Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A balliberális oldal elfogyott, úgyhogy egyelőre kevesebben fogunk tudni vitatkozni, úgyhogy mivel nincsenek itt, első körben Szilágyi képviselő úrra reagálnék. Méghozzá itt a fiatalokat szóba hozta az elvándorlás kapcsán. Szerintem államtitkár úr is már ezzel kapcsolatban mondott néhány adatott délelőtt, de úgy látom, hogy államtitkár úrnak mindig újabb és újabb képviselők jönnek be, és újabb és újabb körben mondák el ugyanazt, államtitkár úr kénytelen mindig felvilágosítani őket. A fiatalok szempontjából azért azt érdemes lenne megnézni, hogy itt az elvándorlás kapcsán sokszor szokták önök mondani azt, a Jobbik padsoraiban lévő képviselők is, hogy itt 2010 után ment ki a fiatalok, a magyar állampolgárok többsége, ami, ha a számadatokat nézzük, akkor igaz is. De azért az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nyilván ezeknek az embereknek, akik 2009-ben és 2010-ben a szocialisták ámokfutása miatt elvesztették az állásukat és az egzisztenciájukat, jelentős része ezért ment ki, és ez nyilván 2010-11-ben jelentkezett.

A másik igencsak jelentős momentum ebből a szempontból, hogy 2011-ben nyitották meg az osztrák és a német munkaerőpiacot, tehát nyilván ez is hatással volt erre. És ma eljutottunk oda, hogy többen jönnek haza, mint amennyien elmennek. (Z. Kárpát Dániel: Ti is tudjátok, hogy ez nem igaz!) Nyilván lehet a számokon vitatkozni, meg erről már vitatkoztunk elég sokat, de a Statisztikai Hivatal számai alapján ez így van.

És még valami. Itt szó volt arról is, hogy lakásvásárlás. A kormány pontosan a családalapítással összefüggően támogatja a lakásvásárlást, és külföldről is nagyon sok fiatal azért jön egyébként haza, mert Nyugat-Európában lehet, hogy magasabbak a bérek, de esélyük sem lenne egyébként lakást venni azon a bérszínvonalon, amit ott ők keresnek, Magyarországon pedig lehetőségük van. És higgyék el nekem, hogy egész más azoknak az embereknek a hozzáállása egy adott környezethez, akik saját lakásukban élnek, és egész más azoknak, akik bérlakásban élnek, és ezért támogatjuk mi azt, hogy minél több magyar ember lakást tudjon vásárolni.

Államtitkár úr már számtalanszor elmondta, hogy a költségvetés miért most van beterjesztve, illetve, hogy mi annak az előnye, hogy most tudjuk tárgyalni.

Csak egyetlenegy dolgot említenék meg, a tegnapi vitában is elhangzott már, aki önkormányzatban dolgozott, az biztos, hogy tudja, hogy amíg decemberben fogadták el a költségvetést, addig utána az önkormányzatoknak gyakorlatilag csak pár hetük volt arra, hogy egyébként megalkossák utána a saját költségvetésüket. Nyilván a mostani helyzet ezt sokkal inkább segíti.

Rátérve a 2020-as költségvetésre, ami azért lehet a családok költségvetése, mert a kormány átgondolt és következetes gazdaságpolitikájának köszönhető, illetve mellette a magyar emberek kemény munkája eredménye az, hogy ma arról vitatkozhatunk, amit már délelőtt elmondtam, hogy 2019-ben vagy 2020-ban melyik ágazat kapjon többet, merthogy mindegyik ágazatra egyébként több pénz jut, ellentétben azzal, hogy 2009-ben, tíz évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc vezette szocialistáknak arról kellett vitatkozniuk, hogy melyik ágazattól vegyenek el kevesebb pénzt. És ezt érdemes egyébként minden egyes alkalommal újra és újra elmondani. Tehát büszkék lehetünk arra, hogy minden egyes ágazatra több pénz jut. Erről rengeteget beszéltek már a Fideszes képviselőtársaim, egyes ágazatokba mélyebben belemenve. Én itt csak néhány fontosabb számot jegyeznék meg ezekből.

Az egészségügyre gyakorlatilag 2000 milliárd forint jut jövőre, ez 740 milliárd forinttal több, mint 2010-ben, és 185 milliárd forinttal több, mint amennyit tavaly költöttünk az egészségügyre, ezért a 185 milliárd forint igen jelentős emelés, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy közel 10 százalékkal több jut az egészségügyre.

