Felszólalás adatai

SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Itt egy módosító indítványunkhoz szeretnék hozzászólni... - elnézést, hirtelen ellapoztam és nem találom -, mindenesetre ahhoz a módosító indítványomhoz, amelyben a fogyasztásmérők hitelességét javasoltuk. Ez a 118., 119. és 120. volt; ez három módosító indítvány, de valójában most a 118. kapcsán beszélnék, noha azt a kormány elfogadta. Itt arról van szó, hogy egyetlen szóval kiegészítettük a törvényjavaslat eredeti szövegét, hogy a fogyasztásmérők, amelyeken keresztül a szolgáltató méri és elszámolja a közüzemi szerződés alapján szolgáltatott villamos energiát, az hiteles fogyasztásmérő legyen.

Amikor ezt a javaslatot tettük, nem gondoltuk, hogy milyen darázsfészekbe nyúlunk. Ez kifejeződött a bizottsági vitában is, mert ezen az aprónak tűnő kérdésen a bizottság körülbelül 40 percnyi hatalmas vitát folytatott, természetesen a jelen lévő szakemberek és vállalati emberek, szolgáltatók képviselőinek bevonásával is.

Kiderült az az érdekes dolog: az, hogy nem minden villamosfogyasztás-mérő hiteles - és akkor még nagyon finoman fejeztem ki a jelenleg fennálló helyzetet -, tulajdonképpen a szolgáltatók érdekeinek ellenében van így. Mert egy hitelességét elvesztett fogyasztásmérő vagy egy régóta üzemelő fogyasztásmérő tulajdonképpen téved, de a fogyasztó javára téved; tehát kevesebbet mér, mint egy hitelesített fogyasztásmérő. Azután van egy másik hátulütője is egy lejárt hitelességű fogyasztásmérőnek a szolgáltató szempontjából. Nevezetesen az, hogy bármely jogvita esetén, amely mondjuk, bíróság elé kerülhet, ha kiderül, hogy nem hiteles fogyasztásmérő által szolgáltatott adatról folyik szolgáltató és fogyasztó között a vita, akkor a szolgáltató már eleve vesztes helyzetbe kerül.

Ilyen helyzetben az ember azt gondolná, hogy akkor elemi és elsődleges érdeke volt eddig is a szolgáltatóknak, hogy minden fogyasztásmérő hiteles legyen, de ezt tudjuk a gyakorlatból, hogy nem így történt, nem így van a jelen pillanatban. Noha a szolgáltatók igyekeznek erőteljes iramban növelni a nem hiteles fogyasztásmérők lecserélését, azért még távolról sem érkeztünk el a paradicsomba. Jelenleg Magyarországon még mindig körülbelül 200 ezres nagyságrendre tehető a nem hiteles fogyasztásmérők száma; igaz, ez jelentős csökkenést jelent a pár évvel ezelőtti, majdnem dupla értékhez.

A módosító indítványunk tehát a 118-as - amely, mondom támogatást nyert -, amelybe betettük, hogy ezentúl törvény által csak hiteles fogyasztásmérő berendezésről legyen szó, ez rendben lévő. Azonban végül is a bizottsági vitában az derült ki, hogy mivel a szolgáltatóknak a hitelüket vesztett fogyasztásmérők hitelesre történő lecserélése nemcsak a saját akaratuktól függ egyrészt, hanem egy bizonyos együttműködés szükségeltetik a fogyasztóval, ez nem pár nap alatt megoldható kérdés.

Tehát felvetődtek bizonyos ellenérvek is, azért tulajdonképpen a bizottságon belül megállapodtunk abban, hogy a hiteles fogyasztásmérő oké, de hogy milyen időtávon belül kívánjuk meg, azt nem törvényben fogjuk szabályozni, hanem a Magyar Energia Hivatal fogja ezt saját rendeletben előirányozni, és remélhetőleg ez megfelel majd mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók érdekeinek, és leginkább ez azután betartható és betartásra kerülő is lesz.

(17.10)

Így tulajdonképpen a három módosító indítványunkból a 118-as állt meg, és mi elfogadjuk, hogy csak ez kerüljön be a törvénybe, nevezetesen a "hiteles" szóval történő kiegészítése a fogyasztásmérő berendezéseknek.

Köszönöm szépen.