Felszólalás adatai

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormányt közel két éve éri kritika és támadások uniós intézmények részéről a jogállamiság kérdésében. A Jobbik a maga eltérő véleményét keményen képviselte ebben a parlamentben, ha a Velencei Bizottsággal tárgyalunk; néhány tárgyszerű javaslatunk és véleményünk megfogalmazása mellett visszautasítjuk azt, hogy Magyarországon ne létezne jogállam, ne létezne alkotmányosság, és diktatúra lenne, különösen annak tükrében, hogy amikor 2006 őszén Magyarországon alkotmányjogi, emberi jogi krízishelyzet volt, senki nem jött ide vizsgálódni.

Ugyanakkor az elmúlt héten voltak olyan események, amelyek bennünk már felvetik a jogállamiság működésének kérdését, mivel úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr egy személyben kívánja gyakorolni a kormányzati, végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalmat. Amikor egy új BKV-buszjáraton Tarlós István főpolgármesterrel beszélt a megoldandó feladatokról, így fogalmazott: "Kezdeményezzétek, hogy legyen egy ilyen törvény, én csinálok egy olyat." Mármint törvényt. Az helyes, hogy a megoldandó kérdések ha rendeletileg nem oldhatók meg, a parlament törvényt alkot. A kormányzat súlya is fontos ebben. De ez az egyszemélyi törvényalkotást úgy jelzi számunkra, mintha itt valóban egybemosódna a végrehajtói és a törvényalkotói hatalom.

Az elmúlt hét végén, szombaton Hegedűs Lorántné jobbikos képviselő asszony egy demonstrációt jelentett be a cionizmus és a bolsevizmus áldozatainak emlékére. Ezt a bejelentést először a rendőrség tudomásul vette. Azt követően utasította Orbán Viktor a belügyminisztert, hogy tiltsa be ezt a rendezvényt. A rendőrség megtette ezt, annak ellenére, hogy az előző bírósági határozat alapján világos volt, hogy jogszerűtlenül teszi. Képviselő asszony fellebbezett, és a bíróság természetesen engedélyezte ezt a demonstrációt, és kijelentette: a rendőrség azon eljárása, hogy a rendezvényt alá nem támasztott feltételezésekre hivatkozva tiltja meg, súlyosan jogszabálysértő, a tényállás-tisztázási kötelezettség súlyos sérelmét jelenti. A végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak. Orbán Viktor ekkor a - nem létező - Legfelsőbb Bíróság elnökéhez kívánt fordulni az alkotmányosság ügyében. Tulajdonképpen érthető - ha valaki nem veszi komolyan a bíróságot, és fölébe helyezi magát, miért kéne a terminológiát ismerni? Természetesen kúriai döntés nem született, volt a hatályos bírósági döntés, és újra felszólította Orbán Viktor a rendőrséget, hogy akadályozza meg. Természetesen a rendezvény a legnagyobb nyugalomban és békében lezajlott.

Azért kell visszatérnem tartalmilag röviden erre a rendezvényre, mert az európai, nyugati sajtóban az jelent meg, hogy a Jobbik zsidóellenes demonstrációt szervezett, és mi nem vagyunk hajlandók elfogadni a fogalmak összekeverését. Aki ott volt, tudja, hogy a rendezvény a céljának felelt meg: a cionizmus és a bolsevizmus áldozataira emlékező.

Magyarországon vannak antiszemita jelenségek, de nincs antiszemitizmus. Magyarországon a zsidóság szabadon élheti meg vallását, gyakorolhatja kultúráját. Annak idején a Jobbik az egyházügyi törvény első beterjesztésénél minden további nélkül elfogadta, hogy a vallásgyakorlók csekély száma ellenére három izraelita felekezet is a történelmi rangot közvetlenül elnyerje. És azt halljuk ma is a Mazsihisz elnökétől, hogy Magyarország Közép-Európa kulturális zsidó fővárosa. Hát akkor hogyan illik ez össze azzal, hogy Magyarországon ilyen mértékű veszélyes antiszemitizmus van? És azért utasítjuk vissza a Jobbik ilyen minősítését, mert az egyben Magyarország minősítése is.

Ugyanakkor természetesen nem vagyunk hajlandók lemondani arról, hogy Izrael Államot bíráljuk, adott esetben keményen, vagy elmondjuk, hogy amit a Gázai övezetben annak idején végrehajtott, az népirtás volt. Nem mondunk le arról, hogy ha mi úgy ítélünk bizonyos izraeli-magyar befektetéseket, annak tükrében, amit Simon Peresz mondott, hogy ezt mi nem támogatjuk, nem tartjuk helyénvalónak. Nem mondhatunk le arról és nem is fogunk, hogy ezt annak a véleménynyilvánítás szabadságának a tükrében elmondjuk, amire éppen a bíróság hivatkozott. Orbán Viktor miniszterelnök a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez akart fordulni az alkotmányosság jegyében, miközben a bíróság alkotmányos alapjogként biztosítja azt, amivel továbbra is élni fogunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Válaszadásra Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én is azzal kezdeném, amivel képviselő úr kezdte, hogy Magyarországot nagyon sok helyről nagyon sokan támadják. De érdemes bizonyos döntéseket felvállalni, hogyha azokért Magyarország támadást kap, de ugyanakkor a közteherviselés rendszerét, mondjuk, igazságosabbá tesszük. Érdemes olyan intézkedéseket felvállalni, amelyeket a magyar kormány tesz, hogyha mondjuk, a szegényeknek segít ezzel a rezsicsökkentés által. Ez egy olyan konfliktus, egy olyan bírálat, amit nemzetközi szempontból érdemes fenntartani; vagy akkor is érdemes a kritikákkal szembemenni, hogyha mondjuk, a magyar vállalkozások helyzetbe hozásáról van szó.

