Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Legelőször is azzal kezdeném, kedves képviselő asszony, hogy évről évre több gyerek születik, tehát azért legalább a statisztikai adatok és a tények legyenek helyére téve a dolgot illetően!

Nem büntet a kormány, a lehetőségeihez képest anyagi biztonságot kíván teremteni az édesanyáknak, sokszor erőn felül is. Hiszen azt gondolom, a mai gazdasági helyzetben nekünk nincs szégyenkeznivalónk. Az elmúlt hat-hét évben lineárisan növekedett a családtámogatásra fordított költségvetési támogatások összege. Kedves képviselőtársaim, több mint 60 százalékkal növekedett az elmúlt hét évben ez az állami támogatás; Magyarországon európai összehasonlításban is magas, hiszen az összes kiadás 13 százalékát fordítjuk erre a célra. Szeretném azt is megjegyezni, hogy az Európai Unió átlaga nem éri el a 8 százalékot, tehát Magyarországon több mint 60 százalékkal fordítunk többet családtámogatásra, mint egész Európában.

Engedje meg, képviselő asszony, hogy figyelmeztessem vagy emlékeztessem arra, hogy az Orbán-kormány idején a családi pótlék tekintetében jelentős reálérték-csökkenéssel lehetett számolni; egyetlen alkalommal, csupán a súlyosan beteg és fogyatékos gyermekeket nevelő családok esetében volt emelkedés. (Közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Azt is szeretném megjegyezni képviselőtársaimnak, hogy 2002-2008 között a családi pótlék összegét folyamatosan növeltük. A kormány a jelenlegi gazdasági helyzetben is arra törekszik, hogy a szociális ellátórendszer - és ezen belül is kiemelten a családtámogatási rendszer - stabilitását, fenntarthatóságát biztosítsuk. A családtámogatási rendszer hatékony működése nem pusztán az egyes pénzbeli támogatásoktól, hanem a családpolitika egyes elemeinek jó megválasztásától és összehangolt működésétől is függ.

(14.50)

A családtámogatásoknak illeszkedniük kell a szociális ellátások rendszerébe, és nem hagyhatják figyelmen kívül természetesen a munkaerőpiac kihívásait. A kisgyermekeket nevelő szülők támogatásában a tes, a gyed, a gyes és a gyet - azt hiszem, nem kell sorolni -, mindegyik elem nagyon hangsúlyosan van jelen. A kisgyermek-támogatások rendszerének vizsgálatánál figyelemmel kell lennünk ugyanakkor arra is, hogy a munkaerőpiactól való hosszas távollét kockázatokat hordoz magában: a szülő a munkaerőpiacra való visszailleszkedés során jelentős nehézségekbe ütközhet, hiszen tudása elavulhat, korábbi munkahelye megszűnhet.

A gyermekgondozási támogatások időtartama az európai országok közül Magyarországon a legeslegmagasabb. A Központi Statisztikai Hivatal 2008-as adatai alapján ugyanakkor a nők foglalkoztatottsági rátája - ezt önnek mint a bizottság tagjának pontosan kell tudni - alig haladja meg az 50 százalékot, 50,7 százalékos. Ez praktikusan azt jelenti, kedves képviselőtársaim, hogy minden második nő nem dolgozik Magyarországon.

A gyermekgondozási segély jogosultsági ideje lerövidítésének hatása nem azonnal jelentkezik, hiszen csak azokra a gyermekekre vonatkozik az intézkedés, akik 2010. április 30-át követően születnek, azaz 2012. április 30-át követően töltik be a második életévüket. Szeretném azt is megemlíteni, képviselő asszony, a kormány intézkedett a múlt heti kormányülésen arra nézvést, hogy a gyermekek napközbeni ellátásához szükséges bölcsődei férőhelyeket és az egyéb alternatív megoldásokat, mint a családi napközi intézményrendszerét bővítse.

A kormány kiszámíthatóságot, biztonságot és tervezhetőséget ajánl a kismamáknak; a kismamák pontosan tudják, hogy ez a kiszámíthatóság és tervezhetőség teremti meg annak a feltételét, hogy minden édesanya bátran vállalhat gyereket, minden édesanya pontosan tudja, hogy mire számíthat hosszú távon, és ez meg fogja teremteni a lehetőségét annak, hogy azokkal a demográfiai kihívásokkal, amelyekkel Magyarországnak szembe kell nézni, Magyarország, egész Magyarország bátran szembenézhet.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)