsége által megfogalmazott igényből fakad. Ezek a dolgozó és becsületesen adózó - és nem győzöm aláhúzni, hogy becsületesen adózó - családoknak a támogatásra, másrészről a gazdasági növekedés beindítása, éppen azzal a hagyománnyal való szakítás miatt, amelyik az előző éveket jellemezte, vagyis hogy szakítunk a lakossági megszorításokkal, azoknak a fokozásával.

Azt hiszem, ezt a két célkitűzést a parlamenti padsorokban ülők túlnyomó többsége, és úgy gondolom, még az MSZP-s képviselőtársaim is legalább a lelkük mélyén, elviekben támogatják és elismerik. Emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy a Költségvetési Tanács a benyújtott törvényjavaslat fő számait megalapozottnak találta. Ezek közül is különösen fontos, hogy mindössze 0,1 százalékkal kisebb növekedést jósolnak a jövő évre, mint amit a kormány tervezett. Ez azért is annyira fontos, mert a gazdasági növekedés és az ország növekedésének ez az igazi sarokpontja. A másik célkitűzést pedig, hogy a dolgozó, adózó, gyermekeket nevelő családokat támogatni kell, szavakban eddig is hallhattuk az elmúlt évek költségvetéseit készítőktől is, a valóság pedig azért ettől árnyaltabb volt. Én ezt a két szempontot szeretném most kicsit körbejárni, hogy annak alapján a végén majd közösen vonhassuk le a konzekvenciát.

A Számvevőszék a költségvetésről készített jelentésében kimondja: a 2010 második félévében, illetve a 2011 januárjától hatályba lépő adó- és járulékmódosítások, továbbá a vállalkozói szférát, és itt szeretném szintén nyomatékkal kiemelni, hogy a kis- és a középvállalkozások támogatását érintő változások egyértelműen enyhítik a válság hatását, az abból fokozatosan való kilábalást biztosítják; és megfelelő biztosítékot jelentenek a gazdasági növekedés beindításához úgy, hogy reményeink szerint ennek eredményeképpen a foglalkoztatás is növekedni fog, és a költségvetés stabilitása is meg tud maradni.

A kormány jövőre 6,9 százalékos bővüléssel számol, az export 9 és az import 9,3 százalékos növekedése mellett. Itt utalnék Pálffy István barátom és képviselőtársam adatsorára, nem szeretném azt újra elmondani, de én ezt rendkívül fontosnak tartom. És hogyha a kormánynak sikerül a nagy kereskedelmi láncokkal megegyeznie, hogy a jövő évtől kezdve valóban egyre több magyar áru kerül azon bizonyos polcokra, és sokkal kedvezőbb feltételekkel, mint most, hogy ne beszéljek másról, csak a polcpénzek eltűnéséről vagy legalábbis radikális csökkentéséről, akkor úgy gondolom, joggal reménykedhetünk abban is, hogy az import nem 9,3 százalékos, hanem kisebb lesz, hiszen lesz helyette elegendő magyar termék, amelyik pontosan a megnövekedett fogyasztási feltételeket ki tudja szolgálni. Ez a gazdasági termelési bővülés a foglalkoztatás növekedését már egyértelműen maga után vonja. Ez pedig, igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaink, úgy gondolom, az előző évi költségvetésekkel szemben önmagában reményteljes.

A nagymértékű személyi jövedelemadó- és társaságiadó-csökkentés másik eredménye lesz jövőre a közel 5 százalékos országos nettó átlagkereset-növekedés, és ahhoz illeszkedően a nyugdíjak vásárlóértékének a megőrzése, sőt, a nyugdíjaknak a tervek szerint az infláció fölötti emelése. Ezek eredményeként az egyik legfontosabb eredmény, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege a tervek szerint 0,8-0,9 százalékos többletet fog mutatni. Sajnos, ezt a képet nagymértékben rontja - nem árnyalja, rontja - az elmúlt 8 évben felhalmozott drasztikus mértékű államadósság jövő évi kamatterhe, amelyik 1055 milliárd forint, és ennek a kitermelése, illetve ennek a gazdaságból való elvonása, úgy gondolom, nem kér magyarázatot. De ennek ellenére a jövő év lesz - hosszú évek után, az önök évei után - az első olyan év, amikor az államadósság már várhatóan csökkenni fog.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2011-es költségvetés másik vezérfonala, hogy a becsületesen adózó, gyermekeket nevelő családok végre egy kicsit levegőhöz jutnak. E területen egy, a korábbitól eltérő társadalompolitikai felfogás körvonalazódik. Mi, kereszténydemokraták úgy ítéljük meg, hogy teljesen helytelen, alapvetően elromlott, nemzetellenes az az elmúlt 8 évben követett felfogás, miszerint a szegény családok helyzetén csak és kizárólag akkor lehet javítani, hogyha növeljük a szociális támogatások, a segélyek mértékét. Ismert az a közmondás, hogy: uram, ne segélyt adjál, hanem taníts meg engem földet művelni! Én azt hiszem, hogy pontosan az elmúlt 8 évben ennek a pedagógiai értékű nevelő mondatnak a gondolatától rugaszkodtak el. Én azt hiszem, pont ennek következtében vannak az országnak - sajnálatos módon -olyan részei, ahol az emberek kapcsán - nem én mondom, hanem például Ferge Zsuzsa az egyik tanulmányában - már nincs lehetőség arra - olyan szocializált, mélyen depresszív állapotban vannak -, hogy igazából vissza lehetne őket vezetni a munka területére. Ez pedig katasztrofális helyzet, hiszen az emberi élet értelme végül is a munka és annak eredményeképpen egy tisztességes élet.