De az olyasfajta demonstrációk, az olyasfajta tüntetések, az olyasfajta retorika, amit önök ilyesfajta kérdésekben alkalmaznak, azok az országnak ártanak. (Dr. Gyüre Csaba: Azt ki dönti el, bocsánat?) Higgye el, képviselő úr, rontják az ország hitelét, amikor önök ilyen tüntetéseket tartanak, akár a rendőrségi határozatot megfellebbezve. Szintén alapot adnak ezek a fajta demonstrációk, felszólalások arra, hogy Magyarországot egy torz kép vegye körül, egy torz Magyarország-kép alakuljon ki külföldön Magyarországról, hiszen majd ezeket a különböző demonstrációkat bemutatva, ezeknek a legszélsőségesebb részét mint reprezentatív magyar véleményt bemutatva, önök nagyon sokat ártanak ezzel Magyarországnak. Ezek nem olyan támadások lesznek, amelyek az állampolgárok széles rétegei számára hasznos és mindenki számára elfogadott, mint amelyek például a rezsicsökkentés-döntések miatt érik Magyarországot, hanem egy szűk kisebbségnek egy közvélemény által elutasított véleménye alapján az egész ország jó hírét rombolják önök ezekkel.

Ami a törvényességet illeti, tisztelt képviselő úr, az Alaptörvény IX. cikkének (4) és (5) bekezdése szól az ilyen és hasonló demonstrációkról, az ilyen és hasonló véleménynyilvánítási esetekről. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére, egyrészről; másrészről a IX. cikk (5) bekezdésében azt mondja az Alaptörvény, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértésére. Szintén a gyülekezési törvény, amely alapján önök ezt a rendezvényt bejelentették, ez a '89. évi III. törvény, ennek a 2. § (3) bekezdése szintén elmondja, hogy ez a fajta egyesülési joggal való élés nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekményre való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és mások szabadságának a sérelmével. Én úgy gondolom, hogy önök azt előre tudták, hogy ez kiknek a sérelmével fog járni, és önök direkt ennek a provokálására hívták életre ezt a tüntetésüket, mint ahogy a Magyar Gárda vonulásait is, legyenek azok cigány vagy zsidó honfitársaink. Önök direkt provokálják ezeket a közösségeket, és fel sem mérik, hogy a rövid távú politikai haszonból, hogy egy év múlva mennyi szavazatot gyűjtsenek össze, Magyarország számára mennyi kellemetlenséget okoznak, és mennyi helyen kell az önök politikája miatt a magyar kormánynak Magyarország nevében magyarázkodnia. Ezért volt fontos, hogy miniszterelnök úr felkérte a Kúria elnökét, hogy vizsgálja meg a bírósági gyakorlatot, és legyen egyértelmű, hogy az új alaptörvény közösségek méltóságát jobban védő szakaszai alapján immáron egységes legyen a bírói gyakorlat, és egységesen lehessen ezeket a demonstrációkat elutasítani. Hiszen nagyon fontos döntések születtek nyilvánvalóan az elmúlt években pontosan a holokauszttal vagy a második világháború alatt elkövetett szörnyűségekkel kapcsolatban, legyen szó a Wallenberg-emlékévről, a Holokauszt Emlékközpontról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a jövő évi emlékbizottságról, vagy nagyon fontos volt a különböző félkatonai szervezetek működésének a betiltása, hogy ne legyenek Gárda-felvonulások vagy egyenruhás bűnözés, vagy a kiegészítő nyugdíjaknak a megemelése. De európai szinten is Magyarország a holokauszttal való európai szembenézésnek a motorjává kívánt válni, hiszen a magyar EU-elnökség alatt fogadtuk el, hogy augusztus 23. a XX. századi totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja, így a holokauszt áldozatainak emléknapja is, európai szinten is, tehát nem csak magyarországi szinten tettük. De európai szinten más tendencia is látható, és ez a gazdasági válság miatti egyre nagyobb düh és gyűlölet, ahogy azt miniszterelnök úr is mondta a Zsidó Világkongresszuson tartott beszédében.

(14.00)

Nem mindegy, hogy ki-ki ezt a felelősségét hogyan éli meg és milyen irányba fordítja az emberek dühét és gyűlöletét; csitítani kívánja vagy azt megpróbálja politikailag meglovagolni és szavazatot szerezni. Önök azt mondják magukról, hogy a Jobbik egy keresztény párt. Tudja, tisztelt képviselő úr, keresztényként nem lehet a dühre építeni. El kell dönteni, hogy Mindszenty útját vagy Szálasi útját választjuk. (Balczó Zoltán: Ej!) A két út soha sem keresztezte egymást (Dr. Gyüre Csaba: Ti a labancokat választottátok!), Mindszenty a börtönben is imádkozott ugyan a náci fogvatartóiért, de mindig, az első perctől kezdve szemben állt minden ilyesfajta eszmével. Akkor még távolinak tűntek, más országokban bukkantak fel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de akkor is ezeket elütötte. Igyekszünk ezeket az eszméket Magyarországon mi is, amennyire csak lehet, visszaszorítani.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Felszólalások:   19-22   23-26   27-28      Ülésnap adatai