A nyugdíjellátásokra 130 milliárd forinttal jut több, a honvédelemnek kiemelkedő 30 százalékkal emelkedik a költségvetése, 550 milliárd forintra fog emelkedni, ez azt jelenti, hogy 2010 óta gyakorlatilag a duplájára nőtt a honvédelmi költségvetés. A rendvédelmi kiadások megközelítik a 920 milliárd forintot, ami szintén óriási emelkedés 2010-hez képest, és ’19-hez képest pedig ez körülbelül 50 milliárd forint emelkedést jelent.

A K+F területén hosszú idő után emelkedik, bővül a forrás, 32 milliárd többlet áll rendelkezésre 2019-hez képest.

A magyar családok támogatásáról már sok szó esett itt a Házban, 2228 milliárd forinttal gyakorlatilag rekordtámogatást jelent. Ez 224 milliárd forinttal magasabb, mint 2019-ben.

(18.30)

A közszférában dolgozók bérére pedig 2653 milliárd forintot fordított a költségvetés 2010-ben, ez most már 4000 milliárd forint fölött van, és a gazdaságvédelmi akcióterv keretében mintegy 500 milliárd forintot fordítunk ennek a megvalósítására. Ennek egy része 2019-ben keletkezik, de nyilván kapcsolódik a költségvetéshez, hiszen a nagy része a 2020-as költségvetésben fogja ösztönözni a vállalkozásokat.

De én inkább most arról beszélnék egy picit, hiszen rengeteg minden elhangzott, hogy végül is mi a különbség a két bizonyítvány között, mert ha egy költségvetést megvizsgálunk, akkor érdemes megnézni, hogy milyen bizonyítványt tettek le az itt már jelen nem lévő szocialista és liberális politikusok, és milyen bizonyítványt tettek le a mostani kormánypártok, és érdemes megvizsgálni, hogy gyakorlatilag az elmúlt húsz évben ez miért is alakult így, és mik ennek az okai.

Egy alapvető különbség egészen biztosan van a két kormányzati hozzáállás között: a polgári kormányzat soha nem akart hitelből növekedni, és soha nem akart hitelből jóléti kiadásokat biztosítani, illetve finanszírozni. Ezzel szemben a szocialisták a liberálisokkal karöltve, gyakorlatilag 2002 után egyből elkezdték az előző kabinet, az első Orbán-kormány intézkedéseinek a felszámolását. Leépítették és megszüntették a Széchenyi-tervet, a családi adókedvezmény-rendszert és az otthonteremtési programokat. Ezek egyébként mind-mind olyan programok voltak, amelyek ösztönzőleg hatottak a gazdaságra, és ösztönzőleg hatottak a polgárokra.

Itt jegyezném meg, hogy a szocialisták gyakran szoktak itt visszamutogatni, hogy de igen, igen, igen, az első Orbán-kormány már 2001-ben elkezdte a költekezést. 2001-ben az államháztartási hiány 3,5 százalék volt. A szocialistáknak nyolc év alatt nem sikerült 3,5 százalékos hiányt produkálniuk, mindig magasabb volt a hiány. Egészen pontosan egyébként, hogyha átlagot akarunk vonni, akkor gyakorlatilag 6 százalék fölött volt minden egyes évben az államháztartási hiány a szocialisták kormányzása alatt 2002-2010 között. 2002-ben, amint megnyerték a választásokat, egy ész nélküli költekezésbe kezdtek. Gyakorlatilag hitelből finanszírozták a béremeléseket, aminek aztán nagyon súlyos következményei lettek. Tegnap Földi László képviselő úr beszélt arról, vagy mondott egy egészen egzakt példát, hogy egyébként ezt a szocialisták hogy is csinálták: a pedagógusbér-emelésre gyakorlatilag három hónapos fedezetet biztosítottak, majd az egészet áttolták az önkormányzati szektorra. Akkor még az önkormányzatokhoz tartoztak az iskolák, és gyakorlatilag az önkormányzati szektornak saját bevételből kellett biztosítani a pedagógusbér-emelést.

Ahogy Gyurcsány Ferenc elmondta 2006-ban, tulajdonképpen ők ezek után nem kormányoztak, ezek után csak alibiztek, és várták, hogy majd valahogy kihúzzák. A kampányban pedig 2006-ban hazudtak  a saját szavaikkal vagy a saját elmondásuk szerint  a magyar állampolgároknak, hazudtak az európai uniós intézményeknek mind a gazdaság állapotáról egyébként, és hogyha már adóemelésekről és csökkentésekről beszélünk, akkor hazudtak arról is, hogy áfát csökkentenek. 5 százalékkal csökkentették a választások előtt az áfát, ezt törvénybe iktatták, majd a választások után újra visszaemelték 5 százalékkal.

