Felszólalás adatai

Tisztelt Képviselő Úr! A kormányzat ennek szellemében kezdett bele a felsőoktatási rendszer hosszú távú, tervszerű, átgondolt és értékközpontú reformjába. Az átalakítással kapcsolatos konzultációban a felsőoktatási kerekasztalon keresztül valamennyi legitim szereplő részt vesz, így folyamatos és élő a kapcsolat a hallgatói, a munkaerő-piaci és az oktatói-kutatói oldallal is. A magas szakmai színvonalú és a munkaerő-piaci igényeket kielégítő felsőoktatási képzés fontos feltétele az oktatói minőség, így a kormány alapvető célként kezeli ennek emelését is, és igenis törődik az oktatókkal. Ezt bizonyítandó engedje meg, hogy négy dologról számoljak be önnek.

Egyrészt az állami felsőoktatási intézmények oktatói közalkalmazottak, így esetükben a teljesítményhez kötött előmeneteli rendszer valósul meg. A kormány ezzel kapcsolatos intézkedéseinek egyike, hogy az új nemzeti felsőoktatásról szóló törvény értelmében egyetemi tanári munkakörben kizárólag habilitált oktató alkalmazható.

Másrészt fontos kiemelni, hogy a felsőoktatás oktatói-kutatói utánpótlását a doktori képzés adja. A képzés minőségének emelését is szem előtt tartva az új doktori rendelet számos ponton magasabb követelményeket írt elő a doktori iskolák számára. Nem mellékesen a kormány a doktori képzésben az idei évben már 1300 fő részére biztosít felvételi lehetőséget állami ösztöndíjas képzésre, míg ez a forma 2009-ben csak 981 fő számára volt elérhető. A részükre kifizetett doktori ösztöndíj szintén emelkedett, idén január 1-jétől havi 93 ezer forintról 100 ezer forintra nőtt. Az ösztöndíjas helyek megoszlása szintén megváltozott, igazodik a munkaerő-piaci feltételekhez, igényekhez, hiszen a nemzetgazdasági szempontokból kiemelt területekre, az agrártudományi, a műszaki tudományi, az orvostudományi, a természettudományi és a művészeti tudományterületekre felvehető hallgatók létszáma immár legalább 870.

Harmadrészt felhívnám a figyelmet arra, hogy a kormány ez irányú döntése mentesíti a felsőoktatási intézményekben oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatottakat a nyugdíjazás alól. A kormány ugyanis tudatában van annak, hogy a professzori kar tagjai 62 és 70 év között is kiváló szakmai teljesítményt nyújtanak, további foglalkoztatásuk tehát nemzetstratégiai érdek.

Negyedrészt pedig kiemelném, hogy 2012-ben uniós forrásból elindult a nemzeti kiválósági program, amelynek célja a kimagasló oktatási-kutatási tevékenység ösztönzése. A program a legjobb doktorjelöltek, fiatal és tapasztalt oktatók, kutatók munkáját támogatja, lehetőséget kínálva egyrészt a külföldön dolgozó magyar szakemberek visszatelepülésére, másrészt a kiváló külföldi kutatók hazai K+F projektekben való részvételére is.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindezek mellett persze örvendetes lenne, ha az oktatók bére is növekedne, és a jövőben egy életpályamodell kiterjesztése is indokolt lenne, amire a miniszter úr is utalt a bizottsági meghallgatásán. Ám mivel a bértábla felülről nyitott, ennek lehetősége a felsőoktatási intézmények számára teljes mértékben biztosított. Ha nem képesek az oktatók számára magasabb bért fizetni, akkor az arra az adóssághegyre és azokra a PPP-programokra vezethető vissza, amit a korábbi kormányok szabadítottak rá a felsőoktatásra. Ez viszi el a forrásokat, és köti gúzsba az intézmények költségvetését.

Köszönöm a figyelmet. Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a Fidesz padsoraiból.)