Készült: 2024.09.21.05:07:39 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

162. ülésnap (2012.02.13.),  23-26. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:43


Felszólalások:   10-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm miniszterelnök úr válaszát, köztársasági elnök úrnak és kedves vendégeinknek pedig a részvételt. Most áttérünk a további napirend előtti felszólalásokra.

Tisztelt Ház! Elsőként Jávor Benedek úrnak, az LMP frakcióvezetőjének adom meg a szót, aki a mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett: "Szembesítés" címmel. Parancsoljon, képviselő úr! Képviselőtársaimat pedig arra kérem, hogy csendben hallgassák a felszólalást. Parancsoljon!

JÁVOR BENEDEK (LMP): Kérem elnök urat az óra visszaállítására. Köszönöm a szót, elnök úr. A tisztelt miniszterelnök úr sajnos távozott a teremből, pedig fontos lenne, hogy itt legyen, hiszen most négy olyan emberrel nézhetne szembe, akiknek az életét az önök kormányzati intézkedései alapvetően befolyásolták.

Az elmúlt hetekben az ország sorsával kapcsolatban változatos fantazmagóriákat, összeesküvés-elméleteket ismertetett miniszterelnök úr a szűkebb és a szélesebb nyilvánosság előtt. Összeesküvésekről, háromlábú, hétfejű puccsokról hallottunk. A miniszterelnök szemmel láthatólag elvesztette a kapcsolatot a külvilággal. Fogalma sincs, mi történik ebben az országban. Mítoszokat gyárt, és lassan az országra támadó gaz erőkről, a nemzetközi helyzet fokozódásáról beszél ahelyett, hogy valós megoldásokat kínálna az ország valós problémáira. Ideje lenne, hogy szembenézzen miniszterelnök úr és a kormány azokkal az életekkel, amelyeket tönkretesznek e közben az álmodozás közben. Nem nemzetközi erők támadtak Magyarországra, az önök kormánya teszi rendkívül nehézzé sokak számára az életet ma Magyarországon.

Itt van ma velünk a karzaton négy ember, négy sors, négy különböző kormányzati kudarc élő bizonyítéka, hogy személyes jelenlétükkel adjanak súlyt élettörténetüknek. Szekeres Diána diák tavaly érettségizett, most adja be jelentkezését az ELTE bölcsészkarra, illetve adná be, ha az önök felsőoktatási átszervezése nem zárná el diákok tízezrei elől a lehetőséget, hogy a társadalmi mobilitás csatornáin felemelkedve a felsőoktatás részévé válhassanak. Diána szülei devizaadósságot cipelnek, és rendkívül nehéz körülmények között próbálják több gyermekük taníttatását finanszírozni. Nem lesz esélyük arra, hogy az önök tandíjhiteles konstrukciójával megspékelve a gyermekeiket egyetemre küldjék. De Diána nincs egyedül, több tízezer sorstársa van hasonló helyzetben. Önök nem olyan rég népszavazást indítottak a tandíj eltörléséért, most pedig az akkor bevezetésre tervezett tandíj sokszorosát kívánják beszedni. Önök becsapták az embereket, becsapták a diákokat.

Itt van velünk Budás Attila munkanélküli, 29 éves Békés megyei lakos, aki pedagógusként dolgozott 80 ezer forint bruttó bérért. Tudom, van olyan miniszter, aki szerint ennek alig több mint a feléből is meg lehet élni, azonban Budás Attila úgy gondolja, hogy ez nem így van. De pedagógusként még 80 ezer forintos bruttó bérért sem volt szükség az ő munkájára vidéken.

(14.10)

Elvesztette az állását, eddig 1310 helyre adta be álláspályázatát, olyan válasz nélkül, amely munkával kecsegtette volna őt. Mint mondta, vidéken nincs munkahelyteremtés, csak elbocsátások, bezárások vannak.

Önök azt ígérték, hogy a vidéket felemelik. Nem ez történt. Becsapták a vidékieket, becsapták a munkavállalókat.

