Felszólalás adatai

BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm szépen a szót. Hogy a Paksi Atomerőmű, ha mondjuk, állami tulajdonban marad, az ettől kezdve állami monopóliumnak minősül-e: ha annak minősül, akkor a MIÉP-nek az a véleménye, hogy az elfogadható szintű lakossági villamosenergia-ár érdekében a közszolgáltatási piacon természetesen a Paksi Atomerőmű működjön, mégpedig olyan módon, hogy ehhez tartozóan lehessen az árakat megállapítani. Nyilván egy ilyen privatizált esetben Paksnak az lenne a szerepe, hogy kilép a liberalizált piacra, aki privatizálta, a többségi tulajdonos extraprofitot tud elérni, és eközben a lakossági fogyasztói áraknak nem lesz meg az a kapacitásháttere, ami az elviselhető árakat meg tudja teremteni. Tehát valóban egyetértünk azzal, hogy maradjon állami tulajdonban. A monopólium felszámolása arra vonatkozott, hogy az egyes befolyásolási részesedések határa csökkenjen.

Áttérve a mostani a vitaszakaszra: itt több módosító indítványt adtam be. Az egyik a következőre vonatkozik: jelenleg a Magyar Villamos Művek Rt.-nek mint állami nagykereskedőnek külkereskedelmi monopóliuma van. A törvényjavaslat szerint ez megszűnne. Nekünk az a véleményünk, hogy a külkereskedelmi monopólium ne szűnjön meg az EU-hoz való csatlakozásig; tehát arra a hatályba léptető rendelkezésre, amely arra vonatkozik, hogy a törvény egyes szakaszai mikor lépjenek életbe, a javaslatunk az, hogy mindaddig az MVM Rt. külkermonopóliuma maradjon meg. Ennek a közvetlen következménye az lenne most - nagyon egyszerű -, hogy az olcsóbb keleti import haszna megoszlana, és nyilvánvalóan nekünk az a célunk ezzel a javaslattal, hogy a közszolgáltatási szektorban az elviselhető árat lehessen fenntartani azáltal, hogy az olcsóbb keleti import, ha tetszik, haszna oda jut.

(17.40)

Az eredeti törvényjavaslat - teljesen függetlenül attól, hogy végül is az EU-ba való tényleges belépés időpontját a hivatalos vélemények is kicsit arrébb teszik, mint 2004. január 1. - tartalmaz egy olyan módosítást, mely szerint a villamosenergia-termelők közüzemi célra lekötött villamosenergia-értékesítési ára kikerülne a hatósági áras termékek közül. Tehát még egyszer mondom: az, amit az adott erőműben a közüzemi célra lekötöttek, annak a termelői árát felszabadítják, tehát az egyedi termelői hatósági árakat megszüntetik.

Ezt felszabadítja, ugyanakkor a fogyasztói ár hatóságilag rögzített. Tökéletesen ez az a mechanizmus, ami Kaliforniában előidézte ezt a energetikai krachot. Tudniillik pontosan arról van szó, hogy ezt követően nem tudja a legkisebb költség elvének érvényesítésére vonatkozó kötelezettségét a közüzemi nagykereskedő érvényesíteni, és a termelői áremelkedést követően csődbe megy. Ez volt a kaliforniai mechanizmus, és pontosan a közüzemi célú termelői, egyedi erőművi ár hatósági szabályozásának a megszüntetése, annak a felszabadítása vezetett ide. Annyi sok mindent próbálunk átvenni a nagy Nyugattól meg Amerikától! Ha egyszer a lemaradásunkból az a hasznunk lehet, hogy az ottani tapasztalatokat valamilyen módon kamatoztassuk, akkor természetesen jó lenne ugyanezt a hibát nem elkövetni.

A következő módosító indítvány a 162. ajánlási sorszámon világos, egyszerű. Itt van arról szó, hogy mi alapkérdésnek tekintjük azt, hogy a Magyar Villamos Művek Rt., a rendszerirányító, az Országos Villamostávvezeték Rt. és a Paksi Atomerőmű állami tulajdonban maradjon; a rendszerirányító kivételével - figyelemmel az önkormányzati érdekre, meglévő részvényre -, ahol 95 százalékos tartós állami részesedést javasolunk. Tehát módosítjuk az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló '95. évi XXXIX. törvény mellékletét. Erre találunk más javaslatot is. Steinerné Vasvári Éva fideszes képviselő asszony ezekre 90 százalékot jelöl meg. Tehát még egyszer mondom, hogy elképzelhetetlennek tartjuk az állam, a kormány felelősségét ezen a területen anélkül, hogy a piacon megfelelő tulajdonosként is megjelenhessen.