Ez egyébként nagyon érdekes módon azt jelenti, hogy mivel az 5 százalékos csökkentés után nem csökkentették az árakat, utána az 5 százalékos emelés után, vagy miután visszaemelték az áfakulcsot 5 százalékponttal 20 százalékra, utána meg 5 százalékkal megemelték az árakat, tehát a fogyasztók majdnem 10 százalékos veszteséget könyvelhettek el ezen. Azt hiszem, még volt is külön szocialista árkommandó, hogyha jól emlékszem, amit itt a padsorainkban ülő Mesterházy Attila vezetett, és nézte, hogy hol, milyen árak vannak, de hát nem jött be, sajnos.

2006 végül is a megszorítások éve lett, mert a hiányt, ahogy a dilettáns gazdaságpolitikát, úgy próbálták meg orvosolni, hogy rengeteg adót emeltek, megszorításokat vezettek be, és ehhez képest is 2006-ban 9,4 százalék lett az államháztartási hiány. Tehát egy ilyen rossz adatot sikerült úgy produkálniuk, hogy egyébként közben folyamatosan adót emeltek és megszorítottak. Láthatóan a megszorításoknak és az adóemeléseknek egyébként nem lett hatása, nem tudták megoldani a magyar gazdaság problémáit. 2008-ban, amikor bejött a gazdasági világválság, gyakorlatilag a gazdasági növekedés szinte már teljesen eltűnt, az adókat megemelték, megszorításokat alkalmaztak, és Gyurcsány Ferencnek még 2008-ban is olyan kijelentései voltak, miután már látszott, hogy Amerikában probléma van, hogy igazából ez majd Európa határainál meg fog állni, úgyhogy nem lesz itt semmilyen probléma. Tehát a hozzáértés akkor is látszott.

Nemcsak az volt a probléma, hogy megfojtották a hazai vállalkozásokat és elvették ezáltal nyilván a vállalkozások teljesítőképességét, csökkentették, és az adóemelésekkel nyilván a fogyasztást csökkentették, hanem az is, hogy folyamatosan hazudtak ezekről az intézkedésekről. Gyurcsány Ferenc több tucat intézkedést jelentett be 2006-2010 között, több programot, egyiket sem tudták végrehajtani. Így mind a vállalkozások, mind pedig nyilván az emberek bizalmát teljesen elveszítette a balliberális kormány. Ennek viszont nyilván gazdaságilag volt megint csak negatív hatása.

Ráadásul Gyurcsányék a külföldi multikat részesítették előnyben a magyar vállalatokkal szemben, mindig nekik akartak kedvezni. Ezt mindig el szoktuk mondani, és egyébként érdekes is, hogy erre mindig hőbörögnek a baloldalon, ezért idéznék egy nemrég megjelent cikket, amit egy ellenzéki portálon írtak, nem jobboldali újságírók: „Már a 2000-es évek közepén, még javában a Gyurcsány-kormány válsága előtt a baloldal elvesztette a korábbi domináns szerepét a nemzeti nagytőkén belül, és ez nem kis részben annak tudható be, hogy a baloldali gazdaságpolitikát a technokrata politikusok és a transznacionális tőke hatalmi szövetsége alakította, amiből a nemzeti nagytőke egyre nagyobb részének lett elege.” Ezt írták egyébként talán egy hónappal ezelőtt az egyik ellenzéki portálon.

Tehát hogy a baloldal és a Gyurcsány-kormány mennyire kiszolgálta a multinacionális tőkét és a multinacionális vállalatokat, az pontosan látszik, és pontosan látszik az, hogy egyébként hogyan pártoltak el a nemzeti vállalkozások vagy a magyar cégek, hogyan vesztették el a hitelüket a magyar cégek szemében.

A sikertelen sarcpolitikának az lett a vége, hogy gyakorlatilag már a válság előtt összeomlott a magyar költségvetés, és nem tudták hogyan megoldani a problémát, egyszerűen IMF-hitelt kellett felvenni. Azt hiszem, egészen pontosan 20 milliárd eurónyi hitelkeretet vettek fel az IMF-től és az EU-tól, és ebből 14,3 milliárd eurós részt hívtak le, úgy, hogy egyébként ezt 2011-2016 között az Orbán-kormánynak kellett aztán az utolsó fillérig visszafizetnie.

