Felszólalás adatai

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én elsősorban Lezsák képviselőtársam mondandójára és a 16. §-ban megfogalmazott alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatos javaslatra szeretnék reagálni.

Nem tudom, miért annyira örvendetes az, hogy nem köthető alvállalkozási szerződés gyógyszertár-működtetésre vagy gazdasági társaságra vagy közhasznú társaságra, amely gyógyszer és gyógyászati segédeszköz gyártásával, forgalmazásával foglalkozik. Ma a magyar kórházadósság-struktúrában jelentős részt képviselnek a gyógyszergyártók és -beszállítók, illetve az egészségügyi terméket forgalmazók. A 163 kórházhoz képest van 7 nagy gyógyszercég, van 10-15, 20-nál nem több gyógyászati eszközt szállító és gyártó cég, amely jelen van a piacon. Nem hiszem, hogy mind a 163 kórházban mind ugyanaz a cég lenne bent és mind ugyanott, és ugyanúgy fel tudná verni az árakat, és ugyanúgy tönkretenné vagy magasabb árakat biztosítana az ellátásban.

Tehát nem értem azt, miért ne lehetne egy olyan javaslatot tenni, hogy ezek a társaságok valamilyen módon limitáltan, meghatározott tulajdonrészben - mint ahogyan a patikus a patikának 51 százalékig lehet a tulajdonosa - miért ne léphetnének be, hiszen ezeknek a társaságoknak van empátiájuk az egészségügy iránt, jelenleg is ők finanszírozzák az egészségügyet azzal, hogy 60 napon túli tartozásállományt tartanak fenn, és nem hiszem, hogy tönkretennék a mai működő egészségügyet, hiszen a lépnek, amely a fán élősködik és szimbiózisban él vele együtt, nem az a célja, hogy tönkretegye a fát, hanem az, hogy tovább éljen vele.

Tehát ilyen módon ezt meg lehetne jogszabályilag úgy oldani, hogy ezeket a társaságokat be lehetne engedni az egészségügybe, hiszen ezek értenek hozzá, és nem olyan vállalkozók kerülnének be, akik rövid távon profitot szeretnének kivinni az egészségügyből.