Itt van velünk Czakó Szabolcs szociális munkás, aki krónikus beteg hajléktalanokkal foglalkozik hat éve az Aszódi úti hajléktalanszállón. Ő naponta találkozik a hajléktalanok reménytelen helyzetével, többször találkozott már munkája során a halállal, de számára a halálnál is rosszabb, ha azt látja, hogy nem tud segíteni ezeken az embereken. Önök azt ígérték, hogy senkit nem hagynak az út szélén. Ehelyett kriminalizálták a hajléktalanságot, és az út szélén fagynak meg azok a szegények, akikért önök nem vállalnak felelősséget.

Végül itt van velünk Dobróczky Ágnes vállalkozó, aki egy nyomdaipari kisvállalkozásnak a vezetője. A gazdasági válság, az önök által napról napra változtatott adójogszabályok, az áfaemelés, a megrendelések csökkenése miatt a csőd szélére került ez a vállalkozás.

Önök a kis- és közepes vállalkozások támogatását, járulékcsökkentést ígértek a kisvállalkozóknak, ezt nem tartották be. Önök becsapták a magyar vállalkozókat is.

Miniszterelnök Úr! Tisztelt Kormánytagok! Ez a valóság, ezzel kellene szembenézni. Önök eddig összeesküvés-elméleteket kovácsoltak, és a saját hatalmuk bebetonozásával voltak elfoglalva. Ideje lenne, hogy elkezdjenek végre kormányozni ezeknek az embereknek az érdekében.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Megadom a szót, parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ön négy embert idehozott, de például arról az egymillió emberről megfeledkezett, vagy jó pár százezerről, akik épp az elmúlt hónapokban megszabadultak a devizahitelük óriási nyomásától. Őket valahogy nem hívta ide, pedig a Kossuth teret meg tudnák tölteni azok az emberek, akik megszabadultak ennek a kormánynak a politikája következtében a nyomasztó devizahiteltől, attól, hogy egyik napról a másikra kell hogy éljenek.

Ön úgy beszélt, mintha Európa éppen egy virágzó korszakát élné, ahol minden országban csak arról beszélnek, hogy hogyan lesz minden olcsóbb az életben, hogyan lesz egyre nagyobb a foglalkoztatás. Ehhez képest Európa más országaiban sokszor még a magyarnál is rosszabb a helyzet. Nyilván lehet, hogy Franciaországnak, Angliának vagy Spanyolországnak a kiinduló helyzete jobb, de az iránya sokszor nehezebb.

Ön arról például nem beszél, amikor ezeknek az embereknek a tényleg egyéni nehéz helyzetéről szól, amivel nyilvánvalóan mindnyájan együtt érzünk, és szeretnénk rajta javítani, hogy Romániában, mondjuk, 15 százalékkal csökkentik a nyugdíjakat, Görögországban 20 százalékkal, de még Írországban is 4 százalékkal, Spanyolországban, Olaszországban befagyasztják, és minden nyugdíjasnak járó kedvezményt megvonnak. Eközben Magyarországon 4,7 százalékkal nőttek a nyugdíjak az elmúlt évben. Úgy érzem, ez azért óriási különbség ország és ország között.

Ami egyenként ezekre a problémákra, valós problémákra valós válaszokat jelent, azt hiszem, a kormány elég jó válaszokat igyekezett megtenni ezen körülmények között, amiket tehetett, de ön is tudja, hogy amikor minden három szja-forintból kettőt külföldi adósságtörlesztésre fordítunk, és sokszor Magyarország politikáját behatárolja az az óriási államadósság, amit örökölt, nyilván nem tehetünk meg mindent. Ön is tudja, hogy mondjuk, csak lakásépítési támogatásra hét és félszer ennyit fordíthatnánk, vagy szinte megfelezhetnénk még a maradék szja-bevételt is, mindezt csak az adósságtörlesztés kiiktatásával.

Úgy gondolom, a felsőoktatás átszervezése egyfajta bölcsebb döntésre késztet mindenkit. Egyrészről mindenkinek nyitva áll a felsőoktatás rendszere, minden képzésben, hol kevesebb, hol több ingyenes képzésben is részt vehet, de amelyik piacképes képzés, ott nyilvánvalóan az állam azt kéri, hogy ne az állam, hanem az, aki majd ebből a piacorientált képzésből profitál, az fizesse vissza egy magasabb munkabérben azt a díjat, amit az illető valamelyest itt az államtól kapna meg, ha ingyenes oktatásban részesülne.