Ezen rossz körülmények között élő családok életkörülményeit álláspontom szerint csak és kizárólag munkahelyek biztosításával, szociális foglalkoztatással, illetve a közmunka növelésével lehet javítani, vagy legalábbis szükséges megpróbálni visszavezetni őket a munka területére. Még akkor is, ha közülük nagyon sok esetében már le kell arról mondanunk, hogy például 8 órás fizikai munkára mentálisan képesek. Ez a helyzet! Tehát ezeket a feltételeket is figyelembe kell venni.

Természetesen úgy gondolom, hogy mindezek mellett párhuzamosan, külön díjazni kell azokat, akik dolgoznak és gyermeket nevelnek, mert nem lehet mindegy - és mi kidolgoztunk már egy ilyen adópolitikát is, amelyik kimondottan családi jellegű adópolitika -, hogy az adott jövedelemből hány embert kell eltartani. Én nagyon hiszem, hogy az adópolitika területén beindult változások végül is egy általunk is szorgalmazott családi adózási feltételrendszert fognak kialakítani, amely lehetővé teszi végre a nemzet növekedését is, mint Franciaországban azt a családi adózás biztosítja, mert bátorítani fogja a családokat arra, hogy gyermekeket vállaljanak.

Kukorelly Endre iménti felszólalásával kapcsolatban csak néhány gondolatot engedjenek meg! Én is osztom azokat az aggodalmakat, amelyeket ő megfogalmazott.

(9.20)

De azért el ne tessenek felejteni, képviselőtársaim, hogy ez az év például Erkel-év volt. És mikor tetszettek először hallani arról hivatalosan, rendezvényekben, hogy mégiscsak egy bicentenáriumot ünneplünk? Egyszerűen valahogy az elmúlt évek gondolkodásából ez kimaradt. Ha emlékeznek, nemrég, ha jól emlékszem, egy interpellációval kapcsolatban fölmerült válaszra, akkor a jövő évi Liszt-év feltételrendszerei már most alapvetően körvonalazódnak, amelyre reményeink szerint lényegesen több pénz fog jutni, mint az eddigiek során, és ez is már valamilyen formában áttörés az előzőekhez képest.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek a rendőrségnek szánt, a közbiztonság növelésére fordítható 34 milliárdos többletről. Sajnos az a helyzet a mai társadalomban, hogy a társadalom egy nagy hányada, egyes szakértői becslések szerint a többség ma már fél; fél az utcán közlekedni, fél kiengedni a gyermekeket, és az ország egyes területein különösen erős ez a félelem. Ezeken a területeken, úgy hiszem, hogy alapvető és reményteljes, hogy ennek a pénzösszegnek az eredményeképpen reményeink szerint lesz elegendő akcióképes, intézkedésre feljogosított rendőr az utcán, és ez is hozzá fog járulni a társadalom morális erejének a megerősödéséhez, és eljutunk oda, hogy Magyarországon ne kelljen félteni időseket és gyermekeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én csak ezt a három szűk területet ragadtam ki a költségvetésből. Úgy ítélem meg, hogy ezek hordozzák azokat a kiemelt értékeket, amelyeket a Kereszténydemokrata Néppárt magáénak tart. Azt hiszem, nem árulok el titkot, amikor azt mondom, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt ezt a költségvetést fontosnak és támogatandónak ítéli. Én arra kérem képviselőtársaimat, ellenzéki képviselőtársaimat - hogy az itteni példával jöjjek vissza: a dodzsem, világos, hogy halad, halad; persze, ha nagyon sokan keresztbe fekszenek, és nagyon sok az ütközés, akkor nehezebben halad, de reményeim szerint ez a dodzsem rá van rakva arra az útra, amely valóban előrevisz.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)