Felszólalás adatai

DR. KISZELY KATALIN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy én ne az országjelentéshez kapcsolódó és itt kialakult polemizáláshoz kötődjem, és ne a pro érvek sorát folytassam. Én egy egyszerű feladatot választottam: én már a jövőről szeretnék beszélni. Arról szeretnék néhány gondolatot szólni, hogy a csatlakozásnak számunkra milyen előnyei lesznek.

Az uniós csatlakozással történelmi lehetőségünk lesz országunk és Európa újraegyesítésére. Célunk, hogy erre az egyesülésre a legkorábbi időpontban és a legjobb feltételek mellett kerüljön sor. Ez nemcsak a Fidesz-Magyar Polgári Párt célja, hanem az öt másik parlamenti párt célja is; emlékeztetném önöket a hatpárti megegyezésre. Az Unióhoz való csatlakozás egyúttal eszköz számunkra, hogy felzárkózzunk az Unió tagállamainak átlagos fejlettségi szintjéhez; természetesen a csatlakozást követően folytatnunk kell ezt. A csatlakozási tárgyalások folyamán erőteljesen, hangsúlyozottan támogatjuk az egyéni elbírálás elvét és a teljesítmény szerinti előrehaladás elvét. Ezt egyébként a nizzai csúcson az Unió is megerősítette. Számos területen jelent számunkra majd előnyt a csatlakozás. A gazdasági és társadalmi felzárkózás, a politikai stabilitás fő garanciája az európai uniós csatlakozás.

A belépés nyilvánvalóan nagy változást hoz mindannyiunk életében, hisz ezzel egyenrangú tagjai leszünk egy olyan közösségnek, amelyet Európa legfejlettebb és leggazdagabb demokráciái alkotnak. A belépéssel szuverenitásunk számottevően nem fog csökkenni, hisz az EU jogszabályaihoz már ma is alkalmazkodnunk kell. Megállapíthatjuk, hogy gazdaságilag már csatlakoztunk, hisz kivitelünk 76 százaléka az Unióba irányul, és az onnan érkező import megközelíti a 60 százalékot.

A közös belső piac tagjaiként az EU-országokkal azonos feltételek mellett kereskedhetünk a tagállamokkal a csatlakozást követően, így Magyarország a külföldi beruházók számára természetszerűleg még vonzóbb partnerré válhat. Az agrárium vonatkozásában is jelentős változások várhatók, hisz az agrárgazdaság mintegy 450-500 millió főt számláló egységes belső piacra jut. Az európai agrárpolitikai piacszabályozás olyan stabilitási tényezőt épít be a magyar mezőgazdasági termelésbe, amely a kockázatból adódó költségek csökkentése révén önmagában javítja termékeink versenyképességét. Ennek abszolút pozitív hatásúnak kell majd lennie, és az Európai Unió hazainál sokkal átfogóbb vidékfejlesztési politikájának feltétlenül pozitívan kell majd hatnia a vidék problémáinak a rendezésére.

Utalnék még a határok megszűnésére, az új munkahelyek teremtődésének a lehetőségére, a biztonság növekedésére, a schengeni határ kiterjesztésére, az Unió külső határainak a kitolására, ami majd magában rejti az illegális migráció és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni harc megerősítésének a lehetőségét; slágvortszerűen csak a környezetvédelem területén várható beruházásokat, amit majd az európai uniós támogatási rendszer tesz lehetővé; a kulturális élet területén is fejlődést keltőnek kell lennie, kulturális gazdagodásnak kell bekövetkeznie azzal, hogy egy nagyobb belső piacra kerülünk be.

Röviden ennyit, remélem, egyszer majd lehetőség lesz erről hosszabban is beszélnem. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)