Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANA TIBOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mirkóczki Ádám frakciótársam megvilágította azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek miatt határozottan elutasítjuk az USA által vezetett, Iszlám Állam elleni, koalícióban történő katonai szerepvállalást. Én néhány pontot alá szeretnék húzni, és további érvekkel alá szeretném támasztani álláspontunkat ez ügyben, és természetesen reagálnék az elmúlt percekben elhangzott véleményekre is.

Azt látni kell természetesen, hogy az ISIS valóban komoly kockázatot jelent, elsősorban Irak, Szíria és Libanon területén fejti ki tevékenységét, de más államokban is találkozhatunk velük szövetséges, valamint szimpatizáló csoportokkal. A Boko Haramra már többen utaltak, akik Nigéria, Niger, Csád és Kamerun területén fejtik ki terrortevékenységüket; sőt nemrégiben hivatalosan is szövetséget kötöttek az ISIS-szel. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a Jobbik határozottan elítéli azokat a szörnyűségeket és emberellenes cselekedeteket, amelyek az Iszlám Államhoz köthetőek, legyen szó akár keresztények ellen elkövetett tettekről, akár az iszlám szélsőséges változatát elutasító muszlimok elleni fellépésről. Barbár, aljas tettek kötődnek az Iszlám Államhoz, ami ellen mindenképpen határozott, kemény fellépésre van szükség, de nem ilyen formában.

Ennek a kialakulását pedig azért igenis érdemes mérlegre tenni, hogy hogyan is jöhetett létre az ISIS, és kinek is van ebben felelőssége. Erről már szóltak itt előttem. Nem lehet azt megkerülni, hogy az Amerikai Egyesült Államokat komoly és egyértelmű felelősség terheli azért, hogy ilyenné fajulhatott a helyzet a térségben. És fontos azt aláhúzni, hogy nem NATO- vagy ENSZ-misszióról van szó ebben az esetben, hanem egy, az USA által szervezett koalícióról, amilyen jellegű fellépésben Magyarország még sohasem vett részt. Hiszen például Irakban is, Afganisztánban is NATO-misszió részeként vállaltunk szerepet; bár hozzáteszem, hogy mi ezeket a katonai szerepvállalásokat sem támogattuk.

Itt Németh Zsolt fideszes képviselőtársam részéről elhangzott, hogy a NATO- és EU-tagállamok részéről mindenki vállal valamilyen módon szerepet. Igen, de a környező országok közül, nagyon úgy néz ki, egyedül mi vagyunk azok, akik ennyire szolgaian állunk ehhez a kérdéshez, és katonailag is szerepet fogunk vállalni, ha az Országgyűlés megadja a szükséges kétharmados felhatalmazást, az ISIS elleni küzdelemben. Jó néhány példát fel lehetne hozni, mondjuk, Bulgáriát is említhetnénk, akik egyértelművé tették, hogy humanitárius segítséget mindenképpen fognak nyújtani.

Hozzáteszem, ezt természetesen mi is fontosnak tartjuk, erkölcsi kötelességünknek tartjuk, de ezen túlmenően más feladatunk nem lenne ebben a vonatkozásban. Hasonló megfontolások kellene hogy vezéreljenek bennünket is, hiszen például a bevándorlás kérdése minket is erőteljesen érint, és erre valóban összpontosítani kellene.

Viszont nem lehet azt figyelmen kívül hagyni, hogy magyar részvétel esetén hazánk is előrébb lépne az ISIS célpontjainak rangsorában. Itt kormánypárti képviselőtársaink feszegették azt, hogy külön kell választani az őrző-védő tevékenységet és a harcoló egységek fellépését. Azért itt azt látni lehet, hogy a határvonalak elmosódnak egy ilyen helyzetben, és azért az is hozzátartozik a kép teljességéhez, hogy az ISIS-re váratlan, merényletszerű támadások jellemzőek, akár az általuk birtokolt területektől távol is. Tehát ilyen módon magyar katonák is ki lennének téve ennek a veszélynek.

És arról beszélni, hogy itt biztonságos helyre mennek, azért, azt hiszem, kellően elgondolkodtató és nagyon relatív a biztonságos hely fogalma egy ilyen háborús helyzetben. Az Iszlám Állam sem gondolom, hogy különválasztaná azt, hogy egy adott ország éppen milyen módon vállal szerepet a térségben. Tehát nem hiszem, hogy mérlegelné azt, hogy most pontosan milyen háttérrel, milyen céllal is jelenünk ott meg. Igenis, ez egyértelműen növelné hazánk terrorfenyegetettségét.

Szerintem azért a magyar társadalom, a magyarok véleményét is érdemes lenne meghallgatni ebben a kérdésben. Biztos vagyok benne, hogy elsöprő többségben utasítják el ezt a szerepvállalást, és ha kellő tájékoztatást is kapnának, ez az arány szerintem meggyőző lenne. Hatalmas kockázatok merülnek fel, és nem gondolom, hogy az USA kérésének ennyire szolgai módon eleget kellene tennünk ebben az esetben. Hiszen azt alá kell húzni, hogy semmiféle kötelességünk nincs e tekintetben. És látni kell, hogy mire jutottak az elmúlt időszakban például a légicsapásokkal. Az Iszlám Állam fegyvereseinek száma folyamatosan növekedett az elmúlt hetekben, és azt lehet mondani, hogy havonta nagyjából ezer fővel nő a terrorszervezet taglétszáma.