Nekem is nagyon sok bölcsész, volt gimnáziumi vagy korábbi évfolyamtársam, osztálytársam az egyetem elvégzése után szembesült azzal, hogy tulajdonképpen ez a végzettsége most hasznos, vagy nem, és sok milliárdból diplomás pályakövető rendszereket építünk ki, hogy lássuk, hogy melyik hasznos és melyik nem hasznos képzés. Ehhez képest mi egy tudatosabb döntést kérünk tőlük 18 éves korukban, ami nehéz, nyilván a szüleik is segítenek benne, de úgy gondoljuk, hogy mindenkinek ezt már 18 évesen kell megtennie, és nem 20-23 évesen kell esetleg pályát módosítania. Mondom ezt úgy is, mint volt tanáromnak és vizsgáztatómnak frakcióvezető úrnak.

Ami a második helyen felsorolt, a vidéki és a nehezebb sorsban élő emberek helyzetét jelenti, ne felejtse el, frakcióvezető úr, hogy ez a kormány volt az, amelyik rezsistopot vezetett be. Ez a kormány volt az, amely pontosan a nehéz körülmények között élő emberek javára bevezette a tavalyi évben azt, hogy az inflációnál nagyobb mértékben nem növekedhetnek a rezsiköltségek. Jól látjuk, hogy sem a piaci szférában, sem a közszférában nem fognak magas szintre felemelkedni a bérek és fizetések. Ezért van szükség a rezsistopra, amelyik a legnehezebb helyzetben élőkön segít, hiszen ők azok, akik leginkább a fizetésükből a legnagyobb részt fizetik ki a rezsire.

Ami pedig a vidéki emberek életét illeti, ha ön megnézi akár az egész közigazgatás átalakítását a kormányhivatalokkal és járásokkal, az pontosan a magasabb vidéki életszínvonal garantálását jelenti, a kiegyenlítődést jelenti, hogy kistelepülésen, nagytelepülésen, Nyugat-Magyarországon, Kelet-Magyarországon, a fővárosban és vidéken hasonlóak legyenek az emberek életlehetőségei. Ezenkívül mi voltunk azok, akik nem bezárták, hanem megnyitották a kispostákat, nem bezárták, hanem megnyitották a vasúti szárnyvonalakat, és mind kispostában, mind kisiskolában igyekeztünk jobb minőségű vidéki életet garantálni mindenkinek.

A hajléktalanok kapcsán a közmunkaprogram egyik célja pontosan az volt, hogy az ő számukra építsünk újabb és újabb szálláslehetőségeket. Ön is láthatta, hogy itt az elmúlt két-három hétben, amikor a nagy hideg beköszöntött Budapesten és az egész országban, miként igyekeztünk összefogni és megmenteni ezeket az embereket, együtt civil szervezetekkel, kormányzati szervezetekkel, és így sikerült elérnünk azt, hogy sokkal kevesebb nehézséget, problémát okozott ez, mint a tőlünk keletre, nyugatra lévő, pár száz kilométerrel odébb lévő államokban, ahol a hideg igencsak bőven szedte az áldozatait.

A vállalkozók számára pedig igyekeztünk azt biztosítani, hogy egy versenyképes adókörnyezetben kevesebb adminisztrációval szembesüljenek. Az adminisztratív engedélyek 13 százalékát és 10 kisadót töröltünk el, hogy egyszerűbb legyen az életük. A társasági nyereségadót 19 százalékról 10 százalékra csökkentettük, pontosan azért, hogy megérje vállalkozni, megérje dolgozni.

Úgy gondolom, hogy ezek az intézkedések mind abba az irányba mutatnak, hogy egy nehéz európai környezetben a magyar vállalkozók és a magyar munkavállalók számára minél jobb körülményeket tudjunk produkálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   10-22   23-26   27-30      Ülésnap adatai