Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tényleg sok mindenre kiterjedő vitát folytattunk ebben a kérdésben a mai napon, és nagyon sok olyan érvvel, amit nem tudunk értelmezni, vagy jobb, ha nem megyünk bele ezeknek a boncolgatásába. Szeretném képviselőtársamhoz hasonlatosan ismét tudatosítani az álláspontunkat, mert látom, hogy egyéb­ként felmerültek még kérdések ezzel kapcso­latban.

Itt több felszólalásban is a kormánypárti képviselők részéről olyan érvelés hangzott el, mintha abba az irányba vinnék a vitát és az érvelést, hogy Magyarország eddig semmilyen szerepet nem vállalt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben, ami nem igaz. Mint ahogy képviselőtársam is említette és többször elhangzott, hadfelszerelési anyagokkal tavaly nyár végén és humanitárius segítségnyúj­tással, nagyon helyesen, egyébként Magyarország aktív tagja annak a koalíciónak, ami az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzd. Most arról beszél­getünk, hogy ez a szerepvállalásnak majdnem a legma­gasabb szintje. Tehát innentől egyetlenegy magasabb szintje van, az, amiről a kormány ultimátumként beszél. Tehát míg politikai felkérést nem tudott be­mu­tatni ezzel kapcsolatban, kész tényként, mintegy a sajtón keresztül megüzenve a pártoknak, történt egy-egy, azért mondtam, hogy látszategyeztetés, mert én tájékoztatásnak is kevésnek tartottam, ezt bevallom őszintén; nem azért, mert kukacoskodnék, hanem azért, mert ahogy egyébként Turi-Kovács Béla is kiemelte és egyébként Németh Zsolt elnök úr is nagyon helyesen, miniszter úr is kiemelte, ez egy nagyon fajsúlyos kérdés. Csak azt szeretnénk látni, hogy a súlyának megfelelően kezeli a kormány is.

Az különösen aggasztó, hogy semmilyen formában nem tudta semmilyen kormánypárti képviselő, miniszter vagy államtitkár cáfolni azokat a mondatokat, amelyeket a sajtóban egyébként több helyen olvashattunk, és a Külügyi bizottság ülésén Mesterházy Attila képviselőtársam fel is tette ezt a kérdést a miniszter úrnak, mely szerint igaz-e, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azzal érvelt, hogy amiatt szükséges ez a szerepvállalás, mert így próbálja konszolidálni a kormány hibájából negatív irányba fordult magyar-amerikai viszonyt, és ennek révén szeretné a kormány a belpolitikai mozgásterét növelni. Szijjártó Péter miniszter úr kitért a válaszadás elől, nem cáfolta a miniszterelnöknek ezeket a kijelentéseit. (Kósa Lajos: Azt mondta, hogy ez nem igaz. Nem cáfolta, azt mondta, hogy nem igaz.)

Az nem kérdés számunkra, és hála az istennek, a magyar társadalom számára nem kérdés, hogy milyen értékközösséghez tartozunk és melyik szövetséghez tartozunk. Az a probléma, hogy míg az önök részéről az értékközösség mellett érvelnek, addig nem tudunk elvonatkoztatni az elmúlt öt év politikájától, nézzük meg, hogy mi volt a tendencia. Folyamatosan érdekalapú politizálás, érdekalapú külpolitika folyik, nem pedig értékalapú. Nyilvánvaló, hogy önök között is vannak olyanok, akik nem értenek azzal egyet, hogy csak érdekalapon folyjon a politizálás, de most egyébként látszik egy pálfordulás. Azt gondolom, hogy amit Kósa elnök úr mondott, hogy tettekben meg kell nyilvánuljanak dolgok, az elmúlt öt évben tettekben látszani kellett volna, hogy az értékalapú politika és a nyugati értékközösséghez való tartozás egyébként mit jelent a kormány számára, és hogy ténylegesen tettekben is megvalósul.

Tehát semmilyen cáfolatot nem kaptunk arra, hogy a kormány nem csupán a belpolitikai mozgásterét próbálná ezzel a felajánlással bővíteni. De továbbra is kitartunk a mellett az álláspontunk mellett, hogy a felajánlásnak, a részvételünknek a jelenlegi mértéke, formája ‑ a humanitárius segítségnyújtás és a hadfelszerelési anyagokkal való támogatás ‑ a továbbiakban is támogatható. Akár ez természetesen fokozható, és ahogy többször is elmondtuk, de még egyszer hangsúlyoznám, a honvédségnek egészségügyi képességek, kiképzési feladatok részeinek esetleges átvállalása, abban való segítségnyújtás, oktatás, képzés, kibervédelmi képességek felajánlása, ilyen irányba fokozható egyébként a részvétel, a műveleti területre való kitelepítés nélkül.

Tehát továbbra is ez az álláspontunk, és nagyon remélem azt, hogy felelősséggel újragondolják ezt a helyzetet, és ennek szellemében fognak majd döntést hozni. Köszönöm szépen. (Vantara Gyula tapsol.)