Tehát amit sokszorosan aláhúznék, hogy természetesen azt mi is fontosnak tartanánk, hogy közvetett módon nyújtsunk segítséget. Ez keresztyén és erkölcsi kötelességünk lenne humanitárius segítségnyújtás formájában. De ezen túlmenően semmiféle katonai szerepvállalást nem tudunk támogatni. Amire inkább összpontosítani kellene, az az, hogy megakadályozzuk, hogy az Iszlám Állam terroristái beszivárogjanak vagy visszaszivárogjanak Európába. Itt megtettük a konkrét javaslatainkat, akár a határőrség visszaállítása vonatkozásában. Erre kellene inkább figyelnünk és összpontosítanunk, valamint arra, hogy a magyar határtól nem messze milyen kiképzések is zajlanak.

A költségekre is kitérnék röviden, bár konkrét számokat nem látunk, de azért azt kormányzati nyilatkozatokból hallhattuk, hogy csak az első évben 10 és 20 milliárd forint közötti összegről beszélhetünk, és 2017 végéig vállalnánk ezt a fellépést. A másik része pedig, hogy a tárgyi feltételeket, felszereléseket is vásárolni kívánjuk az Amerikai Egyesült Államoktól, ami megint többmilliárdos tételt jelenthetne adott esetben. Miniszter úr itt rázza a fejét. Tudom, hogy a mai napon Szijjártó miniszter úrnak volt ezt árnyaló nyilatkozata is, de tény és való, hogy ez ilyen szempontból is komoly költségeket jelenthetne, közvetlenül a pénztárcán keresztül is hazánk számára.

De én nem is ezt szeretném a középpontba helyezni, hanem sokkal inkább azokat az érveket, amelyeket már elmondtam, és amelyek alapján világosan látszik, hogy nekünk a térségben katonailag semmi keresnivalónk nincsen. Mivel lehetne ezt indokolni? Azzal, hogy az USA geostratégiai érdekeit ennyire egyértelműen ki akarjuk szolgálni. És nagyon álságos ebben a vonatkozásban itt nyugati értékközösségre hivatkozni, mert látni kell azt, hogy bizony az Amerikai Egyesült Államok a térségben adott konfliktusokban egyszer az egyik, egyszer a másik oldalra állt, attól függően, hogy éppen mi szolgálta az érdekeit. Ezt bármiféle nyugati értékvédelemként feltüntetni, azt hiszem, kellően cinikus. Katonailag vagy éppen fegyverszállítással sincs itt keresnivalónk.

Elhangzott itt az is, hogy a kormányképesség látszatát kellene legalább megjelenítenünk a hozzáállásunkban, a felszólalásainkban, amikor erről a kérdésről beszélünk. Nem gondolom, hogy az lenne a kormányképesség mércéje, hogy egy ilyen felkérésnek elsőként, önként és dalolva eleget teszünk, miközben, mint már utaltam rá, a környező országok egyike sem kíván ilyen jellegű szerepet vállalni. És azért az is beszédes, hogy az ISIS elleni koalíció kapcsán egy másik koalíció is összeállni látszik. A Fidesz-KDNP mellett ugyanis egyértelműen támogatja ezt az Együtt, a Magyar Liberális Párttól is ilyen nyilatkozatot és a Demokratikus Koalíció részéről is ilyen nyilatkozatot hallhattunk. Sajnálatos, hogy ilyen módon lesz meg jó eséllyel a kétharmados többség.

Én azt kérem a kormánytól és kormánypárti képviselőtársaimtól, hogy vizsgálják felül álláspontjukat. Bár visszatekintve itt az elmúlt öt évre, kissé naivnak tűnhet az, hogy egy ilyen kéréssel fordulok önökhöz, és sajnos most viszonylag gyér számban vagyunk itt, ezen a vitán. De remélem azt, hogy azért akár a Fidesz és a KDNP soraiban is lehetnek olyan képviselők, akik valóban mérlegre teszik az ellenérveket is, és majd a szavazásnál ennek tükrében fogják megnyomni a gombokat.

(15.40)

Hiszen mondom, egyértelműen látszik az, hogy vannak olyan baloldali törpepártok, amelyek egyértelműen támogatják ezt a kérdést, de ha a kormányoldalon lennének néhányan olyanok, akik karakánul vállalnák a saját véleményüket ‑ mert abban is biztos vagyok, hogy egyáltalán nem értenek egyet mindannyian ezzel a szerepvállalással ‑, akkor nem lenne meg ez a kétharmados többség. Mi határozottan el fogjuk ezt utasítani, nemet fogunk nyomni. Én bízom benne, hogy tényleg lesz néhány ember kormánypárti oldalon, aki úgymond legény lesz a gáton. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)