Egyébként mi azt javasoljuk, megint csak semmi mást nem teszünk, mint segítjük a Fidesz híres negyven pontjának az érvényesülését, amelyben szerepel nemzeti társaság létrehozása. Mi úgy ítéljük meg, hogy a MVM társaságcsoportnak holdingszervezetben mint erős, nemzeti energia részvénytársaságnak kell működnie. Még egyszer mondom: a Fidesz-programban erről van szó.

Sajnálom, hogy a fideszes képviselő asszony javaslatát sem támogatták, miközben az expozéban arról volt szó, hogy igen, valóban Paksnak, az MVM-nek az állami tulajdona az, ami ebben a helyzetben szükséges. S amikor erre vonatkozóan a javaslatot megtesszük... - hiszen a Horn-kormány idején történt meg az a változtatás, hogy a privatizációt az MVM-nél 50 százalékig, Paksnál, OVIT-nál egyetlen szavazatelsőbbségi részvény kivételével törvényileg lehetővé tette a Horn-kormány. Most a fideszes képviselők joggal ostorozzák ezt a privatizációs lépést. Ugyanakkor, amikor jelenleg színt kellene vallani és azt mondani, hogy igen, valóban, ha állami tulajdonban akarjuk tartani Paksot, itt a javaslat, kérem megszavazni, teljesen mindegy, MIÉP-es vagy fideszes javaslat, akkor kiderül, hogy ennek nincs támogatottsága. Nagyon sajnálom, hogy Ivanics István képviselőtársam elment. 1996. október 1-jén Latorcai János és Ivanics István közösen nyújtott be módosító indítványt pontosan ezekre a tételekre, 90 százalékos állami tulajdon meghatározására.

Én úgy érzem, hogy egy ilyen kérdés, egy szakmai és ezen túl nemzetstratégiai kérdés esetén elég furcsa, hogy a vélemény attól függően hirtelen megváltozik, hogy kormánypárti padsorokban ülnek. Úgyhogy ezt a MIÉP természetesen olyan súlyú kérdésnek tartja, hogy - függetlenül a bizottsági támogatottságtól - erről nyilvánvalóan majd külön szavazást fogunk kérni.

Még egy javaslatom, a 172. számú, talán azért érdemel külön említést, mert egy ilyen hosszú törvény esetében annak, aki nem figyelmesen olvassa végig, fel sem tűnik, hogy nagyon lényeges kérdések hol vannak elbújtatva. A 127. § (1) bekezdése a) pontja szeretnénk, ha elmaradna, ezt javasoljuk. Tudniillik ez azt tartalmazza, hogy az e törvény kihirdetése előtti befolyásszerzések érvényességét nem érinti mindez. Tehát ugyan mi azt javasoltuk, hogy a befolyásszerzési határokat vegyük szigorúbbra, de hát fogadjuk el adott esetben azt, amit az előterjesztő itt meghatározott. S ezek után azt mondja, hogy egyébként nem érvényes, ez a monopólium itt kialakult, létrejött, ezt felosztották, akkor maradjon így, ahogy van. Teljesen érthetetlen ezek után, hogy milyen piaci viszonyokra gondolunk.

Ha valakinek esetleg olyan aggálya van, hogy miféle jogbiztonság az, ami adott esetben egy meglévő tulajdonosi szerkezet esetén a tulajdonost adott mértékig a tulajdonának eladására késztetné - mert szinte érzem ezt a kérdést -, akkor megint csak hadd mondjam el ezt a bizonyos kaliforniai példát, ami azzal indult, hogy arra kötelezték a tulajdonosokat, hogy erőművi kapacitásuk 50 százalékát adják el, mert monopolisztikus helyzet volt; s azt hozták törvénybe, hogy 50 százalékot adjanak el. Nyilvánvalóan nem önmagában ebből származtak aztán a gondok, ez nem tárgya ennek a mostani vitának, de arra mondom példának, hogy igen, természetesen ilyen törvényt lehet hozni. Ha itt kiderül, hogy a befolyásszerzések érvényességét nem érintik, akkor tulajdonképpen nem tudom, mire vonatkozik ennek a törvénynek a megalkotása ezen a téren, ha egyébként messze fölötte vannak a törvényi befolyásszerzésnek, és maradjanak is úgy.

Köszönöm szépen.