Ahogy mondtam, 2002-2010 között átlagosan 6,5 százalék volt az államháztartási hiány, ennek is az egyik következménye, hogy az államadósság, amit már szintén többen elmondtak, hogy 53 százalékról 83 százalékra nőtt, a GDP-arányos államadósság, és be szokták itt dobni néha ellenzéki képviselők, hogy nominálisan hogy alakult a mostani elmúlt nyolc évben az államadósság. Érdemes megnézni azt is, hogy hogyan alakult 2002-2010 között: 41 milliárd euróról nominálisan 78 milliárd euróra ugrott a magyar államadósság, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megduplázták  ha nominálisan számolom, akkor is  az államadósságot; mindezt úgy, hogy egyébként 2002-2007 között alapvetően a gazdasági környezet a világban kifejezetten pozitív volt. Tehát ez volt a szocialisták kiváló eredménye.

Hogy ma mi történik, vagy mi történt azóta: az államadósság 83 százalékról, úgy tűnik, hogy év végére az előrejelzések szerint 70 százalék alatt lesz. Azt hiszem, hogy ez egy óriási eredménye a mostani kabinetnek, és úgy jutottunk el ebbe a helyzetbe, hogy 2010 után  ahogy államtitkár úr el is mondta  mi nem az embereken akartuk beszedni azt a pénzt, amivel egyébként stabilizálni lehetett a gazdaságot, hanem a szektorális különadókkal a multinacionális cégeket vontuk be a közteherviselésbe. A kormánynak azóta is az a filozófiája  és az a filozófiánk nekünk is , hogy alapvetően az adózó réteg kiszélesítésével, a gazdaság fehérítésével jusson a költségvetés több bevételi forráshoz, és nyilván ezáltal fokozatosan tudjuk emelni a béreket, és fokozatosan tudjon az ország fejlődni.

(18.40)

Azt hiszem, még néhány adatot érdemes elmondani, ami szintén már elhangzott. Ma rekordmértékben nő a gazdaság, ugye, a legutóbbi negyedéves adat 5,2 százalékkal, szezonálisan kiigazított 5,2 százalékos GDP-növekedés tapasztalható. Ez egyébként az elmúlt húsz évben rekordnak számít. 2010 óta 800 ezer új munkahely jött létre, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a foglalkoztatási ráta majdnem elérte a 70 százalékot, a munkanélküliség 12,5 százalékról 3,5 százalékra csökkent, a reálbérek pedig több mint 40 százalékkal nőttek. A nettó átlagkeresetek egyébként meg, ha a családi adókedvezményeket is hozzávesszük, több mint 70 százalékkal emelkedtek 2010 óta, és duplájára nőtt a minimálbér, azt hiszem, hogy arról még délelőtt államtitkár úr elég részletesen beszélt, hogy a minimálbér változása hogy érintette a magyar társadalom alsóbb rétegeit. És mindezt úgy valósította meg Magyarország, hogy gyakorlatilag hét éve folyamatosan 3 százalék alatt tartja az államháztartási hiányt. Tehát nem a megszorításokra és az adóemelésekre építettük a gazdaságpolitikánkat, hanem csökkentettük a vállalkozások és a magyar emberek terheit azért, hogy a vállalkozások fejlődhessenek, a magyar emberek pedig többet tudjanak fogyasztani, többet tudjanak költeni. És ha ez a pénz visszaforog a gazdaságba, az nyilván hatványozott erővel erősíti meg a magyar gazdaságot.

Még egy dolgot a végére hadd mondjak el! Nem is olyan rég egy New York-i egyetem professzorai összeállítottak egy listát. Egy listát, amire felkerült Gyurcsány Ferenc neve is, méghozzá a világ legkárosabb vezetőinek szégyenlistája; csak hogy ha már a költségvetésről beszélünk, érdekes ezt elmondani. Ebből ők azt vezették le, hogy a kormányzása körülbelül évi 1-1,5 százalékkal rontotta a magyar gazdaság növekedését. Ez mai áron számolva azt jelenti, hogy egyébként, ha nem is nézzük azt, hogy hitelt vettek fel, ha ezt az elmaradt növekedést összeadjuk, több ezer milliárd forintos kárt okoztak a magyar embereknek.

Ha abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy 2019-ben arról tudunk beszélni, hogy melyik ágazatnak biztosítsunk több forrást, akkor szerintem érdemes ezt a helyzetet megbecsülni. Hála istennek, egy nagyon jó költségvetési helyzetben van az ország, viszont a Fidesz nemcsak eldönti saját maga, hogy melyik sorra ad több pénzt, hanem mi mindig is kikértük az emberek véleményét, hiszen a nemzeti konzultációkon keresztül a családvédelmi akciótervről vagy egyébként a gazdaságvédelmi akciótervnek bizonyos pontjairól is megkérdeztük a lakosságot, és ennek figyelembevételével alakította ki a kormányzat a 2020-as költségvetést.

Úgyhogy én azt szeretném kérni mindenkitől, hogy lehetőleg támogassák majd Magyarország új költségvetését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)